Karácsonyi meditáció

Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt.* (Mt 2:10-11)

 

            A napkeleti bölcsek egy égi jelenség nyomán indultak útnak, hogy egy különleges földi találkozás részesei legyenek. Azt, hogy ők mennyire voltak tisztában a csillag feltűnésének körülményeivel nem tudjuk. A tudomány mai állása szerint két bolygó, a Szaturnusz és a Jupiter együttállása okozta ezt a nem mindennapi, tündöklő fényességet.

            Az első megállapításunk az lehet  a bölcsekkel kapcsolatban, hogy nemcsak észrevették az égbolt változását, nem csupán elgondolkoztak róla és megbeszélték egymás között felismerésüket, hanem az égitestek vonzáskörébe kerültek. Megtehették volna, hogy gyönyörködnek a látványban és ez betölti az igényeiket.  Esetleg megfigyeléseiket papírra vetik mementót állítva az eseménynek. Többet akartak tudni, részleteiben szerették volna megismerni a csillag feltűnésének okát. Talán erre a kíváncsiságra lenne szükségünk nekünk is, amikor az ünnep beköszöntére gondolunk. Ébernek lenni és a paravánok, díszletek mögé nézni, megtudni mit is jelent a kisgyermek körüli felhajtás.  Pusztán az ajándékok után kutatva, keresve a megfelelőt nem biztos, hogy közelebb kerülünk az ünnephez, a karácsony szellemiségéhez, értelméhez és céljához. Olthatatlan szomjúsággal, a kopókat megszégyenítő nyomolvasással menni és felfedezni a gyermeket, s benne az emberré lett Isten, a testet öltött Igét. „Kérjetek, és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert, aki kér mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik."  (Mt 7:7-8)

            Hová is jutottak a nagy igyekezetükkel ezek a bölcsek? Napkeletről a júdeai Betlehembe. Eszünkbe juthat a Forrest Gump c. film egyik szállóigévé vált mondata. A kissé együgyű főhős Forrest a bevonulása után így jellemezte Vietnámot a barátnőjének: „Képzeld, az egy egészen más ország." A karácsonyi történetünk szereplői is egy egészen más miliőbe, környezetbe kerültek a csillagot követve. Azon túl, hogy más országba, más kultúrába érkeztek, még újabb fontos lépéseket tettek meg, ami nem volt könnyű. Az ég csillagtérképéről leereszkedtek a földi tapasztalatok világába.    A gazdag palotáktól eltávolodva beléptek a szegénység világába. A legnagyobb lépés a történet egészét nézve az, hogy egy másik lelkiállapotba jutottak: „...igen nagy volt az örömük." Ha célt szeretnénk magunk elé kitűzni ezen a karácsonyon, legyen ez: örvendezzünk. Természetesen nem akárminek a hatására! A bölcsek a hosszú út végén a megérkezésnek, a különleges égi és földi találkozásnak örültek. Most már tudták mit hirdet a csillag! A távoli, rideg ragyogás átváltozott személyes, belsőséges kapcsolattá. „Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel látlak." (Jób 42:5)

            Megvan amiért elindultak, nem volt hiábavaló a fáradozásuk. Kulcskérdéshez jutunk el ezen a ponton.  Megérte e az ünnepi felhajtás, a sok kilométer megtétele, boltok, áruházak, webshop-ok látogatása, takarítás, sütés-főzés, díszítés, vendégvárás? Azt éljük át, amit vártunk? Várunk e még egyáltalán valamit a karácsonytól? A napkeleti bölcsek nem csalódottak, amikor egy istálló felett áll meg a csillaguk. Nem fintorognak, hogy micsoda hely ez. Mögé látnak a díszleteknek, megérzik, felfogják, hogy nem a külsőségekben lesz király ez a kisded, hanem a szívében.  Nem takarhatja el semmi, hogy valódi ember az emberek között, istensége pedig az égen ragyogott. Az a lélek, aki hosszú utat tett meg, hogy Jézust lássa végül öröme dicséretmondásba fordul. Szembesülve Isten szándékával, megfürödve az áldott igékben, zsoltár és dicséretversekkel törölközve meg, ami ünnepünk is lehet Jézusban örvendező. Ne érjük be kevesebbel! Ámen.

 

 

Szalay László Pál

Telkibánya, 2011. karácsonya

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
szalay.lászló.pál
#8. 2011. december 26. 09:08
Köszönöm mindenkinek a karácsonyi köszöntéseket. Kedves tőletek a megemlékezés.
Juhász Kató
#7. 2011. december 25. 18:31
Jézus születése számomra a szeretet ünnepe.
A szereteté, - mely a boltokban, áruházakban nem kapható. Különleges kincs, - az
önzetlen emberek égi ajándéka.

Áldott, boldog Karácsonyt kívánok!
Answer
#6. 2011. december 25. 15:50
Azt gondolom a Karácsony - túl a kereszténység egyedülálló ünnepén - a szeretetről szól, a szó legnemesebb értelmében.
Tudjuk mekkora szükség van erre az érzésre, különösen mostanság.
Szavaid is ezt a célt szolgálják.
Áldott ünnepet neked!
janos
#5. 2011. december 24. 14:15
Bárcsak mindenki ezt tenné.
Követni a pásztorok útját.
Szeretetben, békességben, boldogságban és tele reménységgel, Ámen.
Mert Te vagy a Fény csak nem vagy tudatában.
János
Fer-Kai
#4. 2011. december 24. 10:24
Igen, ne érjük be kevesebbel, mint egy belső fényszületéssel.
Ünnepelje meg egyszer mindenki belső Karácsonyát - "mint fent, úgy lent", "miképp a menyben, úgy a földön is".

Áldott karácsonyt kívánok.
előzmény: szalay.lászló.pál hozzászólása, 2011. december 24. 08:49
szalay.lászló.pál
#3. 2011. december 24. 08:49
Legyen a te hited szerint! Menj el békével.

Áldott Karácsonyt!

Üdv!
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2011. december 23. 19:56
Fer-Kai
#2. 2011. december 23. 19:56
A történelmi eseményeknél sokkal fontosabb, hogy ez az egész betlehemi születésmisztérium megtörténhet, lejátszódhat bennük is - szívünk istállójában.
A bibliai történet összes szereplője bennünk van, bennünk él. Mária, a napkeleti bölcsek és a többiek éppúgy, mint Heródes.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek