Egy utolsó nagy lélegzet... 18+

Kis összegzés a generációnkról hogy mivel találkozok átlagos egyetemistaként. A nyelvezetre előre felhívom a figyelmet. Akinek egy moderált obszcenitással baja van ne olvassa...

 

Élőnek tűnök de régen halott vagyok,

Törött szívemből alvadt vér bugyog,

Járom az utcákat, cél nélkül kerengek,

Úgy élek a világban akár egy gyermek.

Nem látom már értelmét,

Hogy szóljak neked: megvesztél!

És csak azért mert nem szeretnek

Utálod a világot ami mindig szeretett.

 

Az apád függő, az anyád súlyos beteg,

Nehéz időkben az utcán nőnek fel az emberek,

A haverod gyógyszeren él, mert azt hiszi attól szebb lesz.

Mi lett a világgal: valaki mondja meg bazdmeg?

Nem támadok ezzel és nem is vádlok senkit.

Csak bosszantó hogy nektek senki se segít.

Mindenki hibázik, és tudja hogy rosszul teszi,

Veszítünk, mert egyedül akarunk nyerni.

 

Már otthon sem érezzük jól magunk.

Barátaink vannak, de bezárkózunk.

A mosoly mögött véresek a könnyek,

Nem mondod el senkinek, de mélyen belül ölnek.

 

Az emlékek támadtak, és te megölted magad

Ment tovább az élet, mindenki leszarta.

Éltek tovább és nem törődött vele senki,

Miért is akarta ez a lány magát megölni?

 

Valaki hátbaszúrt, hogy megbasszon valakit.

Ezen talán már meg sem szabadna lepődni,

Csak felnézek az égre és legyintek egyet,

A barátság szó tehát csak ennyit jelentett neked...

 

Én a padlóra pottyanok a könnyeim mellé,

Eltévedek mindig ha elindulok hazafelé.

 

Tudom hogy sokszor elbasztam.

Megváltoztam, más voltam.

Hibáztam és tévedtem eleget,

Emberek vagyunk mind. Ilyenek.

 

 

 

U.I.: Elgondolkodtatónak szánom. Lehet a nyelvezetért megkövezni, de meglehetős álszentségnek tartanám, mert hogyan is adja vissza a világot az ember ha barokk körmondatokban kell fogalmaznia ahelyett, hogy korunk aktuális problémáit feszegetné. A kritikának nagyon tudok amúgy örülni. Ha máshová nem is a pityi12@hotmail.com-ra elfogadnék egy kritikát, vagy értékelést, mennyire értenek velem egyet.

 

Köszönöm!

