Lélekben és szellemiekben gazdag pünkösd a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Szentlélek eljövetele (Pünkösd) 17. sz. 2. fele (új levonat 20. századból) Mauritz Lang ? (17. sz. 2. fele) Felirat és jelzés nélkül Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok

 

Új online tartalmakkal készülnek a hétvégére a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusai: szombattól pünkösd hétfőig régészeti, archaeozoológiai, művészettörténeti, numizmatikai és történeti kutatási eredményeiken keresztül mutatják be a keresztény ünnep összetett hagyományrendszerét.

Pünkösd a Szentlélek kiáradásának keresztény ünnepe. A keresztény egyház arról emlékezik meg a húsvétot követő ötvenedik napon, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.  
Az ünnephez számos néphagyomány kapcsolódik: a pünkösdi királyságtól elkezdve, a pünkösdi királynéjáráson keresztül a zöldághordásig, a barátságkötő mátkálásig, a pünkösdi ladikázásig, változatos szokások maradtak fenn a különböző településeken. Ma talán a csíksomlyói búcsú a legismertebb esemény. A székelyföldi Mária-kegyhelyhez a hívek pünkösd szombatján érkeznek meg, hogy mise után felkapaszkodjanak a két Somlyó-hegy közé. A Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa, Apor Eszter olyan 81 éves forrásból vett szemelvénnyel állít emléket a 2020. év rendhagyó pünkösdjének, amely a csíksomlyói búcsú eredetéről szól. Most, amikor az évről évre Erdélybe zarándokló százezreknek odahaza kell maradniuk, számukra némiképp vigaszt nyújthat Nagy Borbála (1904-1994) csíkszeredai írónő Pünkösdi búcsú Csíksomlyón című cikkének bemutatása, amely 1939. április 1-jén jelent meg a Reményik Sándor szerkesztette Pásztortűz című kolozsvári folyóirat hasábjain.
 
Ugyancsak szombaton, a Régészeti Tár vezetője, Ritoók Ágnes egy Liptótepláról származó 14. századi kehely formájú keresztelőmedence bemutatásával arra is emlékeztet, miként kereszteltek a középkorban húsvét vagy pünkösd előestéjén.
 
Vasárnap reggel Gödölle Mátyás művészettörténész várja a múzeum „online látogatóit", aki a 17. század második feléből származó rézmetszet segítségével a Szentlélek eljövetelének képi ábrázolásáról ír. Ahogyan az általa bemutatott képen is látható, a keresztény ikonográfia a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta. Ennek kapcsán hétfőn reggel Bárány Annamária archaeozoológus a galambszimbolika nyomába ered, nemcsak szemiotikai értelemben. Írásában a feltárások során előkerült galambcsontok és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómiai tradíciók is előkerülnek.
 
A minden este nyolc órakor frissülő Pénzek színes világa című videóblog numizmatikusa, Tóth Csaba az ünnepi hétvégén sem hagyja újdonság nélkül követőit. Jól ismert narancssárga kanapéjáról vasárnap érmeken és zsetonokon keresztül a pünkösdi királyságról beszél, hiszen a középkorban divat volt, hogy a királykoronázásokra általában nagyobb egyházi ünnepeken került sor, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor. Biztosan pünkösd vasárnapján koronázták Imrét 1182-ben, II. Andrást 1205-ben és V. Lászlót 1440-ben, de most Ferenc József 1867. június 8-án történt avatása kerül fókuszba. Pünkösd hétfőn egy másik korszakba vezet a numizmatikai kalandozás: a Nemzeti Múzeum kutatója Egyedül Istené a dicsőség címmel az Erdélyi Fejedelemség pénzein olvasható vallásos szövegek titkait tárja fel.
 
Tartsanak a Nemzeti Múzeummal pünkösdkor is!


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek