Éhes macska bánata Csúcs(forgalom) saga 23

Ez a kis szösszenet Foltinak köszönhető.

Fülemet-farkamat behúztam, bajuszom lekonyult az esőcseppektől. Az időjárás mintha a hangulatomat tükrözné.

- Napok óta sehol egy jó kis pipi! Jaj, már megint megéheztem, pedig most a cicababákra gondoltam. De éhesen még csajozni sem lehet. Jó lenne már megtölteni a bendőt valami finom omlós hússal. Mondjuk egérrel vagy verébbel. Csiga! Pfuj! Nem vagyok francia. Én a magyar konyhát szeretem! Bár múltkor az egyik haverom megkóstolta, azt mondta: nem rossz. Mégis, ha lehet, kihagynám. Ha nagyon muszáj, a gyíkra ráfanyalodom, de ebben az időben még azok sem másznak elő. És amúgy is a fránya kis dögök sokszor csak a farkukat hagyják ott mutatóban. Azzal meg mi az eget kezdjek? Legfeljebb fogpiszkálónak jó! Kaját kell keresnem.

Felugrottam egy félig teli utcai szemetesre, hátha lelek benne valami érdekeset. - Ezek az emberek, de telhetetlenek. Egy falat eledelt nem képesek hagyni. Pedig de jó is a mekis kaja! - Elkeseredettségemet csak fokozta, hogy a köztisztaságért felelős egyén még az esélyt sem adta meg, hogy jobban szétnézhessek.

- Sicc!

- Bezzeg a nagy kukád, amit húzol magad után, biztos teli van jobbnál jobb falatokkal! - fújtam felé. De ő egyáltalán nem zavartatta magát. Fogta és a szemetes egész tartalmát beleborította a saját tárolójába.

Ahogy így merengtem magamban, észrevettem a föld felé zuhanó galambot.

- Ma jó napom-pom-pom lesz! - Lelapultam a járdára és lopakodó, támadó pózt vettem fel. Ekkor kezdett hatalmas zajába az a csivava. - Fogd már be a szádat! Így nem lehet vadászni! Látszik, hogy nem tudja ennek a művészetét. Megverem, biz' isten megverem, ha nem fogja be a pofáját! - már gondolatban hegyeztem karmaimat, melyet, ha kell, móresre tanítására belévájok. De a hideg zuhany lehűtötte heves felindultságomat, melyet a busz kerekei csaptak rám. - Szerencséd van, te kis dög! - kiáltottam utána, mikor láttam, kezd eltűnni a tömegben, majd a busz tovagurult vele.

- Végre! Most már enyém lehet a zsákmány - ujjongtam magamban. - Friss hús! Hé, menjetek onnan! Te reverendás, hagyd békén, ne bámuld már annyira, a végén még feltámasztod! Na, tessék, egy másik balek. Mért nem hagyjátok a macskafiát dolgozni?

- Ez már nem fog felkelni! 

- Én is ezt mondom, szóval engedjetek oda szépen!

Már majdnem megragadtam áldozatomat, mikor láss csodát: elrepült.

- Nem megmondtam atyám, hogy ne bámuld! Most nézd meg, mit csináltál! És mi ennek a következménye? Éhes maradtam. Köszönöm szépen!

Bánatosan megindultam a koldus után, leültem kis bögréje mellé. Belekukkantottam, de csak az esővíz gyűlt benne.

- Neked sem könnyű, öregem. Azt hiszem, hazafelé veszem az irányt.  Jó lesz az unalmas konzerv is. Hívnálak, sorstárs, de szerintem neked nem jönne be az a kaja. A csajok? Azok meg várhatnak!

2010.06.25.  

A csúcsforgalom saga előzményei és folytatásai