Csapó István


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Answer
#22. 2012. január 8. 19:46
Semmi sértőt nem írtál.
Valóban fontos volt, amit Pityi írt, csak az nem ahogyan írta.
Az meg elrémiszt, ha a tartalom és a stílus is rossz.
Sokan sokféleképp vélekedünk a ma irodalmáról, merre megy, mit képvisel, stb...
Én viszont a végtelenségig kűzdök az irodalom nemes eszméjéért, és ebből nem engedek.
Épp elég baj(?) hogy mindent elönt a szenny...
Barátsággal üdvözöllek: answer
előzmény: hozzászólása, 2012. január 8. 18:28
Answer
#21. 2012. január 8. 18:12
Erről nincs szó, de hidd el nem ez az irodalom dolga, mármint hogy kocsmai nyelven közvetítsen.
Pityi megértette...
A tartalom az egy dolog, a kifejezés egy másik.
Ha valamelyik problémás, bizony rávetül a másikra.
Képzelj el egy filmet, ahol remek a képi megjelenítés, de a hangok, a szöveg rossz, és fordítva.
Egyébként anélkül, hogy az oldal szerkesztőit bántanám, kapásból mondok több irodalmi
portált, ahol ez a fajta obszcén szöveg bizony nem menne át.
Persze nem ez a lényeg...
előzmény: hozzászólása, 2012. január 8. 13:08
Eliza Beth
#20. 2012. január 8. 13:42
Talán, mert ez egy irodalmi oldal (?), és a művek stílusával, nyelvezetével, helyesírásával is foglalkozunk, nem csak a mondanivalójával...
Volt, ahol meg azt hiányolták, hogy a stílusról szó sem esik, csak a tartalomról...
Tégy igazságot, ha tudsz! :-)))
előzmény: hozzászólása, 2012. január 8. 13:08
Eliza Beth
#19. 2012. január 8. 12:55
Én mint prózás gyakran írok le hangulatokat, és bizony belefutok olykor, hogy mit is "mondjak" a trágár helyett? Mert az írás egy (nekem szent!) dolog, a magánéletem meg egy másik, ott, ha dühös vagyok, én is trágárul szoktam káromkodni, nem barokkul :-))))) És még jól is esik!
előzmény: Pityi hozzászólása, 2012. január 7. 18:11
Pityi
#18. 2012. január 7. 18:13
Veniam vizsgaidőszak után feltétlen elolvasgatom őket, mert ha te is foglalkoztál ezzel a témával, az nagyon érdekel.:)
előzmény: hozzászólása, 2012. január 7. 10:59
Pityi
#17. 2012. január 7. 18:11
Értettem answer, általában az én írásaim szoktak azok a bizonyos "hasonló nyelvezetű írások" lenni, de erre bizonyára emlékszel. Valóban kitudjuk (tudom én is) fejezni, csak bizonyos lázadó hajlamaim miatt sokszor ezt direkt nem teszem (erre egy előttem szóló rá is tapintott). Mindemellett mint említettem ezeket valahol a korosztályomnak is szánom, ahol ez a nyelvezet figyelemfelkeltőbb és hitelesebb is így (több érdeklődést vonzz ugyanis). Amúgy egyetértek veled és nem gondolom hogy ami nem barokk körmondatokban írodott az obszcén lenne. Szimplán csak ezt éreztem hitelesnek ezzel a témával kapcsolatban. Más témával kapcsolatban nem ezt a nyelvezetet használom/használtam. Ilyet is olvastál tőlem anno és volt amire elég pozitívan is reagáltál.
Egyéb mentségem(?) hogy ha mélységesen fel vagyok háborodva akkor az "A terem buráját" és társait, egész egyszerűen nem érzem hozzám illőnek, meglehet azért mert nem vagyok elég intelligens, nem tudom.
Bizonyára mások a témával kapcsolatban másként tudtak volna, más stílusban megszólalni, nekem ez így sikerült.

Végszóként annyit mesélnék, amolyan kis dicsekvésként, hogy az egyetemen nagyon nagy sikert aratott amikor megjelent az újságunkban, és tanárok, diákok egyaránt jöttek oda, hogy jééé, igazam van és megérintette őket.:) Igazából ez volt a végcél.:)

Nagyon köszönöm a sokszínű hozzászólásaitokat és igyekszem tanulni belőlük, hogy még szélesebb körnek szólhassanak az írásaim.:)

Csapó István
előzmény: Answer hozzászólása, 2012. január 7. 16:19
Answer
#16. 2012. január 7. 16:19
A felhívás(?) ellenére elolvastam.
A tartalom figyelemfelhívó szándékával, mondanivalójával egyetértek, de...

