Goethe Színtan

A csodák nem a természeti törvényekkel állnak ellentmondásban, csupán azzal, amit a természetről tudunk. Szent Ágoston

Goethe  Színtan

 

Ajánlom ezt az írást feleségemnek.

 

„Századunkban a színtan bonyolult tudományában én vagyok az egyetlen, aki tudja az igazat, erre büszke vagyok, és ezért sokak fölött állónak érzem magam.”  GoetheMárpedig éppen a Színtan Goethe munkásságából a legkevésbé elismert produktum, kivált a fizikusok részéről. Goethét érzékenyen foglalkoztatta az a mélységes szakadék, mely a newtoni optika és az ő színelmélete között tapasztalható. Ennek oka pedig Goethe és kora (és a mai kor) természettudósainak eltérő gondolkodásmódjában lelhető fel. „ Még ha ráleltünk is egy úgynevezett ősjelenségre, fennáll a veszély, hogy nem ismerünk reá, és valami továbbit próbálunk mögötte felkutatni, minthogy folyvást szembe kell néznünk a látás korlátaival.”

Vagyis Goethe óvakodott attól az absztrakciótól, amely a természettudományos gondolkodás nélkülözhetetlen eleme. Mély meggyőződése, hogy ha elérjük a „látás korlátját” és belépünk az absztrakció birodalmába, akkor a tévelygések birodalmába lépünk. Goethe soha, sehol nem fejtette ki egyértelműen, hogy ezek a tévelygések milyen természetűek, milyen veszélyekkel párosulhatnak. Az életmű egészét kell áttekinteni, hogy közelebb jussunk a kérdés megoldásához, következtessünk Goethe gondolataira. A természettudomány nem különbözteti meg a helyest, az igaztól, Goethe gondolkodásában pedig elválaszthatatlan eme két fogalom. A természettudós letér az isteni rend útjáról, kiszolgáltatottá lesz, lehet az ördögnek (Faust). Zelternek írt leveléből idézek: „Az újkori fizikának éppen az a legnagyobb hibája, hogy kísérleteit mintegy leválasztotta az emberről, s a természetet kizárólag abból akarja megismerni, amit mesterséges instrumentumai mutatnak, így bizonyítván és korlátozván képességeit. Hasonlóképp állunk a számítással is. Sok minden igaz, ami számmal kifejezhetetlen, és sok olyan is, ami pontos kísérlettel kimutathatatlan.” A modern fizika számára a mérhető, számítható dolgok léteznek, márpedig a színek goethei felfogása nem ilyen. Viszont, ha a színt úgy fogjuk fel, hogy arról a minőségi különbségről beszélünk, amely egy struktúra nélküli térben is jelen van, akkor nem állunk messze Goethe felfogásától, viszont a fizika számára elfogadható, mérhető, számítható valósággá alakítottuk. Ezeket a méréseket, számításokat kvantum-fizikai ismereteink teszik lehetővé, mely egyben a relativitás-elmélettel karöltve érvénytelenné tette Newton fizikáját. Számomra nem kétséges, hogy ez a mai fizika, a mai természettudományok Goethe számára még veszélyesebbnek, elvetendőbbnek mutatkoznának. Mégis az általa elutasított newtoni gondolkodás, mely Goethe szeme láttára indította hosszú útjára a modern természettudományokat, tette lehetővé azt a fejlődést, mely többek között a fizikai vizsgálódások számára alkalmassá tette színekről vallott felfogását.

Magyarul eddig csak részletek jelentek meg a műből. A Goethe Intézet támogatásával a kétszázadik évforduló alkalmából, a Genius Kiadó gondozásában a Színtan legfontosabb részének, a Didaktikai résznek teljes magyar fordítása kerül az olvasó kezébe.

 

Márkus

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Szabados Melinda
#3. 2010. december 16. 23:05
Remek lett. Megint irigyellek.
székács lászló
#2. 2010. december 16. 15:09
kösz :o)) Laci
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Sandi