D. J. Molles: Tisztogatás

A Metropolis Media jóvoltából volt alkalmam megismerkedni (ezúton is köszönöm a kiadó kedvességét!) D. J. Molles Tisztogatás című disztópiájával.

 

Mint a disztópikus társadalmakat általában, a Molles teremtette világot is áldatlan életkörülmények, elnyomás, erőszak, és környezetszennyezés okozta betegségek, jellemzik. A cselekményben, mely egy "mezőgazdasági körzetben" játszódik, markánsan felismerhető a regény keletkezésének korrajza, a „fejlett" világ ellentmondásos jelene és a talán ebből következő apokaliptikus jövővízió.
Túllépne a könyvismertető keretein az amerikai társadalom sokszor jogos, alkalmanként jogtalan ellenségkép változásának részletes felelevenítése, azonban a regény olvasása közben óhatatlanul fészkelődött gondolataimban a hivatalos Amerika és az azzal leginkább naiv kézfogásban együtt lépkedő (média vezérelt?) amerikai közvélemény szovjet-orosz kapcsolatokhoz való, különböző események hatására időközönként eltérő előjelű viszonyulása. A szovjet birodalom bukását követő sajnálatosan meddőnek bizonyult, barátságos légkört ismételten a gyanakvás és ellenséges megnyilvánulások korszaka követte. Ezek után cseppet sem meglepő, hogy Észak-Karolinában, a 89-es Agrárkörzetben Walter Baucom 27 traktorvezető életét meghatározó, az országot vaskézzel irányító, hármas koalíció, a Tengely a trendnek megfelelően újra ellenséges oroszokból, a mindig ellenségként tekintett kínaiakból (kinkomcsik) és meghasonlott amerikaiakból tevődik össze. Walter eltérően ellenállókhoz csatlakozott bátyjától „földre szegezett tekintettel" végzi a mezőgazdasági termelők mindennapi munkáját, azonban különleges képességét - kitűnően tud olvasni az emberek arckifejezésében - kihasználva pénzért az ellenállóknak segédkezik. Amikor felesége, Carolyn eltűnik és a körülmények azt valószínűsítik, hogy, a Tengely rabolta el, Walter ellenállók egy csapatával menekülni kényszerül, miközben eszkalálódik a katonai beavatkozás a 89-es Körzetben. A titkos búvóhelyüket, lebombázzák, majd tűzharcot vívnak a Tengely génmódosított Új Példány katonái ellen. A folyamatos harcok és menekülések közben Walter felismeri, hogy nem bízhat senkiben, az ellenállás frakciói a Tengelyhez hasonló módon gyűlölik egymást.
A regény fordítója, Tamás Dénes szerint a regényből megismert elnyomó, bürokratikus rendszer sajátosságai sokban hasonlítanak a magyar viszonyokra. Az olvasók közül nem mindenki képviseli ezt a véleményt - közöttük e sorok írója - és a fordítóval ellentétben a hasonlóságot nem  Molles disztópiája és a „magyar viszonyok" között vélik megtalálni, hanem irányultságától függetlenül minden olyan törekvésben, mely valamilyen arctalan, uniformizált egységet tart kívánatosnak a jövőt illetően. E tekintetben a Tisztogatás, mely az Éhségháborúk-sorozat első epizódja, nagyon elképzelhető látomás Amerika és Európa jövőjéről.

 

 

D. J. Molles
Cím: Tisztogatás
Eredeti cím: Purge of district 89
Fordító: Tamás Dénes
Sorozat: Amerika lángokban
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 336
ISBN: 9786155628382

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
szerkesztőség
#4. 2018. május 31. 22:00
Kedves Tamdenes!

Úgy, hogy a Molles által leírt társadalomformáló törekvések a legcsekélyebb módon sem emlékeztetnek a magyarországi állapotokra. Tiszteletben tartom a véleményed, de nem értek Veled egyet, ebben a tekintetben biztosan nem. Volt idő, amikor ez a jelenség jellemző volt a magyar viszonyokra, de ez 2010-ben véget ért. Gondolom ezzel Te nem értesz egyet, de ez nem jelenthet problémát, nem vagyunk egyformák, eltérően gondolkodunk. Ez így természetes és így szép. A változatosság gyönyörködtet. (varietas delectat)
előzmény: tamdenes hozzászólása, 2018. május 30. 13:41
tamdenes
#3. 2018. május 30. 13:41
"hanem irányultságától függetlenül minden olyan törekvésben, mely valamilyen arctalan, uniformizált egységet tart kívánatosnak a jövőt illetően"

Nem látom be, hogy ez hol mond ellent a magyar bürokratikus rendszer működésének, beleértve az érthetetlen, körmönfont nyelven megfogalmazott hivatalos leveleket, a fafejű, empátiát hírből sem ismerő ügyintézést illetve a "privilégiumok" elvételével fenyegető-jutalmazó rendszert, amit Molles is tökéletesen leír a Fed agresszív társadalomformáló (social engineering) törekvéseivel.

Abban természetesen egyetértek, hogy ez irányultságtól független, inkább a dilettantizmus és az egzisztenciális fenyegetettség révén fenntartott rendszerek jellegéből fakad.

TD
Eliza Beth
#2. 2017. december 16. 13:14
Érdekes könyv lehet.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Bécs madártávlatból