Hullik....

a fáról a falevél

Hullik a fáról a levél
Vele játszik a szél
Közeleg a tél
Mikor semmi nem él

Kopár lett a föld
Barnából deresbe váltott
S a tájon fekszik a köd
Fehér könnyeivel  a földre szitált

S a csapzott bokorban
Egy barna medve cammog
Egy vén medve a korban
Egy vén évszak ott ballag

Ballag a hideg csúcsok felé
Hol az örök hó ereszkedik lefelé
Hol nincs már levél
Csak a hideg zord tél

S hunyorítok a csendben
S lassan körbe nézek
S hallgatom
nincsenek szelek...

Kép forrása