Elsárgult lapok

naplólap az 1930-as évek iskolájából, tantó apám /meghalt/ hagyatékából

 

Kétoldalnyi elsárgult papírlapot tartok a kezemben. Nyolcvanéves, töredéke egy falusi iskola osztálynaplójának.  Széleit kicsipkézte az idő, de még jól olvasható a szövege az általam – mint tanár által – jól ismert rovatoknak.  Az osztálynaplót fontos dokumentumnak tekinthetjük, megismertet bennünket a tananyaggal, a szaktanár nevével és az akkori idők tantárgyaival is.

Apám kézírását ismerem fel rajta, ő volt tehát az összevont V-VI. osztályok vezetője.

Megtudom, hogy ez úgynevezett félig osztatlan rendben folyt a tanítás. Magam is megismertem ezt a rendszert gyermekként. A világháború után szükségképpen az akkor éppen nem működő művelődési házban együtt tanult az I-II. valamint a III-IV. osztály  felváltva délelőtt és délután váltakozva azonos

tanteremnek kinevezett helyiségben, két tanító bácsi irányításával. Tankönyv nem volt, a tanítók hoztak magukkal a tantárgynak megfelelő könyvet és az osztály tanulói kimásolták a megjelölt részletet, amit otthon meg kellett tanulniuk, ez volt a lecke. Amíg az egyik osztály másolt, addig a tanító úr a másik osztállyal hangosan foglalkozott, feleltetett vagy magyarázott. Nem volt könnyű, de a feltűnően kicsi gyereklétszám  - tíz harmadikos, hat negyedikes tanuló – ezt megkönnyítette. Fegyelmezésre nem volt szükség. Én akkor éppen negyedikes voltam.

A sárgult naplórészletből tudtam meg, hogy apám is így kezdte pedagógusi munkáját.

Érdekes számomra, hogy a tantárgyak és ezek tartalma milyen nagymértékben eltért az én egykorú tanulmányaimtól. Nagy szerepet kapott akkor a földrajz, benne hazánknevezetességeinek kiemelése, a kézimunka fafaragás és díszítő motívumok rajzolása, a hittanban a biblia részleteivel, a szentek ünnepein – például Imre herceg napján -  tanítási szünet és néha tanórák helyett kötelező „szentgyónás” volt beiktatva. Feltűnt, hogy a hittan kivételével valamennyi tantárgyat apám tanította, mert más aláírást nem láttam.

A történelem csak a fontos eseményeket jelölte, bár lehet, hogy a többi a hiányzó lapokon szerepeltek. Az egyik lap májusi, a másik október és november tanítási napjainak tanítási anyagát örökítette meg. Fontos helyet kapott az ének és a testnevelés, kirándulások és ünnepélyek gondosan feljegyezve.

A hitelesség kedvéért szó szerint idéznék egy napot.

május 9. szombat.

8-9 számolás: A közönséges tört és annak részei. Összeadás és kivonás gyakorlásaírásban és fejben

9-10 Hittan: Káté ism. 133-171. Biblia: 1-85 ism.

10-11 Természetrajz: Termeljünk többet! A vagyonosodás fontossága

11-12 Földrajz: Afrika általános leírása és részletes földrajza

1-2 Fogalmazás: A felső temetőben a lósóska

2-3 Torna: a lósóska kiirtása

Ennyi év után azon gondolkodom, hogyan kerülhetett – apám halála után – anyám hagyatékába és  utána hozzám ez az egyébként az iskolákban őrzött dokumentum, amit a tanárok – bár munkaeszközük volt – nem vittek magukkal haza. talán éppen azon a hétvégén vitte magával, hogy otthon előkészítse a következő hét beírását, amikor váratlanul súlyosan megbetegedett, kórházba került és ott meg is halt. Már nem volt ideje visszajuttatni az iskolába. Így maradt mementónak nekem, aki személyesen nem ismerhettem őt. A dokumentumot felajánlom majd egykori  iskolájának.

 

 

 

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Harmatgyöngyök