Forgószél

...avagy egy szolipszista ellenállása

 

 

Forgószélben próbálok kapaszkodás nélkül,

Egyenes háttal állni.

Por, szemét, sár fröccsen szemembe,

De nem hagyom magam mégsem eltalálni.

 

Póznák,  cölöpök, zsíros-dölyfös népek,

sorra jönnek, kikbe kapaszkodhatnék.

Az én arcom lángol helyettük is,

Csak nevetnének, ha megfutamodnék.

 

Szent és profán könyvek röpülnek,

bankok, házak, gyermekek, vakok,

Tépi ruhámat az őrjöngő szél,

Tombolnak a sátáni, kacagó angyalok.

 

Nem tudják, de  lábamon béklyó van.

véres, nehéz, milliárd mázsás.

Anyaga beton, emlékezés, tudomány,

szív, érc, ólom, öntudat, kitartás.

 

Nem mozdítja szellő, hurrikán, árvíz,

Nem mozdítja hamisság, pénz, modern kor, vágyak.

itt maradok élő hírnökeként

A sosem volt örökkévalóságnak.

 

 

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Döme Zsuzsa
#10. 2011. július 30. 13:41
Prózában is, versben is ügyes vagy.
Bihari Viktória
#9. 2011. július 25. 21:12
nagyon szépen köszönöm mindenkinek :)
Ágnes
#8. 2011. július 25. 21:06
Nagyon tetszettek soraid!
Gratulálok!
Tara Scott
#7. 2011. július 25. 20:44
Ez nagyon-nagyon jó!!!!!!!!! Gratula!
Bihari Viktória
#6. 2011. július 25. 19:00
köszönöm szépen. szívből.
janos
#5. 2011. július 25. 18:56
Hadd, hogy nevessenek, Te legyőzöd a sátáni tomboló angyalokat,az őrjöngő szelet is. A milliárd mázsás béklyó nem enged el Téged.Maradni hírnöknek a soha sem volt örökkévalóságnak,erő és bátorság kell. Maradj és élj!
Szeretettel, János. Tetszik a versed.
Bihari Viktória
#4. 2011. július 25. 16:21
Köszönöm szépen
Bedő Csaba
#3. 2011. július 25. 16:14
Nagyon jó vers, tetszett!
Balage
#2. 2011. július 25. 16:11
Szép. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek