Holdas est

Néztem a kerekedő Holdat, mely az alábbi gondolatokat ihlette:

 

 

 

Sírnak a lombok,

június könnye hullik,

telik már a Hold.

×

Üres ágyakban

ég takarója alatt

fázik a magány.

×

Telihold ragyog

olvadt ezüsttel rajzol,

üzen a távol.

×

Üres óráid

ha tartalmassá teszed,

gazdagon halhatsz.

×

Lét kapujából

születés és a halál

egyforma távol.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Sandi