Éber Álmok

Napi filozofálgatásaim.



Meggyőződésem, hogy az életben mindenki a maga módján válaszol az életre, a világ behatásaira a legtöbb ember  megkísérli direkt módon átalakítani  a világot. Az alkotó ember ezt másként teszi, egy közvetítő világot hoz létre - képet, szonátát, regényt, verset, ami azután helyette fog hatni. Azonban az alkotó embernek el kell érnie az érettségnek azon fokára, amikor már nem éber álmodó, hanem igazi, maradandó műveket tud létrehozni, és ha az a műalkotás sikerült, elkezd magától élni. Hatással van a világra, mint minden élőlény, amit az jellemez, hogy állandóan alakítja a világot, miközben önmaga is átalakul.
Az alkotó azonban előre nem láthatja, milyen hatást fog gyakorolni a műve a világra.
Minden alkotó mesterség nehéz, bátorság kell hozzá, hogy ember annak szentelje az életét és önmagát.
Az alkotás olyan mesterség, ami sok időt vesz igénybe, koncentrációt, magányt követel és végtelen önképzést.

Alkotó embernek lenni szinte annyit jelent, mint kettős életet élni; két életet - egyben.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Juhász Kató
#3. 2011. november 6. 19:21
Kedves Léna!
Azonosulni tudok gondolataiddal.
Fer-Kai
#2. 2011. november 6. 13:52
Olyan is, mint szülőnek a gyermek fogantatása, születése, nevelése, és általa önmaga alakulása is.
S éppoly tragikus (egyfajta rögeszme), ha művére nem tud kívülről, tárgyilagosan rátekinteni, nem tudja elengedni. Hiszen ez arra utal, hogy önmagára, illetve önmagát sem.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek