Liszt Ferenc és az irodalom

Vélemény Liszt Ferenc cigányokról szóló könyvéről

 

Liszt Ferenc könyve először Párizsban jelent meg francia nyelven 1859-ben, Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie címmel.

1861-ben Pesten is kiadták A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon címmel.

2004-ben újra kiadták a Magyar Roma Történeti Könyvtár második köteteként.

Mi nyűgözte le a XIX. század egyik legnagyobb géniuszát abban, ahogy a cigányok zenélnek? Talán az, hogy ugyanolyan vándoréletet élt egész életében, mint a cigányok? Csak amíg a cigányok kiskocsmákban húzták a talpalávalót, addig Liszt Ferenc Európa legnagyobb hangversenytermeiben és királyi udvaraiban ütötte a billentyűket a zongorán. Mi volt az oka, hogy éppen erről a népcsoportról és ennek a népcsoportnak a zenéjéről írt könyvet?

Liszt Ferenc elindított valamit azzal a könyvével, amelynek címe: A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon. A magyar emberek, akik a könyv megjelenéséig az egyetlen nemzet volt, amelyik eltűrte a cigányok természetközeli vándoréletét, most haragra lobbant és irigykedni kezdett rájuk. Sokan úgy értelmezték ezt a könyvet, mintha Liszt Ferenc azt akarná sugallni, hogy a magyar zene nem is a magyaroké, hanem a cigányoké. Sokan emiatt kezdték el megutálni a cigányokat. Többen úgy kritizálták a könyvet, hogy nem is olvasták. Biztos vagyok benne, hogyha ma adnák ki ezt a könyvet, ugyanilyen reakciókat váltana ki. Senkit nem érdekelne, hogy nem csak a cigányságról szól, hanem annak a zenéjéről.

A könyv bevezetőjében kitér a zsidó művészetekre is. Ez még jobban felháborította az akkori közvéleményt és felháborítana sokakat ma is. A könyv a XIX. században két kiadást ért meg. Mindkettőt a lehető legrosszabbkor adták ki Liszt szempontjából. A második kiadásba ráadásul többször belejavított Liszt Ferenc akkori élettársa Wittgenstein hercegnő, és rengeteg antiszemita megjegyzést fűzött hozzá. Liszt, hogy védje a szerelmét, inkább magára vállalta, hogy ezek a kijelentések is tőle származnak.

Liszt Ferenc azt írta ebben a könyvben, hogy ő hall valami ősi indiai hangzást is a magyar zenében. Talán, ha többet él a saját hazájában, nem tesz ilyen kijelentéseket, jobban megismeri a magyar népzenét és a régi magyar zeneszerzők műveit, amelyeket a cigányok átültettek a saját muzsikájukba. Az is lehet, hogy a magyarok hallják rosszul, mert mi magyarok, ugye gyerekkorunktól kezdve ezt a zenét hallgatjuk.

Liszt Ferenc, aki bejárta Európát és alkalma nyílt megismerni más népek zenéit, lehet, hogy jobban áthallotta, hogy mi van a magyar népzene mögött.

Hogy mi bűvölhette el még Liszt Ferencet a cigányok zeneművészetében? Talán az, hogy amíg ő a legnagyobb mestereknél tanulta a zenét, addig ezek az emberek kotta nélkül, csak a fülükre hagyatkozva játszanak el egy dalt. A legutolsó falusi kiskocsmában vagy egy lakodalomban is azt látta, hogy mindenhol van egy cigányember, aki virtuóz módon hegedül vagy brácsázik, anélkül, hogy végigjárta volna Európa legnagyobb konzervatóriumait.

Liszt Ferencet nagyban befolyásolta, hogy nem magyarként, hanem világfiként szemlélte a cigányokat. Bárhová bement a nagyvilágban, ahol cigányok húzták a talpalávalót, mindenki azt mondta, hogy így csak a magyarok zenélnek. A magyar és a cigányzenét egy kalap alá vették. Liszt is ezt tette a könyvében.

Liszt Ferenc könyvének főként a második kiadása hozta komolyabban felszínre a magyarok és a cigányok között szunnyadó ellentéteket.  Ezek az ellentétek napjainkban bontakoznak ki a legjobban, ezért nem biztos, hogy szerencsés ötlet volt éppen manapság újra kiadni ezt a könyvet.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#2. 2011. július 5. 13:13
Egyre több érdekességet osztasz meg velünk. Köszi!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek