Képregénytől a Képes krónikáig

A KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET című kiállításhoz készült katalógus megválaszolja, hogy a képregény valóban egyenlő-e a szuperhősökkel.

 A Szabó Zoltánról írt monográfia egy különleges és nagy hatású írót és a közéletben tevékeny embert mutat be, akinek nemcsak az volt fontos, amiről írt, hanem az is, ahogyan. Miklósy Gyula, a Miklósy-színészdinasztia alapítója naplójában pedig nem csak a színházi mindennapok apró-cseprő gondjait hagyta az olvasóra, hanem sikerein és kudarcain keresztül tudósít a korabeli színházi vállalkozások küzdelmeiről. A Kinek a történelme? Emlékezet, politika, dokumentumfilm című kötet arra a keresi a választ, hogy hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a traumák feldolgozásában. A „budai srácok" 1956 című könyv pedig a budai harcok eddig részleteiben fel nem tárt küzdelmeit és helyszíneit térképezi fel.

 

Az OSZK Kiadó őszi könyvajánlójában szereplő kötetek:

 

KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET: A kilencedik művészet ikonjai Magyarországon

Szerkesztette: Szép Eszter

Országos Széchényi Könyvtár 2018


Vannak, akiknek a képregény a szuperhősöket jelenti, másoknak kedves gyermekkori emlékeket idéz fel, és vannak, akik sosem olvastak képregényt - fogalmaztak a KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET: A KILENCEDIK MŰVÉSZET IKONJAI MAGYARORSZÁGON című kiállítás kurátorai - Patonai Anikó Ágnes, Szép Eszter és Szűts-Novák Rita - a tárlatról készült katalógusban. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség közös kiállításáról készült kötetben a magyarországi képregénytörténet két meghatározó időszaka kerül előtérbe, az 1957-től 75-ig tartó adaptációs képregények ideje és a kortárs képregények. Ahogy a kiadványban olvasható, a katalógus képanyaga hűen tükrözi a szemléletbéli változást, amely a képregények megítélésében zajlott az elmúlt évtizedekben. Az említett korszakok eltérő képregényeszméjének reprezentálásán túl a katalógus kitekint a magyarországi képregény kezdeteire, valamint az adaptációs képregényhagyomány tovább élésére. A kötet a képregénytörténeti ritkaságok mellett több mint harminc kortárs magyar művész munkáját mutatja be.  

 

Nagy László Lázár kisgrafikai világa

Szerkesztette: Vasné dr. Tóth Kornélia

Országos Széchényi Könyvtár 2018

 

„Gondolkodva élni és alkotni mások és önmagam örömére." Ez a mondat Nagy László Lázár ars poetikája. A művész munkásságának három fő területe a grafika, a festészet és a plakettek. A kötet az alkotó kisgrafikai munkásságát mutatja be részletes bevezető tanulmánnyal és képi válogatással, alkotásjegyzékkel és ehhez kapcsolódó mutatókkal 1960-tól napjainkig. Ez idő alatt több mint 700 kisgrafikát, ex librist készített, több száz egyéni és csoportos kiállításon vett részt hazánkban és külföldön.

 

Tokaji Nagy Erzsébet - Szádeczky-Kardoss Zsófia: Szabó Zoltán

Kortárs Kiadó - Országos Széchényi Könyvtár 2018


Szabó Zoltánt a történelem sodrása kimozdíthatta hazájából, őrhelyéből viszont soha: egész életében a magyarságról felelősen gondolkozó és a cselekvés lehetőségeit kereső lelkileg független író maradt - fogalmaztak az íróról a kötet készítői az előszóban. Szabó Zoltánról ez a könyv az első monográfia, amely egyaránt szórakoztathatja a szabadon olvasót és késztetheti feljegyzésekre a kutatót. A monográfia egy különleges és nagy hatású írót és a közéletben tevékeny embert mutat be, akinek nemcsak az volt fontos, amiről írt, hanem az is, ahogyan.

 

Miklósy Gyula naplója 1886-1888

Szerkesztette: Rajnai Edit

Országos Széchényi Könyvtár 2018


A kötet akár útirajz is lehetne a XIX. század végi Magyarországról. Miklósy Gyula, a Miklósy-színészdinasztia alapítója naplójában nem csak a színházi mindennapok apró-cseprő gondjait hagyta az olvasóra, hanem sikerein és kudarcain keresztül tudósít a korabeli színházi vállalkozások küzdelmeiről, a hitelezők és végrehajtók között lavírozó színigazgatóról, színészekről, előadásokról, színészgyerekekről és a városok-falvak lakóiról is úgy, ahogyan ő látta őket. A színtársulat és a család kalandjait 1886 őszétől 1888 nyarának végéig követhetjük nyomon.

 

Képes krónika. Krónika a magyarok cselekedeteiről a 14. századi illusztrált kódexből

Szerkesztette: Bak M. János, Veszprémy László

OSZK-CEU Press 2018


A Képes krónika (régi nevén Bécsi krónika) 1358-ban készített illusztrált kódex, amely a Nagy Lajos királyi udvarára jellemző egyetemes művészeti stílust mutatja be. A szöveg, a jelenlegi új fordításban és kiadásban, a legteljesebb feljegyzés Magyarország középkori történeti hagyományáról, amely visszatér a 11. századba és az emberek mitikus múltjába. A 147 kép óriási információforrás a középkori kultúrtörténetről, viseletről és a 14. századi udvari életről.



Irodalmi Magazin
Főszerkesztő: Szentmártoni János
OSZK-Magyar Napló Kiadó Kft 2018

 

A legújabb lapszám tiszteletadás a hetvenöt éve született Cseh Tamás sokoldalú géniusza előtt. A kiadvány tematikus egységekbe foglalva mutatja be a művész zenei, színház- és filmművészeti, képzőművészeti tevékenységét, valamint kollegiális, kulturális és társadalmi kapcsolatrendszerét. A szám több interjút közöl - Törőcsik Marival, Maár Gyulával, Földes László Hoboval, Hanák Gáborral -, és az olvasók első ízben találkozhatnak az énekes nővérével egy, a gyermekkori, családi élményeket felelevenítő beszélgetés keretében.

 

 

Kinek a történelme? Emlékezet, politika, dokumentumfilm

Szerkesztette: Sárközi Réka

Gondolat-Országos Széchényi Könyvtár 2018

Trianon, Don-kanyar, Holokauszt, 1956 és az azt követő megtorlás. A 20. századi magyar történelem nagy traumái. A dokumentumfilm az egyik lehetséges eszköz ahhoz, hogy segítsen megszabadulni a múlt nyomasztó terheitől. A könyv azt vizsgálja, hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a traumák feldolgozásában.

 

A „budai srácok" 1956

Szerző: Eörsi László

Országos Széchényi Könyvtár 2018


A kötet a budai harcok eddig részleteiben fel nem tárt küzdelmeit és helyszíneit térképezi fel, szinte utcáról utcára, óráról órára rekonstruálva az eseményeket. A könyv az olvasó elé tárja a megtorlás éveinek peradatait és a szereplők életrajzát is, amivel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy teljes és pontos képet kapjunk az 1956-os forradalom és szabadságharc budai eseményeiről és résztvevőiről. 

 

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Igaz barátság