Csalódva - Éljen a szerelmesek napja!

Kicsit szomorkásabb hangulatú versem, magába foglalva a világ és az élettel járó csalódásokat, és rosszabb tapasztalatokat.

Havas járdán óvatos léptekkel küszködöm,
Az úton autók száza ereszti a sok szmogot,
Ismeretlen arcokon nincs más csak a közöny,
Valahogy úgy érzem, ebből a világból nem szabadulok.

A fákon az élet elhalt, már nem boldog,
Lépteim reményekkel újra gyorsulnak,
Hiába is futok, menthetetlen a sorsom,
Majd a nagy tömegben feltűnik egy különös arc.

Igen, ő az, szívem hevesebben ver,
Minden pillantásom őt követi,
A nap rendíthetetlenül ragyog a lelkemben,
S egy lány lassan, szerelmesen átöleli.