HORVÁTH PÉTER - AARE TOIKKA: HELP!

2011. március 25-én mutatták be a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház és az észt VAT Teater közös előadását angol nyelven.


 

Először csak amiatt figyeltem fel a 2009-ben indult Platform 11+ unióra, mert érdekesen hangzott egy olyan együttműködés, melyben 12 ország 13 ifjúsági színháza vesz részt. Kiderült, hogy az öt évre szóló projekt fő célja, hogy olyan előadások megszületését segítse elő, amelyek a 11-16 éveseket foglalkoztató kérdéseket, problémákat dolgozzák fel. Kis utána olvasás során rájöttem, hogy míg a program első évében a színházak önállóan dolgoztak, az idei évadban már egy, az együttműködésben résztvevő másik színház szerzőjével közösen írt darabot készítenek, melyet - saját rendezésben - mindkét színház a műsorára tűz. A koprodukcióknak nem csupán az a céljuk, hogy a gyerekközönségnek más országok kulturális sajátosságait, hasonlóságait mutassák be, hanem a nyelvi nehézségek leküzdését, könnyedségét is ábrázolják. Ezen felül a színházak számára is lehetőséget teremtenek egymás munkamódszerének, tapasztalatainak megismerésére, elsajátítására.

Az egyik rendező Horváth Péter, aki 1976-ban kezdte el írói pályafutását. Prózái mellett színdarabokat, tv- és film forgatókönyveket írt. Nevéhez olyan, mára kultikus művek fűződnek, mint a Valahol Európában, az 56 csepp vér, vagy az egyik legtöbbet játszott musical, a Padlás. Elmondása szerint a Help-nél, amiben a szereplők tört angolsággal beszélnek, nagyon tanulságos volt szembesülnie azzal, hogy a dráma szövege közel sem olyan fontos, mint ahogy azt korábban gondolta. És valóban, ha a szituációk egyértelműek, mindegy, milyen szavakkal, de érthető a tartalom. A történet fokozatosan épül, tisztul, ha valamelyik néző mégis elveszítené a fonalat, nagyon könnyen újra rátalál. Az előadás megértéséhez 5-600 szavas szókincs elég.

Aare Toikka, az észt társszerző meséli, hogy nem csak email-en tartották a kapcsolatot, de néhány napra kölcsönösen vendégül is látták egymást Horváth Péterrel. Miután kidolgozták a történet körvonalait, felosztották, melyik jelenetet ki írja - ez a módszer mindkettejük számára leegyszerűsítette a munkát. Toikka nagyon várja már a Platform 11+ Drezdában rendezett júniusi találkozóját, ahol a tallini előadás férfi szereplője és a magyar előadás női szereplője közösen játsszák majd a darabot. Az írókban többször megfogalmazódott nem lesz-e gond, a nem helyesen beszélt nyelv, nem viszi-e félre a nyelvet tanuló gyerekeket? De arra gondoltak, hogy fontosabb a beszédnek a gyakorlása, mint a pontos, helyes nyelvtannak a használata. És ez remekül megjelenik a Help-ben, ahol a szereplők kevés tudásukkal is mernek beszélni egymással, mindezt úgy, hogy a közönség számára is könnyen érthető.

A színdarab Finnországban játszódik egy fagyos téli éjszakán. Egy észt fiú és egy magyar kislány a nemzetközi táborból kilógva, eltéved az erdőben. Kicsit megsérülnek, és megjelenik a kétségbeesés a segítségnyújtás és a félelem. Találnak egy házat, a menedéket jelentő helyet, ami most a mindent jelenti számukra - ez az élet színtere. A kinti hó a halál, az elmúlás jeleként jelenik meg. A tinik olyan helyzetbe kerülnek, amiben még soha nem volt részük. Idegen érzés számukra az egyedüllét, ahol csak magukra számíthatnak és egy „idegenre", akiben meg kell bízniuk, sőt egy idegen nyelven kell beszélniük egymással, ha túl akarják élni a kalandjukat. Amit eddig láttak, tapasztaltak és tanultak arra most mind szükségük van az életben maradáshoz. Megjelennek a nemzetségek közötti eltérésből adódó különbségek. A lány és a fiú közötti ellentét. A segítségnyújtás, a törődés, a kapcsolatoknak a fontossága minden egyes jelenetben érezhető, és kivehető szerepet tölt be. A lányt ájultan találja a fiú, megmenti a hidegtől, újraéleszti, ám a csaj ijedtében a srácnak esik, hogy mit csinál. Majd a későbbiekben megcserélődnek a szerepek, mikor a fiú beteg lesz, és a lány ápolja. A vívódás az élet a jövőbeni tervek(?).

Megjelennek a nemek közötti eltérések és szerepvállalások, amik időben és szituációkban változnak. A fiú kezdetben agresszív, de ha megnyugszik, egyetlen szavára teljesíti a lány kérését. Mi több, például társa elveszett „tamagocsiját" kérés nélkül is megkeresi a hideg, fagyos időben, mert érzi, hogy a másiknak szüksége van rá. Az élelemszerzést, a tűzgyújtást, a férfiak feladataként a fiú tölti be. A lány az ételkészítést, a családi értékeket, és ha baj van, a gondoskodást, az ápolást személyesíti meg. Sőt, egy idő után már a játékukat, a tamagocsit, saját gyermeküknek tekintik, akire vigyázhatnak, és akit megvédhetnek. Ezáltal ők szülőkké válnak, hisz már nem gyerekek, van felelősségérzetük egymásért és közös „lányuk" iránt is.

A kommunikáció kissé nehezen indul be. Kezdetben néha félreértik egymást, például a Hungary szóra az észt fiú ételt keres, de sikerül megértetni vele, hogy ő nem éhes (hungry), hanem Magyar származású. Meg tudják mondani, értetni, mit szeretnének, mire van szükségük. Csak együtt képesek elviselni ezt a „kalandot". Megjelenik mind a két szereplő szemszögéből a halál és az élet lehetősége, hol az egyik, hol a másik támogatásával képesek továbblépni és kitartani. A kitörő hóviharban senki nem indulhat a keresésükre napokon át. Vajon életben maradnak? Ezen kérdés többször megfogalmazódik bennük. De mi lesz, ha nem találnak rájuk? Ki menti meg őket és mikor? Mit kell még addig elviselniük? Hideget, éhséget...

Nagyon ajánlom a HORVÁTH PÉTER - AARE TOIKKA: HELP! című darabját, tényleg nem kell hozzá sok angoltudás, a szövege könnyen érthető és követhető. Ez mindenképp egy különleges előadás, hiszen nagyon nehéz témát vet fel, és bár fiatalokon keresztül, de maximálisan teljesíti a leírtakat és a vártakat. Én csak ajánlani tudom és várom a következő Platform 11+ uniós szervezésében bemutatandó újabb színdarabot.

 

 

 

További részletek

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
hozbi
#6. 2011. április 9. 08:47
Kedves Trophy!
Szerintem könnyen érthető, jól követhető. Nagyon kevés nyelvtudás is elég hozzá, mert ha elvesztenéd a fonalat a darab a látványából, szituációiból, ki tudod következtetni, hogy épp mi is történik. Amúgy a magyar gondolkodás meg van a lány részéről, hogy is mondja ezt a szót vagy kifejezést. De néha csak jó az a kevés tudás mert úgy jobban érthető a kicsit hosszabb szituációk. Szerintem érdemes elmenni rá és alapszókinccsel simán meg tudod érteni. Csak ajánlani tudom.
Hajrá
Eliza Beth
#5. 2011. április 6. 15:38
Ez tényleg jó lehetett! Gratulálok, Hozbi, remek hangulatkeltő írás. Ilyennel egy sz** előadáshoz is kedvet lehet csinálni.
Balage
#4. 2011. április 6. 13:55
Erre én is kíváncsi lennék...
előzmény: Trophy hozzászólása, 2011. április 6. 13:31
Trophy
#3. 2011. április 6. 13:31
Érdekes lehetett. Nagyon nehéz elképzelni a darabot. Szerinted egy alapszókinccsel is érthető? Csak mert érdekelne.
Balage
#2. 2011. április 5. 21:54
Szép kritika! Ha nem ismernélek, még meg is dicsérnélek :P
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek