Fejben dől el

ostobaság ez, amit a reklámban

 

„Fejben dől el"

 

A legújabb ostobaság ez, amit reklámban, kiszólásban mondanak a buták. Persze, buta az olyan ember is, aki másokat majmol, és észre sem veszi, hogy közben milyen blődségeket mond. Miért, mi az, ami nem a fejben dől el? A Pisai ferde torony, az valóban nem a fejben dől el, de minden más egyéb, amire az állítás vonatkozik, az fejben dől el. Mert az ember, aki döntést hoz, az fejben dönt. A központi idegrendszer a döntést meghozó szerv. Ez annyira evidens, hogy nem is érdemes rá szót vesztegetni.

A buta emberre viszont igen. A butaság lassan szinonimája lesz a vélt liberalizmusnak, ennek a szép emberi törekvésnek, tettnek, teljesítménynek. Ma a "liberalista" nézet az ostobaság, a szemenszedett hazugság, a félrevezetés, a szólásszabadság-nem szabadság, az oktatás körüli veszélyes vélt-okosságok, a nemi tévelyedés, a drogok körüli hazugságok, minden, ami a ballib eszmerendszer szüleménye, ami nap mint nap felszínre kerül, mert könnyű, olcsó és rázós. A butaság szólal meg ezekben a jól felépített, embertelenségre építő hazárdjátékokban, amiket a kommunisták találtak ki, vagy legalább is azok fújják a parazsat.

Utcára lehet csalni embereket ilyen vagy olyan olcsó játékra, aztán ott hagyni őket.

Infantilizmus.

Szégyellni való gyerekkori emlékem, a kamuból való becsengetés, aztán elbújva röhögni azon, hogy kijön a lakó - és semmi!

Ez az infantilis játék azonban redszerint jó kipofozással végződött. Vagy, ha szüleink megtudták a dolgot, vagy egy szemfüles lakó húzta el a nótánkat. Ha ma kipofoznának egy gyereket azért, mert rajtavesztett egy talpraesett lakó rendteremtő akcióján, a lakó húzná a rövidebbet, pedig csak megregulázta az idétlen gyereket.

Ki regulázza ma meg az idétlen eszmék hirdetőit?

Ma mindent szabad. Aki bedől az esztelenségnek, magára vessen.

Csak ez így nem fair dolog.

Néha a hangoskodásra is figyelni kell, mert a hangos szó, netán kiáltás valamit jelez. Azonban az infantilizmus nem vehető komolyan. Mi az, ami gyerekes dolog és mi az, ami nem az? Néha nagyon hasonlítanak egymásra, egymáshoz a dolgok, néha megtévesztően. Éppen ez az, amit kihasznál a szélhámos, aki nemegyszer gyerekesen egyszerű trükkökkel operál. Gyerünk az utcára, emberek!

Sajtószabadság! Ezzel operáltak sokáig a ballib körök, hogy ez az, ami hiányzik. Nincs.

Nincs demokrácia. Ez sincs, az sincs!

Ahonnan szítják a tüzet, a kommunista-kapitalista hajóroncsokból, kiderült, ami nyilvánvaló volt korábban is: kamudemokráciában isszák a lábvizet az emberiség felkent rabszolgái.

Dumálni, azt lehet. Dumálni kell! Dumálni muszáj! Ez a parancs!

Most aztán lehet nyakló nélkül becsengetni a házakba, mert senki sem hallgat rátok.

Kikötötték a csengőt. Pesze, a kár a csengő funkciója körül van, mert nem azért találták ki, hogy kikössék. A kikötés ezért ideiglenes, amíg a vásott kölkök el nem tűnnek az utcából.

Lehet hülyét játszani, lehet ökörködni.

Még pofon sem lesz.

Szerencsétlen hibbantat miért is ütnél, üti a sors szegényt!

 

 

 

A kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
bodójános
#3. 2016. április 6. 13:42
Köszönöm, Kedves karola!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek