Egyedülálló kulturális program Herzl Tivadarról

Interjú Rosenfeld Dániel Imrével, aki nem csak kulturális menedzsere, hanem a főszereplője is ennek a ritkaságszámba menő programnak.

 

 


Oldalunk már korábban beszámolt az "Izrael lángja" című kulturális programról, melyben láthatók lesznek Herzl Tivadar: "A zsidó állam" című röpiratából részletek, "A valóra vált álom" dokumentumfilm összeállítás, valamint halhatóak lesznek liturgikus énekek és lesz egy megemlékezés, a Herzl Tivadar téren. De két jubileumi évforduló is szerves része a programnak mint: az Emancipáció 150 éve és Izrael Állam 70 éves évfordulója. A program megvalósításáról, és egy kicsit a Magyarországi zsidó kultúra helyzetéről is szót ejtünk Rosenfeld Dániel Imrével, aki nem csak kulturális menedzsere, hanem a főszereplője is ennek a ritkaságszámba menő programnak.

 

- Szóval, hogy jött az ötlet, mert valljuk be, Herzl Tivadart kevesen ismerik idehaza!
Ez teljes mértékben így van. De nekünk magyar zsidóknak ismernünk kell, hiszen
ő volt a modern Izrael Állam megálmodója, és az állammá válás elindítója. Ha ő nincs, akkor bizony Izrael sincs, ráadásul magyar zsidó volt, akire felnéz a világ összes zsidója.

 

- Miért éppen a "Zsidó állam" című röpiratból készült monodráma?
Az egész program kidolgozása s annak részletei Kriszt László rendezőt dicséri, 
aki nem zsidóként, teljes mélységében átlátta ennek a röpiratnak a korszakos jelentőségét. Nem utolsósorban, mindenki által érthetően, érzékenyen, a színház lehetőségeit egy komplex programba sűrítette, s állíthatom hogy minőségi munkát végzett.

 

- Gondolom sikerült anyagi támogatást kapniuk!
Igen, úgy látom, hogy a magyar kormány nem csak szavakkal, hanem tettekkel is
támogatja a Magyarországi zsidó kultúrát. Örülök hogy a mi esetünkben is, kisebb 
támogatásba részesültünk, de a pontosítás kedvéért, ezt a programot a Fővárosi Önkormányzat, a MAZSÖK és a Magyar Kormánytámogatásból tudtuk megvalósítani.


- Hogy látja, milyen a mai magyar zsidóság kulturális helyzete?
Ez így talán túl általános kérdés, de mint maga az élet, ez is több részből tevődik össze. Azt jól látni, hogy lényegében két nagy oldalra vált szét a hazai zsidóság, az egyik a MAZSIHISZ körül, a másik a Köves Slomó féle EMIH köré szerveződik. Ez a megosztottság nem tesz jót senkinek, mert ha mi zsidók nem tudunk egységre jutni, akkor hogyan tudunk hasznos tagjai lenni a magyar zsidóságnak és a hazánknak? Véleményem szerint így, csak nagyon nehezen.


- A magyar kormány, eddig is, s ezután is biztosítja az anyagi feltételeket!
Ez így van. De azzal hogy két táborra szakadtunk, közben egy sor érték vész el, hiszen egyik oldal sem támogatja a másik oldalhoz tartózókat, vagy is sokszor köztes állapotban vannak azok a zsidó honfitársaim, (s jó magam is), akik nem szeretnének
ebben a pozícióharcban részt venni. Éppen erre mutat rá a mi programunk, miszerint
csak összefogással lehet bárminemű eredményt elérni, széthúzással lehetetlen.
Így tudott megszületni a modern Izrael Állam.


- Tehát ez a program egyfajta "tükör" a magyar zsidó szervezetek felé?
Igen, kétség kívül ez is benne van. Egyszerre emlékezés, de egyszerre utalás, arra hogy összefogás nélkül, zsidó identitásunk, zsidó kultúránk fogja megsínyleni, s amikor a történelembe a zsidóság széthúzott, mindig akkor következtek be a kataklizmák. Ezt nem árt, ha tudja e két szervezet vezetősége. Vagy is felelősséggel tartoznak a magyar zsidóságért, nekik nem egymással kellene küzdeni, hanem egymást segítve, minél többet tenni a magyar zsidóságért!


- Ezek kemény szavak!
Igen azok, de a világban újra megjelenő antiszemitizmus arra mutat, hogy csak egységben tudjuk megadni azokat a válaszokat, amelyek itt tornyosulnak előttünk.


- Térjünk vissza a zsidó kultúrához. Önöknek van még további holokauszt témájú előadásuk. Mit lehet ezekről tudni?
Köszönöm a kérdést, Kriszt László rendezőben egy olyan kultúrát teremtő szakemberre leltem, amely ritkaság számba megy. Az hogy ő a zsidó kultúra elkötelezett művelője, az egyenesen követésre méltó példa. Megtiszteltetés volt számomra hogy két holokauszt monodrámának is én lehetek a kulturális menedzsere, Sárdi Mária: „Kislány a pokolban" és Tadeus Borovszki: „Nálunk Auschwitzban". Ezeket, az előadásokat folyamatosan tartjuk repertoáron, a Kazán István Kamaraszínházban, és mindazok, akik ez idáig eljöttek, elismeréssel nyilatkoztak. A „Kislány a pokolban" előadást egyébként december hónapban kétszer is előadjuk, az "Izrael lángjával" pedig ezen zsidó kulturális sorozatunk bővül.


- Köszönöm az interjút, további sok sikert kívánok!
Én is köszönöm!

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Igaz barátság