Gábor és a szociológiai kiselőadás ( referátum)

Pár évvel ezelőtt írtam ezt a kis szösszenetet, mint minden főiskolán kötelező referátumot előadni. 2004 októberében sem volt másként. A kiselőadást Tamaskó Gábor tartotta éppen, s valahogy megmaradt

 

2004 Októberében másodévesek voltunk. Szekszárdi Főiskolára jártam, szociális munka szakra. Mint főiskolás, némely órán kiselőadást is kellett tartanunk. Ez év októberében sem volt másként. Szociológia óránk volt, ezen belül is Társadalom és Mobilitás. Egy kedves, immáron volt csoporttársamon, Tamaskó Gáboron volt a sor, hogy izgalmas előadást tartson nekünk szociológiából. Tanárunk, Fekete Sándor meg is kérte, tartsa meg előadását. A referátuma a 19. század magyar társadalmáról szólt. Felkészültünk az érdekfeszítő 20 perces szónoklatra. Ez általában padon alvásból, padalatti olvasásból, firkálásból állt. Természetesen a megadott 20 percből nem lett semmi Gábor bakizása miatt. Még a felénél sem tartott, mikor kiscsoportunkból kitört a nevetés. Még azok is felkapták a fejüket és velünk együtt nevettek, akik a padon fekve figyelték az előadást. Gábor elsőre fel sem fogta, mi történt, miért nevetünk majd' kiesve a padból. Még akkor is mondta-mondta a referátumot, nem hallotta meg, hogy a tanár többször is szól neki. Nagy zavarában rám nézett, majd a lapra, majd ismét rám, de a nevetéstől én sem tudtam neki elmondani, hogy épp most írta át a történelmet!

Ismét rám nézett, majd a lapra, elpirult s végül felfogta, mit mondott, miért nevetünk olyan nagyon.

Híres mondata így hangozott:

„19. század a második világháborúig tartott."

 

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek