A REMÉNY

Amikor még az istenek itt jártak közöttünk, történt egyszer: megajándékozták az embert. Pandóra volt az aki elhozta az ajándékot, egy szelencét.
- Amikor még az istenek itt jártak közöttünk a Földön, történt egyszer, hogy megajándékozták az embert. Pandora volt az, aki elhozta az ajándékot, ami nem volt más, mint egy szelence. A külseje gyönyörű volt, ezért az emberek el is nevezték a boldogság szelencéjének, jóllehet nem is sejtették mit rejt a belseje. Kérlelni kezdték tehát Pandorát, nyitná fel , had látnák meg, mit is küldtek ajándékba az istenek az ember fiainak. Pandorát, ahogy felnyitotta a szelencét, meglátta mit is rejt valójában , ezért gyorsan le is csapta a fedelét, de ekkora már majd' minden baj kizúdult belőle, csupán egyetlen egy maradt benn, a többi szárnyalóan repült ki a világba és azóta is ott hemzsegnek, egyre-másra károkat okozva az embernek.
Az egyetlen egy baj, ami bezárva maradt, az a remény, amit Zeusz azért küldött, bárhogyan gyötrik is az újabb és újabb kínok az embert, azért reménnyel telve élje tovább az életet, ne dobja el. Azt hiheti, csodálatos kincs van a birtokában, mert nem tudja, hogy Pandora szelencéje valójában a bajok szelencéje volt, és az, amit még rejt, az nem más mint a legnagyobb boldogság, a remény.
Vissza a főoldalra

– Ez jó kérdés volt Tara, nagyon elgondolkodtató.
Köszönöm.
– Mindnyájatoknak köszönöm! Érdekes, értékes gondolatok.
Hála az égnek...
Mert ugye mint tudjuk a remény hal meg utoljára.
Jó volt olvasni!

Grat!
János
Köszi az írást!