Lelki vigasz

Az ember bajban ismeri meg a barátait.



- Hallottam, hogy a férjed kórházba került.
- Igen, ott van. Egy pár napra benn fogják tartani megfigyelésre.
- Annyira lop, hogy meg kell őt figyelni?
- Nem azért kell megfigyelni mert lop, hanem azért, hogy nem súlyosbodik-e az egészségi állapota?
- Gondolod, hogy súlyosbodni fog?
- Reméljük a legjobbakat.
- Az ember bajban ismeri meg a barátait. Akarom, hogy tudd, ránk mindig számíthattok!
- Talán, azért nem olyan súlyos a helyzet.
- No, azt soha nem lehet tudni. Én már hallottam olyan esetről is, hogy valaki csak egy kis kalapáccsal rácsapott az ujjára és még aznap meghalt.
- Elfertőződött a sebe?
- Nem. Az illető, hogy fájdalmát csillapítsa, elment a kocsmába egy pohár borra és a haza felé vezető úton elgázolta őt egy autó.
- Ne fessük már mindjárt az ördögöt a falra!
- Mindenesetre, ha bekövetkezne a legrosszabb, ha bekövetkezne a tragédia, mi szívesen átvennénk a férjed barkácskészletét meg a fűnyíróját, ha már neki úgyse lesz rá szüksége.
- Korai még erről beszélni.
- Meg azt a rövid barna színű télikabátját nehogy odaadd valakinek!
- Az úgysem jó a te férjednek.
- Nem is neki szánom, hanem a kutya számára fekvő helynek. Az a pokróc, amelyiken most alszik, már teljesen el van kopva. No és mi baja van a férjednek? Rák, igaz-e?
- Á dehogy. Kificamította a bokáját.
- Nohát, hogy milyen emberek vannak? Egy ilyen aprósággal került a kórházba és te mégis annyira sajnáltatod magadat. Tudod mit? Már nem is kell semmi a férjed holmijából. Dobjál ki mindent a szemétre!

 

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek