Egy lány emléke tükröződik vissza a pocsolyában

Lassacskán képként jelenik meg. Egy fájdalmas képként, amely egykoron tündöklött.

 

 

A szív nem érez, az elme nem gondol. Saját magam kárára válok, miközben a semmi felemészt. A semmi, ami megfoghatatlan. Amiről nem tudom, mi lehet, csak érzem, hogy létezik. Csak egy érzés, amely meghatározhatatlanul belém fúródott. Amely nem törhet a felszínre, valami meggátolja. 
Lassacskán képként jelenik meg. Egy fájdalmas képként, amely egykoron tündöklött. Minden, ami egykoron pompásan tündöklött, egy tükör áldozatául esett, eltorzítva azokat. Egy tükör világában rekedtek, és nincs birtokomban olyan eszköz, amely összetörhetné. Csak a puszta kezem, amely túl gyönge.
Esetleg belekarcolhatnék egy 'segítség' szócskát. Ha használna valamit, addig próbálkoznék vele, amíg az összes körmöm bele nem szakad. 
De hiába, mert ez az ember alkotta tárgy csak a saját gondolataimban létezik. Így hogyan törhetném meg az átkot? Létezik olyasvalaki, aki képes bensőmbe hatolni, megmenteni önmagam fogságából? A válasznak réges-régen egyértelműnek kellett volna lennie...


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
ChiliPapaya
#8. 2012. október 1. 17:31
Köszönöm a hozzászólást!
Ruder - Jana
#7. 2012. október 1. 09:40
Ezt az írást magammal viszem a gondolataimban. Filozofálgatok kicsit... üzenete van ...
Gitka_61
#6. 2012. szeptember 29. 10:33
Jó kis elmélkedés! Rátapint a lényegre. Saját magunk vagyunk börtönünk őre! Nekem legalább is ezt üzente.

Gitta
ChiliPapaya
#5. 2012. szeptember 24. 16:50
Nem feltétlen szorong, lehet, csak aggasztják gondolatok... Mondanám inkább lelki problémának...
Csilla
#4. 2012. szeptember 24. 16:28
Komoly mentális probléma, ha valaki állandóan szorong, nem tud önmaga fogságából szabadulni.

Rendkívül érzékletes leírás.
Answer
#3. 2012. szeptember 24. 14:48
Érdekes fejtegetés.
Tetszett!
Balage
#2. 2012. szeptember 24. 08:48
Tetszett. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek