Egy vers margójára -- erkélyjelenet

versben mandulafát fel nem növeszt... (vers)

 

Felajánlotta, hogy meghal,
hogy az időt kivezeti ereiből,
s szívének petúniáit többé nem 
ülteti a közeli virágágyásokba,
hogy ezentúl csak magára néz,
az ablakba többé nem tesz 
üveget, bőröndöt púposra nem
pakol, nem igyekszik part mellé
tengert is látni, fésű fogai közé
rendetlen hajat nem pakol,
könyvet koporsóban ki nem nyit,
versben mandulafát fel nem növeszt,
egeret macskához délben nem ereszt,
a körmét ollóval sehogy sem vágja,
telefont nem hallgat, félre sem helyez,
újságot néma csecsemőként ringat,
a hangokat gondosan körbefóliázza,
és szorosabbra zárja az erkélyablakot.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
rapista
#5. 2011. július 1. 20:45
izgalmasan abszurd - lemondás!
Mara
#4. 2011. július 1. 19:46
Szomorúság árad belőle. Gratulálok!
janos
#3. 2011. július 1. 13:19
Nagyon szép gondolatok.
Szeretettel, gratulálok!
János
Balage
#2. 2011. július 1. 10:53
Szép. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek