Interjú Kriszt László rendezővel

Magyarország jó hírnevét elősegítő programsorozat indul.

 

Még tavaly a választások előtt ültünk a Fészek Művészklubban, ahol arról beszélgettünk, milyen új színházi tervekben gondolkodik a közismert színházrendező, a Kazán István Kamaraszínház vezetője Kriszt László.
Azután valamilyen okból, nem jelent meg az interjút, de most, egy évvel később
ismét
arról beszélgetünk, hogy hol tartanak ezek a tényleg egyedi színházi ötletek.
S hogy emlékeztessük magunkat és a kedves olvasókat, olyan ötletekről volt
szó anno: mint a "Mindörökké királynő", "Gershwin Story", "A zene sodrásában",
"Egy áldott hang tragédiája", "Izrael lángja", "Olivér kalandjai",
"Angyalföldi srácok 56", "Három napig magyar" stb.
- Kezdjük azzal, miért "Magyarország jó hírnevét elősegítő programsorozat"
a címe, miért adta összefoglaló jelleggel ezt az elnevezést?
Azért, mert ezek az egyedi értéklebíró előadások, szinte valamennyi túl nyúl
Magyarországon, vagy is nemzetközi mércével mérhető, nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Ez viszont nagyban segítheti Magyarország pozitív megítélését a világban. De természetesen vannak Magyar vonatkozású, témájú előadás ötletek is.
- Igen értem, a kultúra képes arra is, amire a diplomácia nem!
Igen pontosan. Magyarország nem csak a gazdasági növekedésével, az Európai Unióban való pozíció erősödésével tudja felhívni magára a figyelmet, hanem a Magyar alkotók által megteremtett értékkel is. Nem beszélve azokról a negatív hírekről, amik időről időre, megjelennek a világ médiáiban, s amik ellen nagyon nehéz védekezni. Azt tudni kell, hogy Magyarországot nem mindenki kedveli a világban. Vagy is összefoglalva, a kultúra, a színház képes arra, amire a világ összes média reklámja vagy diplomatája se.
- Mit lehet ezekről, a színházi ötletekről, tervekről tudni, miről szólnak?
A "Mindörökké királynő", II. Erzsébet királynőről szól, egy zenés játék.
Élő királynőről még nem készült zenés játék sehol a világon, és tartalmaz
egy olyan fantasztikus ötletrészt, amit nem mondanék el, mivel egyszerűen
átvennék. Az elmúlt évtizedekben sajnos több ötletemet vették el illetéktelenül.
Direkt nem használom, az ellopták szót, ami végtelenül
elkeserített, nem is az,
hogy az én ötletemet valósították meg tudtom nélkül,
hanem hogy tehetségtelenül, ez nagyon fájt, mert én tudom mit lehetett volna kihozni belőle. Na de hogy folytassam, a "Gershwin Story", George Gershwinről szóló kétrészes modern balett, amely Gershwin zenéire épül, ez szintén világpremier lenne.
Balett formájában, még nem mutatták be sehol a világon Gershwin életét.
Ez az ötlet egyébként, (mint jó pár ötletem), több mint 20 éve érlelődik bennem, ebből írtam az egyetemi diplomamunkámat is. Aztán a "Zene sodrásában" Maria Malibran életét mutatná be olasz nyelven. Maria Malibran a világ első világhírű opera énekesnője volt. Az "Egy áldott hang tragédiája" pedig Mario Lanza életét mutatja be.
Mario Lanzát nem kell külön bemutatnom, a világ legnagyobb és legszebb hangorgánummal bíró opera énekese volt. Van egy végtelenül tehetséges fiatal tenorista Pálinkás László, akire vár ez a szerep. Az "Izrael lángja" egy kivételes dokumentum monodráma, ami Herzl Tivadart, Izrael állam megálmodóját mutatja be, különleges filmbejátszásokkal kísérve.



- Ezek azok a színházi ötletek ugye, amelyek a külföldön is eladhatóak,
amikre a nagyvilágban is érdeklődésre tarthatnak számot?
Igen, lényegében azok. Tehát nem magyar témát vagy előadóművészt
mutatnak be, hanem más nemzetek óriás művészeit, vagy meghatározó személyiségeit.
- De azért vannak magyar témájú előadásötletei is, ugye?
Természetesen vannak. Ilyen például az "Olivér kalandjai" zenés mesejáték, ami egy magyar családról, egy magyar kisfiúról szól. Vidám, zenés tanulságokkal bíró mesejáték, abszolúte a magyar gyerekek lélektanát alapul vevő témával.
Az
"Angyalföldi srácok 56" egy olyan zenés történet, amely szabadságról, szerelemről, barátságról, árulásról szól. A darab végén, 33 évvel később az akkori fiatalok és életben maradottak találkoznak a Hősök terén, és már szabadon hallgatják Orbán Viktor, későbbi Miniszterelnök híres beszédét. Érdekessége hogy én is ott voltam anno, csak a tér másik oldalán, mert akkora volt a tömeg.
A "Három napig magyar" című dráma pedig Puczi Béláról szól. Aki nem ismerné
a történetet, az 1990. március 15–18-i. Marosvásárhelyi utcai megmozdulásokon 

a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakja volt.

Ő hozzá fűződik az híres mondat "Ne féljetek Magyarok, megjöttek a cigányok" Nagyon sok magyar életét mentették meg akkor. Ő egy olyan cigány származású Magyar ember volt, akit méltán lehet példaképül állítani a mai fiatal nemzedékek elé.

- Ezekről beszélgettünk anno, és mit lett ezeknek a fantasztikus színházi ötleteknek a sorsa?

Egyelőre az "Izrael lángja" című dokumentum monodrámára kaptunk támogatást,
a többi még várat magára. De azt gondolom, hogy előbb utóbb el fog jutni azokhoz a politikai döntéshozókhoz is, akinek fontos Magyarország jó hírnevének erősítése a nagyvilágban.

Köszönöm az interjút!

  •  

 

Riporter/Cserháti Pál

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Harmatgyöngyök