Egyperces egy ajándékról

A Zen buddhizmus szellemisége ez: A dolgokat úgy kell hagyni, ahogy vannak.

,Az apjától kapta 18 éves születésnapjára. Vadonat új Audi 2000. Végsebessége 280 km/óra. A száját alig tudta összefogni örömében. Hú amikor ezzel fog menni a kicsengetési bankettre. Mindenki el lesz ájulva. Na és a lányok. Ezek után annyi nője lesz, amennyit csak akar. Menő fog lenni, akire mindenki felnéz. Nagymenőként fog élni.
Egy hét múlva váratlanul meghalt az édesapja. A koporsó mellett döbbent rá, annyira örvendett az ajándéknak, meg sem köszönte. És most már nem volt akinek.
Így vagyunk nem csak egymással, hanem az Istennel is. Jobban szeressük az ajándékait mint őt magát. Úgy elfoglaljuk magunkat az ajándékaival, hogy róla teljesen elfeledkezünk. Mint a fiú az apjáról. Egy apát, vagy az Istent nem azért kell szeretni amit ad nekünk, hanem önmagáért.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Gandalf
#4. 2016. február 22. 18:48
Köszönöm Fer Kai.
Fer-Kai
#3. 2016. február 17. 08:16
"Isten közvetlenül nem érzékelhetjük"
javítás: Istent
Fer-Kai
#2. 2016. február 17. 08:15
Igen, figyelmünket (vagyis a szívünket) szinte mindig lényegtelen, hamis dolgokra, rögeszmékre irányítjuk.
Isten közvetlenül nem érzékelhetjük - mindaddig, míg istenivé nem válunk. Gyümölcsein keresztül ismerhetjük fel Istent, mint az igaz Élet Fáját, de nagyon nem mindegy, mit kezdünk a gyümölcseivel: a hamisat igyekszünk-e éltetni vele, vagy annak felismer(tet)ését és feloszlatását.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek