Déli órák

Sétányon a koranyári zenit alatt .

 

 

Kávémmal a sétány padján ülve

készülnék kis csevegésre.

Otthon maradt a mobiltelefon,

nincs hát beszéd, se forgalom.

 

Csak egy-két család tart haza

gyerekekkel délutáni alvásra.

Odébb az állandó jelenlétű kerekesszékes bácsi

készül szunyókáláshoz padjára heveredni.

 

A fiú is szesztől bódultan aludna,

az óvodakerítés melletti bokor-vacokba

lassan tántorogja be magát.

 

Egy-két tétova galamb tipeg

reménykedve morzsáim felé.

Cinke szedegeti csőrével kitartóan

római kövek likacsából lelt déli eledelét.

 

Pihéit ezernyi pitypang gömblámpás készül

útra bocsátani a kaszálatlan fűböl.

Parányi szökött ernyőikkel

pimaszul vitorláznak el előttem.

 

A Nap magasból járja szikrázó táncát,

szalmakalapom oltalmából vesz körül

a sugárzó varázsvilág.

 

Zöld lombok közül

illatos leheletű szellő ölel,

s a rezgő falevelek

káprázatos csillogása ringat el.

 

A varázszenéjű csöndben

senki és semmi nem foglalja lelkem.

Szívemben itt velem

csak a déli órák szerelme van jelen.

 

Szépséges déli órák, le ne késsem

egyetlen percetek sem!

Nem hagyom ki a csodát ezután,

mielőtt jönne a kimerült, fülledt délután.

 

2018. június

Zámolyi Betti

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Új ego