Többször alakult ki vita már az oldalon, ha hasonló nyelvezetű írás jelent meg.
Magam mindig bajban voltam, vagyok, amikor obszcén szavakat látok, főleg ha az versben szerepel.
A félreértés elkerülése végett, nem vagyok prűd, csak engem taszít az ilyenfajta kifejezésmód.
Temérdek szavunk van, minden kifejezésnek van - esetenként jónéhány - szinonimája, nem biztos hogy szerencsés a trágárság, mégha a tartalom megkivánná is.
Ami a barokk körmondatokat illeti, ugye nem azt akarod ezzel mondani, hogy minden ami nem obszcén, az az volna?
Korunk aktuális problémáit azt hiszem ki tudják (tudjuk) fejezni trágárság nélkül is.
Vigyázni kell a "hétköznapi nyelvezet" kifejezéssel is, mert az vers, novella, stb... nyelvezete inkább irodalmi...
Zsó
#15. 2012. január 7. 13:47
Tartalmilag tetszett a versed, -igaz néhány szót behelyettesíthettél volna hasonló másra, hiszen nyelvünk olyan gazdag és szép.
Nagyon aktuális témát feszegetsz. Az igazi barátság, szeretet sajnos kiveszőben van.
Eluralkodik a közöny, egyre több az öngyilkosság. Ezek ellen harcolni kell a magunk sajátos eszközeivel.
Üdv. Zsó
Pityi
#14. 2012. január 6. 22:10
Zsuzsa külön köszönöm, ezt is nagyon örülök hogy hallom.:)
előzmény: Döme Zsuzsa hozzászólása, 2012. január 6. 21:17
Pityi
#13. 2012. január 6. 22:09
Vettem a kritikát és belátom nem alaptalan. Mindezeket nem szerettem volna feleslegesen használni de odaillőnek éreztem őket és az őszintét megvallva, kábé így is törtek elő belőlem a gondolatok. Többek között az ismerőseim is nyomon követik amit írok és szeretném ha főleg a korosztályom (is) elgondolkodna rajta. Ide azért küldtem be mert kíváncsi voltam hogy a "nem korosztályom" mit gondol erről.
Remélem a mondanivaló azért nem ég el a hétköznapi nyelvezet oltárán.
előzmény: rapista hozzászólása, 2012. január 6. 18:25
Döme Zsuzsa
#12. 2012. január 6. 21:17
Szerintem nem az a fontos, hogy milyen kifejezéseket használunk; az a lényeges, hogy miről írunk. Az elkeseredettség és a reménytelenség érzése irodalmi alkotásokban is "szülhet" csúnya, látszólag oda nem illő kiszólásokat.
A lázadás: főként korosztályi sajátosság. Jó lenne, ha soha nem nőnénk ki, de idő múltával átrendeződnek bennünk az értékek. Igaz, akkorra az ember azt is belátja, hogy léteznek hasonló tartalmú rokonértelmű szavak is...
Juhász Kató
#11. 2012. január 6. 20:17
Mi lett a világgal? - teszed fel a kérdést, jogosan.
Az utóbbi 20-30 évben hihetetlen mértékű erkölcsi romlás tapasztalható az emberi, családi kapcsolatokban. Az irigység, az önzés, a kíméletlenség, közönyösség sok emberre jellemző.
Az igaz szeretet és barátság - remélhetően - nem
veszett ki mindenkiből. Nincs más megoldás, keresnünk kell a konkoly között a búzát, - s ha megtaláljuk, meg kell becsülni. Önzetlen társat, igaz barátokat találni manapság nagy kincs.
rapista
#10. 2012. január 6. 18:25
a témát eléggé enyhén kezeled - a nyelvezethet a posztmodern illene: vendégszöveg, nonszensz, szleng -,de ta magyarul írtad... sajnos, vagy szerencsére?!

az egykét elengedett "békegalamb" önmagában kevés, elfeljtkeztél a "fing@sról" és néhány kiszólásról..

így félutás lett, DE A MI VLÁGUNKBAN (Tollal) érthető így is és a 3-4 szó nélkül is..
Pityi
#9. 2012. január 6. 17:54
Köszönöm szépen mindkettőtöknek!:)
előzmény: hozzászólása, 2012. január 6. 16:10
janos
#8. 2012. január 6. 13:55
A Vers tartalma igen is aktuális probléma, problémák.
Tökéletes igazság amit kifejtettél.
Az obszcén szavaidat nem kommentelném.
A vers tetszik, van mondani valója.
Grat!
János
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek