A torinói lepel

Mítosz vagy valóság?


Titok, amelynek valóságalapját elfogadni hit kérdése, a tudományos bizonyítékok nem elegendőek, mégis érdemes a teljesség igénye nélkül vizsgálni a Római Katolikus Anyaszentegyház kiemelt jelentőségű ereklyéjét, a torinói halotti leplet, a tények tükrében.

Az evangéliumok leírása szerint Krisztus testét a kereszthalált követően vászonba csavarták, és eltemették. Testének lenyomata furcsa módon leképeződött a vásznon.
Vajon milyen fizikai törvényszerűségek tették lehetővé a képmás létrejöttét? A lepel bizonyítékul szolgálhat a katolikus hit alapjait képező feltámadásnak?
Az emberiség történelmének ez az egyik legnehezebben megfejthető, és legtitokzatosabb lelete. A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt gyolcs, amelyen leképeződik egy férfi alakja, aki a vérfoltok tanúsága szerint, keresztre feszítést követően halt kínhalált.
A torinói halotti lepel.
A képmás a szövet elemi rostjainak elszíneződéséből keletkezett, és öltötte magára egy 1,75 méter magas, szakállas férfi alakját. A halotti leplen található vérnyomok figyelemreméltó egyezőséget mutatnak a passiótörténetben lejegyzettekkel. Számos jel utal arra, hogy a gyolcs azonos azzal a szemfedélként szolgáló vászonnal, amelybe a keresztre feszített Jézus testét csavarták, mielőtt eltemették a sziklasírban.
A vásznon kirajzolódó Krisztus-alakról a tudományos vizsgálatok megállapították, hogy oldószerrel sem halványítani, sem eltűntetni nem lehet. Nem tartalmaz ismert pigmentet, vagy festéket.
Egyes feltételezések szerint vérből, és izzadtságból származó ammónia kipárolgása miatt képeződött le a test lenyomata, amelyet aloéval és mirhával itattak át. De mesterségesen csak ideig-óráig sikerült reprodukálni a folyamatot. Az arc számítógépes vizsgálatakor egy jezsuita tudós pénzérmét vélt felfedezni a képmás szemein. A krisztusi időkben Palesztin temetkezési szokás volt, érmét helyezni a halott szemére.
Az érme azonosításakor bizonyosságot nyert, hogy Pontius Pilatus által veretett rézérméről van szó, amely Krisztus után 26 és 36 között került forgalomba. A "szem-érmés" temetkezés azonban a zsidó hagyományokra nem vezethető vissza.
Sokan megkérdőjelezik a halotti lepel hitelességét, magyarázatot azonban soha senki nem tudott adni rá, hogyan is volt lehetséges a korabeli technológiákkal létrehozni a vásznat? Fantáziadús teóriák szerint maga Leonardo da Vinci volt a vászon készítője.
Érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt, hogy abban az időben a polihisztor még jócskán kisded volt, amikor már egy évszázada féltve őrzött ereklyeként feltűnt a lepel Franciaországban.
Az elmélet hívei szerint, bár a lepel létezhetett da Vinci előtt is, restaurálás, vagy másolatkészítés ürügyén hozzá kerülhetett, és optikai-fotográfiai eszközökkel "felszkennelte" rá a saját arcképét. Bár a kissé "futurisztikus" elgondolás egyetlen eleme sem bizonyított, mégis számos híve akadt ezen elméletnek.
A lepel eredetiségében hívők feltételezései szerint azonban a képmás a feltámadás pillanatában felszabaduló energiahatás következménye.
Ezt a feltevést bizonyítandó, egy amerikai tudós, különös kísérletre vállalkozott. Gyors lebomlású rádioaktív izotópot fecskendezett be magának, modellezve ezzel a feltámadáskor felszabaduló sugárzást. Az így létrejött képmás igen közel járt a titok megfejtéséhez.
Az apostolok cselekedeteiben számos utalás található a feltámadt Jézust övező vakító fényjelenségről.
Amennyiben a feltámadás napsugárszerű felvillanással járt, a halotti lepel Jézus feltámadásának az utókorra hagyott kézzelfogható bizonyítéka.

 



Érvek, és ellentmondások


A hit kijelenthetően tudományon túli erővel rendelkezik. Mégis, mit mond a tudomány? Képes-e racionális bizonyítékokkal szolgálni?

1973. A torinói lepel anyagában 49 pollenfajtát azonosítanak. Ebből 11 Franciaországra és Itáliára, 24 Anatóliára, 14 Palesztinára jellemző, nyolc a Holt-tenger vidékén őshonos, a további hat faj pedig csak Jeruzsálem környékére jellemző.

1978. A laboratóriumi vizsgálatok festékanyagot nem mutatnak ki. A szöveten fellelt kőzetmaradványok, és elemzett szennyeződések a jeruzsálemi sziklasírokból ismert édesvízi travertino aragonitból, (nyomokban stroncium és vas) mészkőből származik.

1988. Mintavétel történik a vászonból. A vakpróbás vizsgálat során két másik szövetet, egy núbiai sírból előkerült és a British Múzeum gyűjteményéből vett textilt elemeznek. A kormeghatározás alapján megállapítást nyer, hogy az nem középkori eredetű. 
Az újbóli vizsgálatoknál kiderül, hogy a vitatott részen kimutathatóak az újraszövés nyomai.

1988. A Római Katolikus Egyház hozzájárul a rádiokarbonos kormeghatározó eljárás alkalmazásához. A vizsgálatokat három különböző tudományos intézetben (Oxford, Zürich, Arizona) végezik el. A minták alapján a lepel keletkezése 1260 és 1300 közé tehető.
A későbbiekben felmerült kételyek felemlítették a lepel bizonyos részein a javításokat, újraszövést, amelyek későbbi időpontban kerülhettek a vászonra.

1999. Újabb pollenvizsgálatok bizonyítják, hogy a talált virágporok együttesen csakis a Jeruzsálem-Hebron régióban honosak. Az egyik megegyezik azzal a növényével, amiből Krisztus töviskoszorúját fonták.
A Héber Egyetem botanika professzora és az Izraeli Régészeti Főfelügyelőség pollenszakértője megegyező álláspontja szerint, a lepel eredeti.
A vásznon fellelt vöröses anyag emberi vér. Számítógépes analízissel, szabad szemmel nem látható, hajszálerekből származó vér is kimutatható az arc tájékán, így kizárható, hogy a leplen kirajzolódó képmás létrejöttében emberi kéz is szerepet játszhatott.

2005-től kezdve sokan hamisítványnak gondolták a torinói leplet, bár a radiokarbon vizsgálatkor vett minta vélhetően a vászon újraszőtt részéből lett véve. Ez azonban nem szól az eredetiség mellett.
Önmagában csak annyit jelent, hogy a lepel továbbra is rejtély marad.
Talán csak a hit erejével érdemes keresni a bizonyosságot, a kísérleti tudomány vaktában tapogatózik, tehetetlen.
De keressünk emlékezetünkben egy ismert jelenséget, amikor elementáris erővel szabadult fel energia.
1945 augusztus 6-án délelőtt 9 óra 15 perckor atombombát dobtak Hirosima városára. Egy asszony üldögélt a háza előtt. Talán fel sem fogta a vakító jelenséget, azonnal meghalt. De örökre ottmaradt testének lenyomata a falon.



"Estefelé arimateai József, egy tekintélyes tanácsos, Jézus titkos tanítványa, bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Pilátus, miután értesült a századostól Jézus haláláról, odaajándékozta a holttestet Józsefnek. József halotti leplet vásárolt, levette Jézus testét, fűszerekkel együtt begöngyölte a lepelbe, és egy közeli sziklasírba helyezte. A sírbolt bejárata elé követ hengerített. A temetésnél a szintén titkos tanítvány, Nikodémus segédkezett neki. A jézus kíséretéhez tartozó asszonyok figyelték, hogy hogyan és hová temették Jézust. Hazatértükben illatszereket és fűszereket vásároltak, hogy ünnep után - amelyet nyugalomban kellett tölteniök - elvégezhessék Jézus testének a zsidóknál szokásos megkenését."

 


forrás: internet

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hunyadi-Huszta Brigitta
#7. 2013. március 30. 21:26
Köszönöm, hogy olvashattam! Kellemes, áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok! Brigitta
Csilla
#6. 2013. március 30. 20:23
Köszönöm a széleskörű ismertetőt, amelyből sok érdekességet megtudtam a torinói lepellel kapcsolatos újabb rejtélyekről.
Mara
#5. 2013. március 30. 16:05
Köszönöm drága Ariadne, hogy ismét olvashattam erről a témáról.
Szeretettel: Mara
Bedő Csaba
#4. 2013. március 30. 14:32
Én kicsit úgy érzem, hogy sem az egyháznak, sem a tudománynak nem érdeke a teljes igazság. Egyiknek sem válna előnyére. Főként az egyháznak, ha kiderülne, hogy a lepel nem eredeti. Bár azt, aki mélyen vallásos, úgysem foglalkoztatná egy vagy több tudóscsoport véleménye. És talán ez fordítva is így van..
Én továbbra is a mítoszra szavazok. Lehet, hogy ez esetben, jobb a bizonytalanság...

Örülök, hogy olvashattam erről a témáról.

Boldog ünnepet kívánok!
ariadne
#3. 2013. március 30. 12:26
Engem is foglalkoztat, bár a tudomány feltételeztem, hogy nem fogja megoldani. Köszi, hogy olvastad:)
Kellemes ünnepeket viszont:)
puszi:ariadne
Rézi
#2. 2013. március 30. 12:13
Egy biztos,sok,sőt túl sok teória született,hogy hogy keletkezett a leplen a lenyomat,de bizonyítani és cáfolni sem tudták egyértelműen...! Engem is foglalkoztat ez a témakör.
Köszönöm,hogy közreadtad.
Kellemes ünnepeket,Béla-Rézi
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek