Bánó Attila30 új meghökkentő eset a magyar történelemből

****

 

 

 

 

Bánó Attila szokatlan történelmi könyveivel már korábban is sok izgalmas percet szerzett olvasóinak. Így például az 55 meghökkentő eset a magyar történelemből, a 44 meghökkentő eset a magyar történelemből, a 33meghökkentő eset a magyar történelemből, a Kinizsi özvegyétől Horthy testőréig, Családban a nemzet, mind- mind olyan történetekkel ismerteti meg az olvasókat, amelyek nem szerepelnek a hivatalos történelemkönyvekben. Új regénye sem okoz csalódást, hiszen ezúttal is sok érdekességet tudunk meg múltunk évszázadaiból.

A 30 újabb meglepő történet a magyar történelem vérzivataros századaiból ezúttal is sok meglepetéssel szolgál. Olvashatunk a trónviszályról, mely III. András halálát követően alakult ki, mivel nem volt törvényes fiú utódja. Ezért lányának, Erzsébet hercegnő jegyesét, a cseh Vencelt választották a magyar rendek királlyá. VIII.Bonifác pápa és az Anjou párt lV.(Kun) László királyt tekintették az Árpád- ház utolsó törvényes uralkodójának. Ennél fogva az ő legidősebb nővére, Mária nápolyi királyné unokáját, Károly Róbertet tartották a magyar trón várományosának, s koronázták meg. Így aztán egyszerre két királya volt Magyarországnak. Megtudhatjuk, hogy milyen harcok, gyilkosságok során maradt végül Károly Róbert az egyedüli uralkodó.

Sokan összekeverték a 17. században élt méregkeveréssel, gyilkosságokkal, gyújtogatásokkal vádolt gróf Liszthy Lászlót a hasonló nevű unokatestvérével, aki költő volt. A bűnöző Lisztyt kivégezték, s fia György élete is tragikusan végződött, miután egy kocsmai verekedés során fegyverével a kocsmáros fiát találta el. A börtönben végzett állítólag magával.

Megtudhatjuk, hogy miért őrzik Bécsben Bocskai István csaknem kétkilós, drágakövekkel ékesített színarany koronáját, amelyet I.Ahmed török szultántól kapott, s bizony a mai napig sem kaptuk vissza...

Horthy Miklós tengerész múltjának kevésbé ismert, dicsőséges epizódja az Otrantói-szoros zárvédelme ellen végrehajtott május 15-i támadás, amelynek során az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete kiemelkedő győzelmet aratott az antant erőkkel vívott tengeri ütközetben. Horthy súlyos sebesülése miatt eszméletét vezette, ám mihelyst magához tért átvette újra a parancsnokságot annak ellenére, hogy repeszek találták el a lábát és a fejét. Égő ruháját le kellett szaggatni róla.

Olvashatunk egy elsöprő erejű, négyszáz évvel ezelőtti, házasságtörő szerelemről, amely a főúri családokból származó Forgách Zsuzsanna és Bakics Péter között szövődött, s hatalmas vihart kavart. Forgách Zsuzsánna Révay Ferenc felesége volt, aki miután rájött, hogy a neje megcsalja kegyetlenül bántalmazta. Ezért aztán Bakics Péter Detrekő várába szöktette a szépasszonyt. Révay Ferenc a törvény erejével, az országgyűlésen szerette volna visszaszerezni feleségét, ám saját írása leplezte le, melyet felolvastak a tisztelt ház előtt, s amelyben elismeri, milyen durván viselkedett a nejével.

Az izgalmas történetek között olvashatunk a második tatárjárásról, továbbá a francia koronára áhítozó, 14. századi posztókészítőről, aki állítólag a király gyermeke volt. Ám azért, hogy életben maradjon, elcserélték egy dajka kicsinyével, aki elhalálozott. De szó van a mohácsi csata után a királyi kincseket Pozsony felé menekítő Habsburg Máriáról, vagy éppen a felkapaszkodott Ludovico Gritti drágakő kereskedőről, aki Szapolyai János mellett feszített és a trónjára akart törni, és szó lesz Eger hőséről, Bornemissza Gergelyről, valamint a hóhérjáról, Móré Lászlóról. Azt is kevesen tudják, hogy Ferenczy István szobrászművész többször azért esett el komoly megbízásoktól, mivel a "legnagyobb magyar", Széchenyi István nem tartotta tehetségesnek. Végül érdekes összefoglalót írt a magyar nemesekről a szerző, akik helyzete korántsem volt mindig könnyű. S bizony Petőfi Sándor szavai sem tükrözik az általános érvényű valóságot:

„Tán a tudománynak éljek?

A tudósok mind szegények.

Nem írok, nem olvasok.

Én magyar nemes vagyok.

Nemességünk nélkül ugyanis nem létezett volna honvédelem, nem születtek volna nagyszerű oktatási és kulturális intézmények, nem indultak volna el társadalmi, politikai reformok.

-A magyar nemesség valós ábrázolásával segíthetjük az emlékezést arra az igaztalanul megbélyegzett rétegre, amely sokat tett a keresztény kultúra megőrzéséért, részt vett fegyveres küzdelmekben, s ha kellett, nem rettent vissza a legsúlyosabb áldozathozataltól sem - írja Bánó Attila a 30 új eset a magyar történelemből című kötetében.

Hiába mindig az a legérdekesebb, ami a történelemkönyvekből kimarad!

B.Mezei Éva

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek