Love Beer nap II. rész

A sör annak bizonyítéka, hogy Isten szeret minket és azt szeretné, hogy boldogok legyünk. (Benjamin Franklin)

 

Az előző részben a magyarországi sörfőzés, sörfogyasztás ókori emlékeit ismertettem a szarmaták koráig. Ebben a részben az 5. századtól idézem fel e jeles nedű történetét. A szarmaták jelenlétének a hunok megjelenése (5. század eleje) vetett véget. Feltételezések szerint a hunok mézsört fogyasztottak. A mézsör a hunoktól függetlenül Európa nagy területein is népszerűvé vált. Az ital fogyasztása sokszor rituális alkalmakhoz köthető. Előfordult, hogy hallucinogén összetevőkkel keverték. Ismert a germánok keserűfűvel (talán a beléndeket illették ezzel az elnevezéssel) ízesített mézsöre. Szent István királyunk a Pannon apátságba serfőzőket rendelt, kik a mézsör készítésében járatosak voltak.
Attila halálát követően (453.) a hunok birodalma szétesett, helyét előbb germán királyságok vették át, majd az 567-től kezdődően a Közép-Ázsiából kivándorolt avarok alapítottak 250 fennálló államot. A IX. század első évtizedeiben frankok, bolgárok, szlávok terjesztették ki fennhatóságukat a területre, így feltételezhető, hogy a honfoglalásig a sörfőzés és sörfogyasztás létező gyakorlat volt egészen a honfoglalásig, mely valószínűleg 895 és 900 közé datálható.
Borsody-Bevilaqua Béla (1885. február 23. - 1962. március 12.) kutatásai alapján már az Árpád-korból vannak a sörfogyasztásra vonatkozó adataink.
A középkori Európában a kezdeteket a kolostorok sörfőzése jellemzi. Ez a tevékenység Nagy Károly ( 747. április 2. - 814. január 28.) uralkodása alatt teljesedett ki és vált a kolostorok legjövedelmezőbb vállalkozásává. A korszak végére a sörfőzés-sörkereskedelem jelentősebb hányada a városok birtokába került.
Magyarországon már az Árpád-korban is fogyasztották a sört. A víz gyakori fertőzöttsége miatt elterjedt volt a sörfőzés, nem csak a városokban, hanem uradalmakban, falun, házaknál. Az XIV. században a városi polgárok jogot kaphattak sörfőzésre. Ezt a jogot a kitűzött cégér hirdette, mely a város címeréből lelógó kékre festett golyót ábrázolt. A kék golyó mint szimbólum egy bőrerszényt jelentette, melybe a jogosult az adót befizette. Egy ilyen cégér található a Kiscelli Múzeum gyűjteményében. Budán, a mai Döbrentei tér környékén állt egy sörfőző ház. Ennek és az előbb említett cégérnek emlékét őrzi a Sörház utca és Kékgolyó utca.
A sörfőzde és a kórház ez idő tájt gyakran összefonódott. A korabeli kórházakban a sört gyógyszerként alkalmazták. A korai magyar sörgyártás egyik szereplője az ispotályos Johannita rend.
Az első aranykor a Török Magyarorszádról való kiűzése után, 17. század végétől számítható, és a betelepített sváb polgárság hozza magával a sörfőzés művészetét. A következő évszázad alakulnak meg az első magyarországi sörgyárak. Temesváron Claude Florimond de Mercy (1666. - 1734. június 29.) alapít sörgyárat. A sörgyár a mai napig létezik. Őraljafán II. Rákóczi Ferenc sörgyára létesül 1701-ben, mely a fejedelem ungvári uradalmához tartozott. (Ma mindkét település sajnálatos módon Romániához tartozik.
A középkor végi sörcéhek sörgyárakká nőttek, majd további átalakulási folyamatokkal nagy sörkonszernek jöttek létre. A 19. és 20. században kialakultak a ma is ismert nagy sörmárkák.
Az első ma is Magyarországon működő sörgyárat Hirschfeld Sámuel alapította Pécsett 1848-ban. A bajorországi Schmidt Péter alapítja a második mai hazánkban működő sörgyárat 1854-ben. Ezt a gyárat vásorlja meg 1862-ben bizonyos Dreher Antal osztrák sörfőző.
A söripar a borszőlőket jórészt elpusztító filoxéravész megjelenését követően növekedett igazán számottevő tényezővé Magyarországon. A filoxéra jelentős mértékben megnövelte (a borhiány következtében) a sör iránti keresletet. A Buda vidéki szőlőültetvényeket 1882-ben érte el a fertőzés. Összességében a hazai borvidékek szőlőültetvényeinek mintegy kétharmada esett áldozatul a filoxérának.
A soproni sörgyár 1895-ben alakult, Első Soproni Serfőzde és Malátagyár néven. A XIX. században számos cseh szakember játszott szerepet a magyarországi sörgyártásban. A soproni gyárat is brünni sörfőzde tulajdonosok és nagykereskedők alapították.
A Martfűi Sörgyár 1985 óta termel, 28 kelet-magyarországi termelőszövetkezet és állami gazdaság együttműködésével jött létre.
A Komáromi sörgyár 1983-ban alakult, mint Komárom Megyei Sörgyár RT.
A soproni gyár 2003-tól, a martfűi 1991-től, a komáromi 2005-től a Heineken-csoport tagja.
2017. május 4-én Love Beer Nap - Utazás a sörök világába címmel tematikus napot rendezett a Heineken Hungária Zrt. Az eseményen az újságírók előtt feltárták a tökéletes csapolás titkait és bemutatták a sör útját a kalásztól a korsóig, továbbá csapatversenyt szerveztek gasztronómiai kalandokkal, sörkvízzel, vakteszttel, sörtani ismeretekkel. Ezen a napon mutatkoztak be a Heineken Hungária Zrt. új termékei.

A Love Beer nap III. részében a tematikus nap történéseit ismertetem.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Döme Zsuzsa- Pipacs