Liszt abbé, a zongora ördöge

Miután ének-zenei gimnáziumba járok, ezért gondoltam, hogy kötelességem Lisztről írni

 

Liszt Ferenc: 1811-1886.

A ma Ausztriában található Doborjánban született. Gyerekkorában rengetegszer volt beteg.

Német nyelven beszélt, de szívében, lelkében mindig a magyarokhoz kötődött, ahogy az majd munkámból ki is fog derülni.

Zenei tehetsége hamar megmutatkozott, hat évesen már meg tanult zongorázni, tizenkét évesen pedig megírta első operáját, a Don Sanche avagy a szerelem címmel. 

Híres tanítói közül kettőt emelnék ki: Carl Czerny-t, és Antonio Salieri-t. Salieri rengeteg zeneszerzőt tanított zongorázni és komponálni, gondolom, nem kell, hogy ismertessem Mozartot, vagy Beethovent bemutatnom.

Később a párizsi Conservatoisir-ben szeretett volna tanulni, de "idős" kora miatt nem vették fel.
1826-ban koncertkörútra indult, ahol rengeteg jeles zeneszerzővel ismerkedett meg.
Látta Hector Berlioz 1830-ban bemutatott fantasztikus szimfóniáját, s ebből fejlesztette tovább Liszt a szimfonikus költemény nevű új, meghatározó zenei műfajt.

1831-ben Chopin koncert, 1832-ben Paganini koncert. Mind Chopin, mint Paganini rendkívüli hatással volt Lisztre, talán ezzel magyarázható, hogy fiatal kori műveinek virtuozitását felváltotta a később komponált művek elmélyültebb stílusa.

1833-ban megismerkedett Marie d' Agoult-tal.

Az 1838-as Pesti árvíz hírére felébredt benne a magyarság tudat, jótékonysági koncertet adott az árvízkárosultaknak.

1848-ban Weimarban letelepedett, és itt megismerkedett egy Caroline Sayn-Wittgenstein nevű hölggyel, akivel a pápa sajnos nem engedélyezte házasságát, bár gyermekeik születtek. A hír hallatára Liszt beállt az egyház világi rendéjbe, ekkor vette fel az abbé címet.

Pesten eközben megalapította a Zeneakadémiát, melynek igazgatója Erkel Ferenc lett. Élete utolsó éveinek három meghatározó városa: Róma, Pest és Weimar volt.

Műveiből szeretnék egy párat felsorolni.

Zongoraművei: Magyar történelmi arcképek, Vándorévek, Mephisto-keringő, H-moll szonáta, Szerelmi álmok, Magyar rapszódiák

Zongora versenyei: Esz-dúr, A-dúr zongoraverseny

Miséi: Szekszárdi-, Esztergomi mise

Oratórikus művei: Szent Erzsébet legendája, Krisztus
Szimfonikus költeményei: Les-Preludes, Tasso, Mazeppa, Prometheus
Itt szeretnék pár szót ejteni a szimfonikus költeményről: A 19. század egyik legjellegzetesebb műfaja, amely a szimfóniából nőtt ki, legjelentősebb képviselője Liszt Ferenc volt. Jellegzetessége, hogy konkrét programja van, ami leggyakrabban egy irodalmi alkotás. Liszt olyan zeneszerző volt, akinek a maga korában egy hajfürtjéért bármit megadtak volna a nők.

Alkotásai, és alakja felejthetetlen, mind a magyarok, mind a világ számára.

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek