Küzdenék, küzdök is

2013-as írásom elég lehangolt állapotomban írt szerzeményem.

Ég a szív tönkretesz az ész, nincs már semmi remény
Nincs kiút csak egy zárt kalitka, mely megfolyt elemészt
Láncoktól vérzik a szívem belülről folytogat a félelem
Mikor lesz az a helyes gondolat ami elfeledteti énvelem
A múlt borzalmait, kínjait poklait, s jövőbe tekint
Mikor tudom újra majd, hogy vagyok és még van jövőm
Hogy végrehajthatom azt, amiért a világra jöttem
Nemtudom mennyi fájdalmat vár még el az élet tőlem
Mikor leszek szabad, kitárva karjaim és gondolatban repülni
Hogy vigyen a forgószél, kapjon fel és csak leülni
Valahol ahol megállít, és azt mondja, igen itt az én hazám
Itt már nem tart fogva senki, itt nincs már ami talán fáj
Semmi okom félni, aggódni, vagy örlődni a múltamon
Csak előre –előre gondolok, és megyek megoldom
Vagyok, leszek és csak csak erre gondolok
Mert megment az élet, egyszer magával ragad
És megmutatja nekem a helyes utamat.
Szorítja szívemet az aggodalom, a lelkemet nem én uralom
Csak várom a csodát, de azt én még sokáig várhatom
Göröngyös az utam, de valahol elakadtam a szakadékban
Valahogy meg kell oldanom, elfáradtan is haladéktalan
Újra mosolyogni, ha süt a nap, ha csicseregnek a madarak
Nekem kell egy halvány remény ami kivisz ebből
Mert ez a pokol, vedd le vállamról a terhet mert ettől
Én csak tovább zuhanok lefele s hol marad ebből
Egy csak egy kis halvány szikra ami mutatja 
Van valami ami elvisz helyes utadra
Egyszerűen úgyérzem ennek már nincs folytatása
Csak egy elkeseredett fiatal lány volt vallomása.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Csilla
#3. 2015. augusztus 5. 21:01
Remélem, hogy a lehangolt állapotod már elmúlt, és csak pozitív gondolatok születnek tolladból.
A megosztott öröm dupla öröm, a megosztott bánat fél bánat.....

Ha nem haragszol, két helyesírási hibára szeretném felhívni a figyelmedet: megfojt, fojtogat szavakat j-vel írjuk.
Csak a segítő szándék vezérel.

Szeretettel:
Csilla
Mara
#2. 2015. augusztus 5. 09:08
Kedves Zsuzsa!

Mindég van az ember életében hullámvölgy, és jó azt kiírni magunkból.

Versedhez szeretettel gratulálok: Mara
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek