Attól függ honnan nézzük.....és mit.

Egy rövid történet.

Erdély egyik kis szegletében, valahol a Keleti Kárpátok lábainál,
volt egy régi kis Ferences kolostor. Nemrég új házfőnök érkezett. Indiában szolgált már vagy húsz éve. Most ide helyezték öreg éveire. Egy nap amikor az egyik szerzetes, éppen takaritotta a házfőnök atya szobáját, érdekes felfedezést tett. A szoba falán pont az atya ágya fölött, egy 4x4 méteres kép függött, ami Buddha életéből azt az eseményt ábrázolta, amikor a még királyfi Szidhartát négy szolga viszi, s találkoznak egy halottas menettel. Azonnal szaladt és előadta a többi szerzetesnek. Itt a bizonyiték az atya Buddhista lett Indiában.
Este vacsora után mind a tiz szerzetes számonkérte az atyát.
Adjon magyarázatot mert, ha nem panaszt tesznek a provinciális atyánál. Az öreg házfőnök, mosolyogva igy szólt.
- Ti mind a tizen, amikor a szobámba léptetek, kondicionáltságotok miatt csak Buddhát láttátok a képen.
-De jó ha tudjátok, én amikor erre a képre nézek, nem Buddhát látom, hanem a halott embert. Akit hozzátartozói épp visznek a temetőbe. Igy emlékeztetem magam arra, hogy én is meg fogok egy nap halni.
Majd mosolyogva hozzátette. - A halált nem érdekli az, hogy keresztény vagy-e vagy Buddhista.


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Kovács L. István
#4. 2017. november 28. 05:59
Tanulságos történet!
Gandalf
#3. 2017. november 21. 19:53
Fer-Kai köszönöm ezt a rövid összefoglalót. Megszivleltem minden szavát.
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2017. november 21. 18:36
Fer-Kai
#2. 2017. november 21. 18:36
A kereszténynek tartott szerzetesek valószínűleg nem ismernék fel ezt a Buddha-jelenetet, nem is tudnák, ki az a képen. "Mentségükre" szóljon, hogy Buddha ebben a jelenetben még nem volt felébredett (megvilágosult, megszabadult) csak egy földi herceg: Gautama Sziddhárta.
Bár a Sziddhárta név igen kifejező, hiszen az úgynevezett sziddhikre (különleges, misztikus képességekre) utal - vagyis "nomen est omen" (nevében a sorsa, a "végzete").
Bármilyen vallás dogmákba süppedt szerzeteseinek, eltompult híveinek gondot jelent felismerni az egyetemes igazságokat, jelképeket - pláne, ha másféle vallás köntösében tűnnek elő. Minél fontosabbak neki a külsődleges dolgok, vallási nézetek, parancsok, annál jobban elzárják magukat az Élő Szellemtől.
A legtöbben egy igazi, élő Buddhát is elmarnának maguktól - de még egy Jézust, a Krisztust is -, hiszen leleplezné a farizeusságukat.

Ezt a kis történetet is úgy érdemes olvasni, mint a meséket (vagy a szentírásokat):
minden szereplője bennünk van, a mi lényünk különféle vonásait, tudati szintjeit testesítik meg.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek