József Attila szüleésnapjára

a magyar költészetünnepe

 

Mondd, mit érlel annak a sorsa?

Ezt kérdezte egykor

József Attila.

Költői kérdés - a választ is megadta maga.

Egy-egy emberi sorsot felvillant e költemény

minden versszaka.

A földtelen parasztot, kinek nem jutott kapanyél,

a munkanélkülit, ki a gyár körül őgyeleg,

az egyedül élő, aki béréből

meg nem él,- de hitelt nem ad neki a fűszeres,

mert az adó hosszú, nagy a bér,

hiába csal, ha többet számol a petróleumért.

A költő is ott áll a sor végén,

másolás után lohol,

nevét - ha lesz -

megjegyzi a proletár utókor.

A Mondd mit érlel kérdés ma is aktuális:

felelhetek egyetlen szóval máris:

Nyomort! Az összes felsoroltnak, sőt annak is,

ki nem szerepel itt.

Kapa már nem kell, importból eszünk krumplit,

a gyár mellett nem lehet őgyelegni, mert gyár már nincs itt,

aki egyedül él, az éhezik, feje felül a tetőt elárverezik.

És nem csal már - mert nincs is fűszeres,

mindent a szupermarketben vehetsz.

A költő verset ír, de másolni ott a gép,

megélni a honoráriumból? - nevetség!

József Attila, te költő-óriás!

Áruld el nekünk, hogyan legyen tovább?

Segíts megteremteni - ahogy ígérted -

a harmóniát, szükségünk volna rád!

A proletár utókor megbecsül,

születésed napja a mi ünnepünk.

 

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!