Balage: Színészvizsgák felsőfokon

A Főnix Drámastúdió 2010. június 20-án tartotta idei, nyilvános évzáró vizsgáit. Ezen alkalomból élvezetes műsorok tömegével szórakoztatták el a tanukók a közönséget.

A díjtalan belépés miatt akár nyílt napként is hirdethették volna ezt az eseményt, ahol nem az általános oktatásban megszokott módon zajlottak a megmérettetések. Elvégre nem is hétköznapi tanulókról, hanem színinövendékekről beszélhetünk ez alkalommal.

Aki elment erre a nívós vizsgasorozatra, az rálátást kaphatott arra, hogy miként alakulhat át valaki a mindennapok emberéből valódi színésszé. Három évfolyamon, és különböző korosztályokon át tekinthettük meg, hogyan válhatnak egyre jobbakká a tanulók, miként alakíthatják egyre hitelesebben szerepeiket.

Mondhatnám, hogy minden zökkenőmentesen zajlott, de nem teszem, hiszen ez még nem a mélyvíz volt. Hiába volt tele a nézőtér, mégsem láthattunk sztár-színpadi előadásokat. Néha be-becsúszott egy-egy baki, vagy épp újra kellett kezdeni egy verset, monológot, de valahogy mégis... Valahogy mégis azt érezte a közönség, hogy igenis, ez egy színdarab. Nem vizsga, hanem egy nagyon komoly, még ha témáját tekintve akár komikus is, de mégis nagyon komoly ELŐADÁS-sorozat volt. Annak ellenére, hogy „csak" tanulókról beszélhetünk, nem igazán fordult elő olyan jelenet, mellyel ne sikerült volna elvarázsolniuk a színészeknek a nézőt.

Sajnos nem vehettem részt az elejétől fogva ezen a „rendezvényen". Utólag már bántam azt a másfél órát is, mellyel később értem oda, lemaradván az első évfolyamos fiókák cirkuszi akrobatikájáról és a Bicskei Kiss László által rendezett Hans Sachs komédiának kezdetéről. Így elsőként a A férj a gyóntatószékben  Sachs-epizódon derülhettem csak először. A közönség nevetésétől volt hangos a nézőtér, mikor egy feleség a féltékeny, reverendába öltözött férjnek gyónta meg félrelépését magával a pappal. Végignézhettük, miként az éjszakai faggyal dacolva, és vacogva próbálja a ház ura tetten érni asszonyát, nem is sejtvén, hogy hitvese róla beszélt.

Ezután következett a vizsganap vendége, a CSACSI (Csabai Csillag Színi- és Musical Stúdió) Vándormóka című gyemeknapi produkciója, amely után négy bájos és tehetséges kiskamasz lány és színészet-tanáruk, Hartai Laura megérdemelten kapták a közönségtől a nap talán legnagyobb vastapsát.

Következő napi pontként megrezegtették az ifjú tehetségek hangszálaikat és megmutatták tánctudásukat is a Népdalcsokor-ban, majd egy Operaházba illő duettel ragyogták be a termet Az operaház fantomjával. Természetesen a későbbikben is meg-megcsillantották hangjukat az ifjú titánok az Oroszlánkirály és A muzsika hangja című előadásokban.

De hogy a növendékeknek ne csak a megszokott színpadi cselekményekben legyen részük, versekkel, különleges táncokkal is megbabonázták a közönség sorait (Mozaikkockák... eddig... (don't give up...)).

Ámuldozva nézhettük végig, amint derekamig érő gyerkőcök adnak elő egy gyereknapra készül darabot. Bevallom, ennél az előadásnál nem tudom, mi fogott meg jobban, maga a darab, a gyerekek játéka, vagy az az élvezet, ahogy ezek a fiatalok a „Ha itthon maradnál"-ban utazgattak a világban.

Felelevenedtek a közönség előtt az őserdő legfurcsább gyerkőc bőrbe bújtatott állatai. Ezúttal a Dzsungel könyvében nem a megszokott felállásban, hanem humorral erősen fűszerezetten jelentek meg a szereplők. Csakis ebben a rendezésben fordulhatott elő, hogy a hatalmas Sír Kánt, a tigrist, a legapróbb leányzó játssza, míg szolgáját, a reszkető Tabaki sakált a nála majdhogynem kétszer magasabb fiú alakítsa. De természetesen a bokszkesztyűbe bújtatott vézna Balu medvét és a folyton a saját farkára lépkedő Ká kígyót is erőteljes mosoly övezte már azelőtt is, mielőtt akár megszólalhattak volna.

A nap fő attrakciója pedig a legutolsó vizsga, a több mint egy órás színdarab, a Penészvolt. Ezzel a műsorral lépett ki a növendékek soraiból Máthé Bea, aki fiatal kora ellenére is be tudta mutatni, milyen erőt képes adni az igaz szerelem egy idősebb nő számára.

És bár a vizsgasorozatnál - „a növendékek közönség előtt tesznek bizonyságot az év során megszerzett szakmai tudásukról színészmesterség, mozgásszínészet, színészet, színjáték, ének, zenés mesterség, akrobatika tárgyakból", - ez az esemény ennél többet is jelentett. Élményt, és igazi előadásokat a közönség számára. Élményt, melynél a bakikat sokszor humorral tették kellemessé Bicskei Kiss László bevezető mondatai, bevallván olyan elmaradásokat, mely szerint például csak a másodéves anyagban tanulják, hogy a zongorát nem szabad bekonferálás alatt a színpadra tolni. És előadásokat, melyek teljes mértékben el tudták varázsolni a nézőt.

Természetesen a nap utolsó, ugyanakkor a növendékek számára a legfontosabb esemény az ünnepélyes vizsga zárása, és az oklevelek kiosztása volt. Ezúton szeretnék én is gratulálni minden egyes vizsgázónak, valamint szeretném megköszönni nekik is, és a szervezőknek is, hogy olyan élvezetes műsorral szórakoztattak el minket, melynek hatására a tervezett két órás jelenlétemet egyéb elfoglaltságaim rovására is örömmel kitoltam a díjkiosztó végéig.

Köszönöm és gratulálok!

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Balage
#2. 2010. június 24. 13:47
Aki kíváncsi az előadások színvonalára, annak szeretném figyelmébe ajánlani az egyik Hans Sachs "epizódot", Az ellopott kakas című vizsgaelőadást, melyet Nyúl Krisztián, a színház videósa töltött fel:
static.ak.fbcdn.net/rsrc.php/z4OG5/hash/7qkbs3nb.swf?v=409874272444&ev=0
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek