Enyém az út az álom

****

Parnasszus lábáig jutottam,

de megmászni azt már nincs erő.

Tehetség kevés, amit kaptam.

Lettem csak szavakból építő,

 

és verseket faragó ember.

Bután mindig kitárulkozó,

aki tudja, hogy a szó fegyver,

és ellene is fordítható.

 

Írom, amit a bensőm diktál.

Betartok ritmust, és száz szabályt,

és játszom az életet most már.

Szavamból mindig létem kiált.

 

Nem kell segítség, sem jó tanács!

Magam szabta utamat járom.

Lehet délibáb, vagy látomás,

enyém az út, enyém az álom.

 

2015.07.24.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek