AZ ÉN KISVÁRDÁM

Közkedvelt művészek mesélnek kisvárdai emlékeikről

 

 

 

 

2020. augusztus 21. és 29. között rendezik meg a XXXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal bíró színházi seregszemléjét. Az idei fesztiválra is a műfaji sokszínűség, a magas művészi értékű kínálat, és a közönségcsalogató programok jellemzők: az előadások között opera, operett, dráma, vígjáték, történelmi látlelet, interaktív színház, valamint a trianoni békediktátum kapcsán készült produkció is helyet kapott. A versenyelőadások mellett a hét, versenyen kívüli színházi darabot, a három workshopot, a szakmai beszélgetéseket és az immár hagyománnyá vált hallgatói minifesztivált is figyelemmel kísérheti a fesztiválozó közönség, így mindenki megtalálhatja az érdeklődéséhez illeszkedő eseményt.

 

A fesztivál Facebook oldalán számos érdekes, személyes leírás, nyaralásra csábító poszt, fotó és videó, valamint Az én Kisvárdám" című 13 részes interjúsorozat is megtekinthető. Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet. A kötetlen beszélgetésekben közkedvelt művészek avatják be a nézőket abba, hogy milyen maradandó élményekkel és emlékekkel gazdagodtak a korábbi fesztiválok során. Mészáros Katalin vendégei: ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Tibor, Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Mátray László, Dolhai Attila, Nagy Sándor, Gubik Petra, Farkas Ibolya színészek, Vidnyánszky Attila, Balázs Zoltán rendezők, Nyakó Béla a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója és Fekete Péter az EMMI kulturális államtitkára voltak.

 

A fesztivál műsora, az előadások szereposztásai és leírásai, valamint a belépőjegy-árak megtalálhatók a www.kisvarda.szinhaz.hu/fesztivál weboldalon.

 

A XXXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, és Kisvárda város Önkormányzatának támogatásával kerül megrendezésre.

 

Legyenek végtelenül nyitottak és befogadók

Beszélgetés Gál Tamással

 

A Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválján augusztus 23-án vasárnap, 17:30 órától, a Művészetek Házában látható Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeménye. A Soproni Petőfi Színház és a felvidéki Csavar Színház koprodukciójában Ön a címszerepet játssza, azonban a soproni teátrummal már nem először működnek együtt. Hogyan indult a két színház kapcsolata?

 

Pataki András igazgatóval, az előadás rendezőjével több, mint húsz éve ismerjük egymást. Korábban különböző szavalóversenyeken zsűrizett és amikor az alternatív színház világa felé fordultam, akkor is figyelemmel követte a pályám: megosztotta velem az észrevételeit és ellátott tanácsokkal, ami tulajdonképpen szintén közös munkának tekinthető. A Soproni Petőfi Színház, a Csallóközi Csavar Színház, a Mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház és A Malom Színház koprodukciójában 2018-ban bemutattuk az azóta is töretlen sikerrel futó Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című előadást - szintén András színrevitelében -, a Peer Gynttel pedig kiteljesedni látszik a kettőnk közötti szakmai kapcsolat.

 

Pataki András egyszer már színpadra állította a darabot, 2019 őszén azonban másodszor is az egyetemes drámairodalom remekművéhez nyúlt. Úgy tudom, hogy a rendező Önben látta meg az ibseni antihőst, és ebből fakadóan esett a választása ismét a Peer Gyntre. Hogyan fogalmazná meg a szerep gondolatainak és érzelmeinek az esszenciáját?

 

Peer Gynt fejlődéstörténete végig járja az ember életének minden lehetséges stációját: a fiatal, bohó, tomboló énjét, a több asszony szerelméből fakadó csalfaság érzetét, egy kapcsolat beteljesületlenségének felismerését, a hatalom megszerzését, a meggazdagodást, majd a vagyon eltékozlását és végül elesettként és kirekesztettként az elveszett életre való rádöbbenést. Mindenen átmegy: megkapja a bűnt és a bűnhődést is, hogy végül a Mennyország és a Purgatórium között félúton tengődjön, mert egyik helyre sem kell. Ősi kérdés: otthon maradni, és felépíteni a családi fészket a szép élet reményében, vagy megváltani a világot?... Peer Gyntből nem született volna dráma, ha az előbbit választja.

 

Hogyan ajánlja a kisvárdai nézők számára az előadást?

 

Vannak olyan darabok, amikre oda kell figyelnie a közönségnek, és a Peer Gynt feltételezi a figyelmet. Azt ajánlom, hogy legyenek végtelenül nyitottak és befogadók, és próbálják megkeresni az előadásban önmagukat.

 

 

                                                                                                                      Oláh Zsolt

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Kornél