Híres művész, hírhedt bűnöző: szenzációs alkotás a BÁV aukcióján

A BÁV őszi aukciójának szenzációját a 19. század egyik leghírhedtebb pénzhamisítója készítette börtönévei alatt.




Bár a művészetterápia napjainkban válik egyre elfogadottabbá a börtönökben, és láthattunk olyat is, hogy valaki hírhedt bankrablóból válik ismert kézművessé, ez a pálfordulás nem is olyan példa nélküli, mint gondolnánk. A BÁV őszi aukciójának szenzációját a 19. század egyik leghírhedtebb pénzhamisítója készítette börtönévei alatt.

A BÁV 71. Művészeti aukciójának egyik unikális darabja egy pazarul díszített vadászkürt. A kürtön található pásztor és vadászdalokat illusztráló pikáns jelenetek stílusán jól látszik, hogy a megrendelő nem egy egyszerű pásztor vagy parasztember, hanem egy jómódú nemes volt. A vadászkürt, a rajta lévő családi címert körülölelő felirat szerint a nagykállói Kállay család, nevezetesen Kállay Gergely szabolcsi alispánnak készült, 1836-ban. Szabolcs megye egyik legősibb nemesi családja híres volt vadászszenvedélyéről.

A kürt azonban nem csupán a megrendelő, hanem a készítő személye miatt is érdekes. A karcolatokat a jelzés szerint a rézmetsző Horogh Dávid készítette. A művész azon túl, hogy híres rézmetsző volt, tehetségét némileg kifizetődőbb módon is kamatoztatta: őt tartják korának egyik leghírhedtebb pénzhamisítójának is. Pereinek fennmaradt iratanyaga érdekes jogtörténeti forrás, ezekből kiderül, hogy csak 1812 és 1833 között háromszor ítélték börtönbüntetésre pénzhamisításért. A hosszú börtönévek elegendő időt szolgáltattak az aprólékos munkához, és gyönyörű, karcolt díszítésű tárgyak kerültek ki a keze alól. A munkája minőségét és értékét jól mutatja, hogy még a fogságban is elsősorban nemesi családok megrendelésére dolgozott. Néhány éve már felbukkant egy hasonló, bár jóval kisebb méretű munkája. A gazdagon karcolt pipaszárat a Beniczky család megrendelésére 1829-ben készítette, a latin felirata szerint:
„metszette Horogh Dávid, börtönben, fogolyként."

A fennmaradt visszaemlékezések és tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a korszak híres betyárjai szívesen ütötték el az időt a börtönben hasonló, bár kvalitásában gyengébb alkotások készítésével.

Nem tudni, hogy a börtönévek magánya vagy a megrendelő kérése tükröződik-e az aprólékos gonddal elkészített illusztrációkon, de azokból kitűnik, hogy csupán egy „nagyvadra", a hölgyekre vadászott az úri társaság. A korban mindenesetre kedveltek voltak a hosszú feliratokkal ellátott, szerelmes párokat és betyárhistóriákat ábrázoló karcolt díszítések. Jó példa erre a kürtön található tucatnyi pikáns versike is:

Itt a Muzsika 's Szerelem
Alá rejtezett érzelem
Báj titkától a mord Vadnak
Értz tsontjai is olvadnak.

A rendkívül részlet gazdag, művészet- és kultúrtörténeti szempontból is egyedülálló alkotás felbukkanása igazi szenzáció a műkereskedelemben. Hasonló kvalitású alkotásokkal csupán múzeumokban találkozhatunk. A művészettörténeti ritkaságot november 12-ig lehet megtekinteni a BÁV Akciósház kiállításán. Az árverésre november 15-én kerül sor, ahol 550.000 Ft-os kikiáltási árról licitálhatnak rá az érdeklődők.

A magyar népművészetben, a nagy felületen alkalmazott, karcolt díszítés először 16. századi lőporszarukon jelent meg. A 18.századtól a szintén szaruból készült tülköknél, kürtöknél is ez volt a leginkább alkalmazott díszítési technika. Legszebb típusai a hortobágyi és felső tiszavidéki tülkök. A szarvasmarha üreges szarvát általában maga a pásztor faragta meg. A csont vagy szaru kürt nemcsak a pásztorok eszköze volt, a hadászatban és vadászatokon is gyakran használták, elsősorban a nemesség köreiben. A szaruból készített tárgyakon a 19. század elejétől városi hatásra, metszetek nyomán terjedtek el, a hosszú feliratokkal ellátott, szerelmes párokat, betyárhistóriákat ábrázoló karcolt díszítések.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek