Csend és cipőkopogás

.

csonthéjas leszek, zuzogós, zöld

burok szárad, foszlik rólam

ablakpárkány, őszi

pillanataim szédítőek,

nem mosok ablakot,

bim-bam,

a létra létra marad, fokai rohadtak

látom, valakiről héját veri az élet,

nem kért testvéremmé, nyakkendőből

félkész panírban ábrándozva,

friss sülésről,

… vagy csak szalonna és hagyma,

és csöpp-csöpp

dióbél aggyal vált hasonlatossá

… még nem tudom, mandula vagy

mogyoró legyek, … ha végül is levernek

revolúció, revolúció, … mit is jelent,

… őrlemény lesz mindenből,

ízesítő a télben, az üres lábas alján

chili, … tényleg, chilit ültessetek

lassan csikorognak a kapuk, nem

érzem már, hogy a sötétből előttem,

vagy mögöttem dördülnek rám,

… bezártunk, … kizártunk

szögön vár rám a kalap, a köd-kabát