Egy csésze Hollandia

Az első fél évben Hollandia tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. Ez alkalomból rendhagyó estén vehettünk részt március 7-én hétfőn az Európa Pontban.

Az este díszvendége Őexcellenciája, Gajus Scheltema, a Holland Királyság Magyarországi Nagykövete. További vendégek Runa Hellinga és Henk Hirsch nálunk élő holland újságírók, Sándor Anna közgazdász, pszichterapeuta és Herman Dávid. A beszélgetés moderátora Szederkényi Olga újságíró. 

Zupkó Gábor az Európai Bizottság Budapesti Képviselete vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Gajus Scheltema beszélt hazája uniós elnökségéről, az unión belüli áttelepülésekről, azok hasznáról és hátrányairól, Hollandiáról. környezetvédelemről, biciklizésről és elnökségi programokról.
Tudás és értés, egymást óvatosan kerülgető, ölelkező fogalmak. Janus arcukkal egyszerre mutatnak feszülő ellentmondást és finoman illeszkedő harmóniát. Kettős természetüket Runa Hellinga, Henk Hirsch és különösen Sándor Anna gondolatai leplezték le.
Anna huszonöt évig élt Hollandiában, lenyűgözte a holland tolerancia és soknyelvűség, mesélt a frízföldi korcsolyaversenyekről, elosztási rendszerről, de a holland lelket nem tudja megfejteni.
Runa és Henk, bár sokat tudnak Magyarországról, szeretik a természetet, nagy tereket (Henk shzerint Hollandia egyetlen nagy város, hiányzik a természet) és annak ellenére, hogy nem a fővárosban laknak szeretik Budapestet. Ők a magyarok pesszimizmusát nem értik, sőt egyenesen rombolónak tartják.
Itt kell bevallanom, hogy az érkezéskor kapott és a mindössze két kérdés tartalmazó kérdőívet nem sikerült hibátlanul kitöltenem (Spinoza szülővárosát tévesztettem), így esélyem sem lehetett, hogy a Spinoza Színház előadására belépőt nyerjek. Azóta természetesen hozzáfogtam Hollandia-tudásom hiányosságait mérsékelni és a beszámoló végén pár érdekes epizódot a két ország múltbéli kapcsolatából megosztok az olvasókkal. Azt meg ki tudja értem-e a hollandokat?
Herman János öt évesen a szüleivel került Hollandiába, majd huszonöt év múlva visszatelepült. Elmondta, hogy félig hollandnak, félig magyarnak tartja magát. Repatriálása részben fél felének, részben annak köszönhető, hogy a válság óta Hollandiában nehezen találnak megfelelő állást a fiatalok, különösen a kulturális életben a jelentős elvonások miatt.
Kedves meglepetésként Auguszt Ibolya és segítsége holland zöldborsólevessel, Gouda sajtos szendviccsel és stroopwafellel kínálta az este vendégeit és a közönséget.

Néhány epizód a holland-magyar kapcsolatok történetéből

1530. november végén elhunyt Habsburg Margit főhercegnő, Németalföld királyi főkormányzója, Mária királyné nagynénje. Utódjává V. Károly császársaját húgát, a Mohácsnál vereséget szenvedett és elsett II.Lajos özvegyét, a 25 éves Máriát nevezte ki új főkormányzóvá (régenssé). Az özvegy királyné  1551-től csaknem 25 éven át töltött be a németalföldi kormányzói méltóságot, 1555-ben mondott le a helytartósságról.
A reformációt követően Németalföld északi és déli részre szakadt. Erdélyből, de a Kárpátmedence más részeiből is jelentős számú magyar diák járt holland egyetemekre, többek között Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós. Mindmáig tanulnak itt holland ösztöndíjakkal magyar református teológusok a Kárpátmedence egész területéről. Hollandia egyike azon országoknak is, ahol a Károlyi Bibliát évszázadokon keresztül újra és újra nyomták, hogy magyar nyelven terjeszthető legyen. - Az utrechti egyetem fõépületének (1579-ben itt jött létre Hollandia függetlensége) falán látható a debreceni Nagytemplom és az utrechti Dóm-torony között gyalogoló magyar diák dombormûve ezzel a felirattal : 'In sanguine Christi conglutinati sumus' ('Krisztus vérében mosattunk össze').
1676-ban, tíz évvel Buda visszavívása előtt Ruyter admirális - a Holland köztársaság állami vezetésének megbízásából - kiszabadította a magyar gályarab prédikátorokat a nápolyi alkirály fogságából.
1916-ban Hollandia akkori miniszterelnökének, Abraham Kuypernek két lánya Henrietta és Johanna szeretetszolgálatot teljesítve fél évet töltöttek Magyarországon. Henriettát olyannyira megérintette Magyarország, hogy megtanulta nyelvünket és ő hívta fel a holland közvélemény figyelmét a vesztes háborút és a kommünt követően a magyarországi gyerekek nyomorúságos sorsára. Elindította a gyermeksegély akciót melynek keretében gyermekvonatok református és római katolikus egyházi szervezésben kiéhezett magyar gyermekek nagy csoportjait vitték Hollandiába, hogy felerõsödjenek. E mentőakció keretében töltötte gyermekkora egy részét Hollandiában F. Györffy Anna (1915-2006) grafikus művész, az egyik legjelentősebb magyar gyermekkönyv-illusztrátora. A II. világháború után szintén szerveztek Hollandiába gyermeksegély-akciót.
Minden év május negyedikén Hollandia szerte meggyulladnak az utcai lámpák ás az járókelők két perces néma megállással emlékeznek meg a háborúk áldozataiért. Más nép áldozataiért csupán egy alkalommal áldoztak ily módon, az 1956 novemberében a magyar forradalom elesettjeire emlékeztek. Ebben az évben a holland sportolók nem voltak hajlandók szovjet versenyzőkkel mérkőzni a forradalom vérbefojtása miatt, ezért távol maradtak az olimpiától ( Spanyolország és Svájc sportolói szintén bojkottálták az olimpiát ez okból).
1999. március 12-től egy védelmi szövetségbe, 2004. május 1-től egy gazdasági-politikai szervezetbe tartozik Hollandia és Magyarország.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!