Kései bánat

"Milyen szép lett volna..."


 

Milyen lett volna véle

egy szép békés szerelem?

Mert nem harcoltam érte

ő eltűnt, már nem lelem.

 

Hiába is keresném

már régen mást szeret ő.

Nem volt vele szerencsém

nehezen feledhető,

 

hogy itt volt a karomban…

Ernyedten, vágyakozón.

Egy múló pillanatban

szerelemről álmodón.

 

Barát lesz, ajánlotta.

Én elküldtem őt durván.

Szememben ég alakja

csak tudnám, hogy még vár rám,

 

futnék lélek szakadva

a karjába boldogan.

De zárva van a szája

csak néz rám szomorúan.

 

Szemében se vágy, se vád.

Elaludt rég a lángja.

Ő már nem is engem lát,

én érte lettem árva.

 

 

2016.09.12


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Kovács L. István
#3. 2016. szeptember 23. 13:30
Igen, biztosan szép lett volna, a vers meg szép lett, a fájó emlék ellenére, vagy pont azért. Kitudja.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek