A Nyakék (2/6)

Sara saját teste nem áll egész nap a kirakatban. Így nem lesz visszeres a lába. Több a kuncsaft, mert hibátlan a donortest.

 

Jó idő van, kellemes a februári lemenő nap... lépek egy nagyobbat. Lemegyek a zónába. Azon kell átmenni, ha kell ez meg az, úgy jóval rövidebb. Ott már zajosabb az élet, a hangtalan autók suhanása nem az én öreg füleimnek való. Oda kell figyelni. Könnyen a HealthCare egyik lábadozójában találhatom magam. Nem ül itt a Csóró, se a Maca. Lehet, hogy elpatkoltak. Épp itt lenne az ideje, úgy is csak egy maradhat. Az utca végi lejtő nehéz, de legalább látom az alját, és hogy meddig tart az út. Nem ilyen az emelkedő. Visszafelé egyértelműen szarabbul esik a séta. Lent az első kirakat, a zóna szélén egy régi időket idéző ribancokkal teli bordély, benne sok kevésbé gyönyörű nem tudom honnan szalasztott lánnyal. Mindenféle lány van itt. Mivel nincs rajtuk a nyakék, ezért elég korlátozottak a lehetőségei az ide belátogató, természetes módon kielégülni vágyó férfiaknak és nőknek. Beljebb több dohányért lesznek szépek is. Kint állnak egész nap a kirakatban. Hosszúcombú, vékony vagy húsosabb, didkós, csöcsös van itt. De mindegyik lány arca egyforma, testre illően szép - tökéletes - próbababa arcuk van. Ilyen mű pofázmány. Konkrétan műanyag. Ilyenkor bánom, hogy nincs Nyakék rám vasalva. Meg van az oka ennek is. Egész nap kint tudnak állni a kirakatban, erre való a tenyésztett test, amit álló, kirakati munkára vásároltak. Nagy befektetés egy ilyen test. Ezek már nem lotyók, hanem inkább üzletasszonyok. Adják-veszik cserélgetik a külsejüket, a forgalom növelése céljából.

Mindjárt a kisbolthoz érek, ahol régi jó dolgokat kapni. Kacsamájat, újságot, híreket papírból. A boltos kisasszony, Melody, egy nálunk „tanult", Afro hölgyemény, régebben prosti volt. itt a zónában mindent tud erről a környékről, mindenkit ismer, és mindent be tud szerezni. Az összegyűjtött pénzéből vett egy üzletnek való kuckót, ami a régi időkben szenes pince volt, és ott ül a kasszánál egész nap. Berendelt egy egész napos hátfájás nélküli ülésre való testet. Tovább bírja a dereka a folyamatos üléssel járó terhelést. Így nagyobb a profit. Vannak itt egyéb vállalakozók is, akik csak bérlik a munkára használni kívánt testet, aztán mikor lelakták, elviszik a HealthCare-be leselejtezni, vagy renoválni, mint régen az irodaszőnyeget. A Költöztetők is felkelnek reggel, lejönnek ide a közeli depóba, és felveszik a munkával együtt, az izmos szekrény testüket. Ezután egész álló nap cipekednek. - Használják. Aztán mikor hazaérnek, saját testük egyáltalán nem fáradt. És mindenre van energiájuk.

- Itt egy másik kirakat; a ribancokkal itt már azt csinálnak, amit akarnak, elnyomják rajtuk a csikket, megcsonkíthatják őket, benne van a tarifában. Minden elmebeteget szívesen kiszolgálnak. Cserébe alaposan visszaszorult az ilyen jellegű bűnözés. Elintézik itt, a bordélyokban. Az elmebetegek itt már elég sokan vannak. - Pszichésen szerintem mindenkit megvisel ez a világ. A HealthCare a csonkított testet műszak után elviszi, - rendbe hozza, vagy kutyatáp lesz belőle. Aztán hoz a csajnak egy másikat, ugyanolyat holnapra. Persze, ha ki tudja fizetni. Tulajdonképp elcseszett egy világ. Azt a csaj ott ismerem. Otthon normális anyaként él, férje van, gyerekei. Eljön dolgozni ide a zónába, kiteszi a kirakatba a HealthCare webshopban rendelt donor testét. Ha valaki kiválasztja, mehet a dugás. Így nem csalja meg a férjét, nem használódik az anya vele született teste. A HealthCare-es donortestet kefélik a kuncsaftok nap-nap után. - Az ilyen testek, a genetikának köszönhetően, tökéletesek. De a divat - már ami a tökéletesség definíciója - sűrűn változik. Mindig mást akarnak a kuncsaftok.

Sara saját teste nem áll egész nap a kirakatban. Így nem lesz visszeres a lába. Több a kuncsaft, mert hibátlan a donortest. És egész nap kint áll. - Ebédszünet sincs. Jó ez mindenkinek. Nagyot változott a világ. Annyit ér a tested, amivel születtél, mint egy kibaszott alma, lerágod, kidobod. Megveszed, ha van rá pénzed az újat, azt is lerágod, aztán kidobod egy szelektív újrahasznosítóba. Ebből pont kutyatáp lesz, - mutatok a kukásautó szerű gyűjtőben heverő testekre. Sok cég hasznosít újra, jól élnek belőle - a gyűjtők is.

- Jut eszembe, kutya. Érdekes, hogy egy kutya tehet mindenről, hogy életben maradt az a nyomorult. Pusztult volna el,, mint 15 évvel később az a Jenki kísérleti majom, ami csak 10 percig élt...

 

 

Moszkva: Brukhonenko Kutatóintézet, Labor

- Kátya! Előkészült?  - Kátya nem akármilyen nővér volt, Ő maga volt az 1950-ben született Dr. Csont. Teljes joggal, illetve Dr. Kirov teljes férfi jogarával elismert női asszisztencia. Egy női zseni.

- Igen Dr. Demikhov - a DOKI - nagybetűkkel. Veszett gondolatokkal. A férfi zseni, a maga idejében.

- Dr. Kirov? Velünk van?! Min töpreng?! Kezdhetjük?

- Természetesen - csináljuk! Kacsint az asszisztensre Kirov. Kirov fiatal, tanulékony, jóképű orvos. Mindenképp bálványra lévén szüksége, eltekintett munkaköre, és felettesei beteges mivoltától. Páciensei biológiai - faji mivoltától. Beavatkozásai etikussága is vitatható volt, még saját magával szemben állva is. - Minél hamarabb végzünk, annál hamarabb szabadulok ettől az őrültségtől. - gondolta. - Szerintem ez nem lehetséges. Demikhov szerint igen. Sőt. Bizonyítottan lehetséges. - Szergej bácsitól volt mit tanulni. Ha Ő azt mondja.

Szergej Brukhonenko, az intézet vezetője. Szergej bácsi kutatásai létfontosságúak voltak. Az Ő Keze alatt, Professzor Alexander Vishnevsky most végzett az első szovjet nyitott szívműtéttel. De azért ez... mégis más lesz. Dr. Vladimir Petrovich Demikhov. Aki velem szemben áll, pontosan a Léna kutya felett. A Németjuhász! A még egyenlőre-kutya páciens. Jellemzően azért jó ember. És nem paktál le „embertolvajokkal" a kísérleteihez. Most azt vette a fejébe, hogy cserélget. Szerveket. Igen. Szívet, fejet, satöbbi. Transzplantációnak hívja. Orvosi értelemben nem létező dolog. Valami Istennek képzelheti magát, de nem láttam még tébolyát. A szív átültetése sikerült. De most ennek az állatnak új fejet akar varrni. Még egy fejet.

- Dr. Kirov! Kezdhetjük?! - kérdezi még egyszer!

- Elnézést, - törlöm le a verítékem. - Kezdhetjük! - nagy a tétje a mai napnak.

 

A pár óra feszült figyelem után ma már nem akarok vért látni. Kimerültem. A blöki bekötözve, az utolsó öltések után. Hazamegyek. Holnapig alszom.

- Elkészültünk. Köszönöm mindenkinek. - mondja Demikhov Professzor. - Holnap Kátya megeteti, megitatja Lénát. Szóljunk kérem valakinek, hogy figyelje.

 

 

Éjjel, valahol egy moszkvai kávézóban.

Aksinya - a kedves, szende, fiatal kis vidékről Moszkvába került pincérnő - kedvesen néz Igor szemébe. Ritkán látja erre. Az a fess ember. Mindig jó borravalót ad. És pár jó szót is kap hozzá. Ami azt illeti, néha megremeg a tálca a kezében ezektől a szép szavaktól... Igor hős katona volt a háborúban. Olyan is a kiállása. Most KGB tiszt! Szikár, szőkésbarna, kemény bőrű, érces hangú ember. Soha nem ült le ehhez az asztalához nővel. Mindig férfiakat vár, és azokkal beszélget. Lehet, egyedül él. Csomagokat és borítékokat ad-vesz. Úgy hallom, most beszélik meg az Ifjúsági találkozó részleteit...

- Igor! Hívtál!

- Igen, drága barátom! Meg kéne beszélnünk pár dolgot. Aksinya! Hoznál két kávét nekünk? Fogsz kapni egy parancsot! Mennyien legyetek jelen. Lesznek, akik civilként jelennek meg. Utaznak már eleve a fiatalokkal.... Illetve lenne egy speciális feladat.... Hruscsov hatalmát meg kell erősíteni, fel lett állítva egy tervet a sereg modernizálásának céljából. Hajolj közelebb... Dr. Vladimir Petrovich Demikhov kísérletei. Keresd fel.

- Mit tudni róla?

- Állatokon végez valami transzplantációnak nevezett műtétet, - cserélgetni akarja a fejeket. De csak kutyákon dolgozott eddig.

- És?

- A hatalom megerősítése céljából kell nekünk! Szerezd meg! Ígérj neki bármit! Nekünk kell dolgoznia, mert embereket akarunk gyógyítani. A találkozót illetően pedig a CIA jelen lesz! Bomlasztást, tervez majd Moszkva szerte, renitens imperialista fiatalokat pénzel. Ők nem láthatják, mi történik. Óvatosnak kell lennünk. Nehogy megjelenjen a nyugati sajtóban ez az egész.

 

 

Moszkva 1957.julius.

34.000 fiatal. A bejáratnál, a felirat: Világifjúsági találkozó „Béke és barátság" jelmondattal. A VI. Világifjúsági Találkozó (közkeletű rövidítéssel VIT) a hidegháború ideje alatt a kommunista tábor, egyik propagandaeszközeként használta fel a rendezvényt. De itt vagyunk. A VIT alatt birkózás sportágban kerülnek megrendezésre a Főiskolai Világbajnokságok. Nos, az én türelmes lelkem ezt a sportot nem szereti. Majd megnézem, hogy küzdenek, ha lesz rá időm a Svéd macák után - közben, alatt. Ez a fesztivál a VIT-ek történetében minden idők leghatalmasabb találkozója. Nem akármilyen rendezvény ez. Történelmi jelentőségű. És Én - Mi! - Itt vagyunk.

Delegációk érkeznek minden földrészről, Afrikából és Ázsiából, nyitottak a fesztivál eszméire... A találkozó felkeltette sok, ismert, tisztelt - nem tisztelt közéleti személyiség érdeklődését is, akik jelenlétükkel vagy üzeneteikkel növelni fogják a rendezvény tekintélyét. Tito Schipa, a világhírű énekes, Nazim Hikmet, török író és költő, valamint vannak itt többen a brazil képviselőház tagjai közül is. Ceylon miniszterelnöke, Egyiptom elnöke, Erzsébet, belga anyakirálynő, több világváros polgármestere, politikusok, művészek, közéleti személyek tolmácsolták levélben vagy táviratban jókívánságaikat a VIT-en résztvevő fiataloknak. Természetesen nem mindenki örül a Fesztiválnak. A CIA például nem. A nyugat-német srácok sem. Azt mesélték, már amennyire értettük, hogy náluk a rendőrség például házkutatást tartott a VIT Nemzeti Előkészítő Bizottságának tagjainál. Feldúlták lakásaikat, elkobozták a leveleiket és a Nemzeti Előkészítő Bizottság pénzalapját. Mielőtt itt elsörözték volna. Tokióban most is, mint minden alkalommal, csupán hosszas kuncsorgás után, tömeggyűlések hatására adták ki a VIT-re utazók útlevelét. Magyar részről az volt a történetünk érdekessége, hogy egyik reggel Kádár János meglátogatott minket a fesztiválon, amikor mi éppen a rég megismerni vágyott svájci fiatalokkal találkoztunk. Mikor a svájciak rájöttek, ki is ő, megrohamozták Kádárt az autogramkéréseikkel. Rövidre fogva: nem volt mindennapi helyzet.

 

 

Moszkva: Brukhonenko Kutatóintézet, Labor

- Jó reggelt Agnessa! - Agnessa volt az asszisztens asszisztense tulajdonképp. Ez csak úgy kialakult. Csak annyi munkaköri különbség volt köztük, hogy Őt jelenleg épp nem kefélte senki. Kátyával nem volt sem jóban, sem rosszban.

- Jó reggelt Kátya!

- Hogy aludt a mi kis páciensünk?

- Jól, bár nem lennék a helyében. Mi lesz a neve? Mert ugye már nem Léna kutya? Két fejjel!? - gondolom. A két kutya nevéből kellene kapjon egy harmadikat!? Hogy hívod magadhoz. A Lénára a másik fej nem hallgat, annak Ben a neve. Elég rossz éjszakája lehetett egy angol terrier fejével a nyakán... aki lehet szintén szomjas.. Akkor kétszer annyira szomjasak? Ha az egyik mérges, mert épp szomjas, a másik közben meg álmos, mert műtötték, akkor ha a test lefekszik, a másik fej nem jut vízhez. Ki fogja irányítani a kutyatestet? Melyikük?

- Hazamehet Agnessa, köszönöm. Dr. Demikhov! A műtét sikerült, jöjjön, nézze meg, az állatot. Az imént megitattam.

- Dr. Kirov beért már? - kérdezi Demikhov professzor.

- Igen! - mondom neki.

- Szóljon, legyen szíves neki is.

- Rendben. - mondom megint tőmondatban felelve.

Csak mehetnék már haza, nehéz éjszaka van mögöttem. Dr. Kirov irodája messze van. Ez néha nagyon jól jön. Ha épp huncutkodni támad kedve Kirovnak. Tulajdonképp az egy kémiai laboratórium. Fene se tudja, mit öntözget össze egész nap. Sosem beszél róla. Szólok neki, aztán bizonyosan elborzad.

- Jöjjön, nézze meg, mit tettünk! - Hadd nyalogassa meg az Ő arcát is a kétfejű Léna kutya.

- Elnézést! Dr. Demikhovot keressük! - állítanak meg Kirov irodája felé menet.

- Ki keresi? Szóljak neki? - kérdem őket gyanakodva.

- Nem köszönjük! Merre találom az épületben? Arra?

- A folyosó végén, a labor mellett balra! De nem sokára vizitel! Nem ér rá sokáig! Elfoglalt! - nem voltak túl szimpatikusak abban az időben az ilyen fizimiskával érdeklődő alakok.

- Jó reggelt Professor Demikhov! - mondja az idegen.

- Önöknek is! Miben lehetek szolgálatukra?

- Érdekelnének a kutatási eredményei. Sikerült-e a legutóbbi műtéte?

- Igen, bár hogy mi a siker... Léna még közel sem él! Mondjuk, inkább létezik. Van. Eszik és Iszik. Nem tudni meddig.

A professzor ajtaján kihallatszik, hogy a Látogató közli; Jelentős összeggel támogatná a professzor további kísérleteit. ... Illetve donorokkal - vagy mikkel .. is tud szolgálni. Meg, hogy a kísérlet célja jó, és életmentő műtétekre hivatkozik. A látogató pénzes, nyugati ügyfelek gyógyításának lehetőségére hívja fel a figyelmet. Agnessa nem nagyon tudja, mire készül a két öltönyös, de semmi jó érzése nincs.

 

 

Ugyanaz a moszkvai kávézó, mint az előbb, pár oldallal feljebb.

- Aksinya kedves! Gyönyörűm! Hozna, egy kávét, még várom a régi barátomat? Maga megint csinos. A legszebb, legszerényebb lány, akit ma láttam itt nagy Moszkvában! - Bókolok neki, mindig belepirul. Örül neki, örül a kedves szavaknak. Ha leszerelek, feleségül veszem, ha még itt találom. Tervem is van. Lejövök, és a zsebemben turkálva, onnan elővéve a kávé ellenértékét, aprópénzt szórok a kezébe, melyben egy gyűrű lesz, és megkérem a csodaszép kezét. Már nem sok van hátra, ez az utolsó évem. Legközelebb hozok neki egy szál virágot, és itt hagyom az asztalon.

- Természetesen kedves uram., hozom. Itt is van a barátja, úgy látom! - néz távolabb, az utcára.

- Akkor kettő legyen!

- Hozom! - mosolyog.

- Szervusz, Igor! Foglalj helyet. A Professzor a miénk!

- Rendben. Mondtad neki a donorokat?

- Igen, nem firtattuk honnan lesznek. - úgysem mondtam volna el neki.

- Jól van!

- Honnan lesznek Igor!?

- A Donorok?

- Az ifjúsági találkozóról. - mondja halkan Igor.

- Ne! Régi barátok vagyunk. Ez nem jó! Igor!

- Imperialista fiatalok lesznek. Lázadók - CIA - renitensek. Letartoztatjuk, aztán zsákba velük - hozzátok. - egyszerűsíti le, a folyamatot Igor. Ne fájjon annyira a sok kínos részlet.

- Elvisz az ördög minket, drága barátom. De inkább! Mint Nyikita Szergelyevics közelebbi barátai vigyenek. - Szása is háborús hős volt, csak elvei miatt kitették a seregből. Igazából Igor miatt nem lőtték fejbe ott, egyből a fronton. Nem nagyon feküdne neki, ha 14 év alattiak elrablása lenne a megbízása. De a húsz év... az már majdnem - az már kész férfi. És imperialista. Zsákban lesznek.

- Még találkozunk. - dobja oda Igor, és otthagyva a kávéját elsiet.

- Rendben, viszlát! - szól utána Szása.

 

 

Folyt. köv...

Első rész...


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek