LÁZFÓBIA PARADOXON, AVAGY SEGÍT A LÁZBARÁT

Ha a lázat gyógyszeresen csökkentjük, akkor azzal az immunrendszer működését is részben visszafogjuk

 

Dr. Szőke Henrik a LázBarát program vezetője, csecsemő- és gyerekorvos, a PTE egyetemi adjunktusa, megbízott tanszékvezetője. Közel húsz fős csapatával - orvosokkal, egészségügyi, szociológiai és pedagógiai szakemberekkel, programozókkal és tapasztalt szülőkkel - kifejlesztettek egy döntéstámogató algoritmusra alapuló modern telemedicinális applikációt (FeverFriend) és egy tájékoztatást segítő tudástárat.

Gyakorló apukaként tudom, ha lázas lesz a gyerek, akkor rögtön nő az izgalom, meg ott a kérdés: kell-e csillapítani a lázát, vagy sem? Miben tud segíteni egy ilyen applikáció? Dönt helyettünk?

Támogat minket a döntésünkben. Ma már szakmai konszenzus, hogy általában nem kell lázat csillapítani, csak kivételes helyzetekben. Három-négy olyan állapot van, amikor szükséges, amikor az idegrendszerben megsérül a hőközpont. Ennek oka lehet pl. agyi nyomásfokozódás. Ez ritka. Létezik néhány olyan ritka szívbetegség is, amikor szükséges alacsonyan tartani a hőmérsékletet. Néha előállhat olyan állapot is, amikor a szervezet energetikai háztartása, az anyagcsere, a keringés nem bírja azt a plusz munkát, ami magas, hosszantartó lázzal jár.
Ismert, hogy a láz és az immunrendszer kapcsolata roppant szoros. Mára több mint hatvan ilyen kapcsolt biológiai mechanizmust ismerünk. Azt tapasztaljuk, ha a lázat gyógyszeresen csökkentjük, akkor azzal az immunrendszer működését is részben visszafogjuk. Fordult a paradigma, már nem azt kell megmagyaráznunk, hogy miért kell csökkenteni a lázat, hanem fordítva: azt kell megvizsgálnunk és megmagyaráznunk, hogyha a 600 millió éves evolúciós folyamat által kiszelektálódott, stabil, öngyógyító működésünket befolyásoljuk, azt miért tesszük, mi az indoka, evidenciája és következménye.

Akkor, ha jól értem, megint túladagoltunk egyfajta gyógyszert?
Így van. És nem csak a mellékhatásokat vagy túladagolásokat tekintve, hanem hogy legtöbbször alapvetően indokolatlan a beavatkozás.

Akkor a kérdés már csak az, hogy miért csináljuk, ha tudományosan ennyire ismert az egész háttere?
Ezt a jelenséget úgy hívjuk, hogy lázfóbia. Negyven évvel ezelőtt leírták azt, hogy hasznos a láz, mégis csillapítják. Egyes nemzetközi ajánlásokban, sok internetes orvosi ajánlásban is az olvasható, hogy a lázat márpedig csökkenteni kell. Vagyis a félelem mentén nagyon nagy és megtévesztő a médiák szerepe abban, hogy ez a jelenség tartósan fennmarad társadalmi szinten.

A saját gyakorlatomat alapul véve, akkor adtam lázcsillapítót a gyerekeimnek, amikor nagyon levertek, bágyadtak voltak. Még akkor is rosszat tettem neki?
Bizonyos értelemben igen. Az egyik dolog a szülő fent említett fóbiája, féleleme. A másik a komfort: a kényelemre való törekvés, a közérzetjavítás. Amikor a közérzet javítására ad valaki egy gyógyszert, akkor azzal élettanilag ugyanazt a hatást éri el, mintha félelemből adta volna, csak más volt a lelki mozgatórugója, indoka. Mindkét esetben le akarja csökkenteni a lázat, és ez a helytelen.
Az applikációnak az a célja, hogy ebből a kettős szorításból segítse kihozni a szakembereket és a szülőket is. Végeztünk egy felmérést egy PhD-hallgatóval 2019-ben, több mint 3 ezer embert kérdeztünk meg. Az emberek nagy része félelemből adja a lázcsillapítót. Minél magasabb a láz, annál nagyobb a félelem,

 létezik egyfajta számmágia. 38,5 Celsius foknál még nem, 39-nél már igen, de 40-nél már nagy bajt érzékelnek...

 

Mert 40 foknál sem kellene berezelni?
A láz élettanilag normál határa ép hőközpont esetében körülbelül 41,5-41,7 Celsius fok. Az a tapasztalat, hogy a testhő ezt a fokot elérve, feedback folyamatokkal szépen, magától visszafordítja a láz emelkedését, és szépen le is csillapodik.

Ezt a tudásanyagot kísérelte meg társadalmasítani?
Nem mondanám kísérletnek, ez egy kutatás és támogatás is egyben. Nem kísérletezünk. Tájékoztatási segítséget nyújtunk, mert vagy félelemből vagy a jó közérzetre való túlzott törekvésből csillapítják az emberek a lázat, és akkora az átfedés a két halmaz között, hogy

 40 fok táján és rossz közérzet esetén 130%-ot ér el annak a valószínűsége, hogy ad valaki lázcsillapítót.

 

Ezért alakítottunk ki a honlapon egy kisokost, amivel segítjük a tájékozódást. Tíz éve ismerjük azt a tényt - több szociológiai felmérésből - hogy a tájékoztatás önmagában nem változtatja meg az emberek viszonyát a lázhoz. Ezért alakítottuk ki ezt a döntést támogató applikációt, amelybe egy igen összetett algoritmust építettünk be, külföldi és hazai szakmai támogatással. Ennek segítségével nagy biztonsággal besorolható a helyzet alacsony, közepes és magas kockázatú állapotba. Ez azért fontos, mert a szülők összekeverik a láz magasságát és a lázat kiváltó ok súlyosságát. Enyhe hőemelkedés is jelezhet súlyos betegséget, mondjuk egy agyhártyagyulladás kezdetét, és igen magas 40 fokos láz is járhat egyszerű vírusos fertőzéssel, mondjuk háromnapos lázzal.

Hogyan történik ez?
A tünetek alapján végezzük el a besorolást. Fontos pl. az, hogy hol mérünk. Nem mindegy, hogy a szájban, a hónaljban, nem mindegy, milyen hőmérővel. Az sem mindegy, hogy hány napja lázas a gyerek, az sem, hogy hány éves, mekkora a súlya, milyen magas a légzés- és pulzusszáma, milyen a bőre állapota, mikor ivott, mikor hányt... Ez az igazi segítség, hogy az applikáció figyelembe veszi a lázat és az azt kiváltó betegséget.

 A lényeg az, hogy a tájékozottság mellett a szülő megnyugodjon, a gyerek biztonságban legyen, már ez nagyban javíthatja a közérzetét.

 

A nyugodt szülő általában nyugodt gyerekkel is jár.
Így van. Ezért a szülőt is kategorizálja az applikáció, hogy ő maga meg tudja-e ítélni a helyzetet, s képesnek tartja-e magát arra, hogy ellássa a gyereket. Ez vagy zöld állapot - akkor igen - vagy piros, amikor már a szülő „magán kívül van", mert mondjuk a gyerek 40 fokos lázzal nyögdécsel, lázálma van, hányt és vírusos kiütések is megjelentek a bőrén...

 Ekkor a szülő könnyen „bepánikolhat".

 

Ilyenkor két feladatot tud ellátni az applikáció, megnyugtathatja a szülőt, mert például látja, hogy a gyerek állapota sárga, az övé mint gondozó pedig piros. Ekkor visszajelzést kap arra vonatkozóan, hogy neki kell valamit kezdenie magával, mert torzult az észlelése, szorongásban van, és fontos, hogy megnyugodjon. Egy ilyen pánikos állapotú szülő ugyanis már magukat a tüneteket is torzultan észleli, irracionálissá válik. Olyan, mintha egy civilt beosztanának egy éjszakai, katonai őrjáratra: sötét van, esik az eső, bárhonnan, bármikor megtámadhatják. Ilyen állapotban egy bogár kaparászása is veszélyesnek tűnhet, összevissza fog lövöldözni az illető. Hasonló állapotba kerülhet a szülő. Ezt a jelenséget komoly kutatások támasztják alá, érdemes a honlapon utána nézni.
A másik szempont pedig az, hogy a szülő a szokatlan, diszkomfortos helyzetben valamit csinálni szeretne. Az ellátó, gondoskodási ösztöne cselekvésre sarkallja, készteti: tenni akar valamit veszély elhárítására, és a gyerek közérzetének javítására.

 A legegyszerűbb megoldás beadni egy lázcsillapító gyógyszert, és ezzel eltüntetni a lázat.

 

Ezzel a szülő megnyugtatja magát: csökkenti a félelmét, és kielégíti az ellátó szükségletét. Ezek kemény szavaknak tűnhetnek, de a legtöbbször erről van szó az indokolatlannak mondható lázcsillapításnál.
Ezért, ha azt tudjuk mondani a szülőnek, hogy „nyugalom, a gyerek biztonságban van, úgy javítsd a közérzetét, hogy készítesz egy kellemes borogatást, betakarod vagy kitakarod, teát főzöl, vagy ott vagy mellette és olvasol neki...", akkor a szülő kiélheti cselekvési szükségletét, szeretetteli kapcsolódását, és van esély arra, hogy sem a félelem, sem a közérzetjavító késztetés nem lesz túlzott. Erre a célra törekszik ez a komplex program.

Ez egy ingyenes szoftver?
Teljesen ingyenes és anonim. Regisztráció szükséges. A megadott adatokból fogunk tudni következtetni arra, hogy az applikáció használata hol és milyen módon segít a szülőknek, hogy higgadtan, felelősségteljesen, észszerűen cselekedjenek.

Csak magyarul elérhető?
Nem, a magyar mellett angol nyelven is működik az alkalmazás és a honlap is.

Mekkora munka volt ezt elkészíteni?
Két évet dolgoztunk azon, hogy az algoritmust kifejlesszük. Részt vett benne az Országos Mentőszolgálat, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet és Módszertani Igazgatósága, a Pécsi Tudományegyetem, a Karolina Kórház Mosonmagyaróvár, Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete és a német Witten/Herdeckei egyetem. December óta fut a mobiltelefonos applikáció éles verziója, már többszáz regisztrált felhasználója van.

 

Balogh Róbert

Forrás: UnivPécs


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek