A hegyen

Dörmögő- Pite, a kissün és barátai mesepályázat (3.)

 

 

Ahogy pite felébredt, elhadarta a varázsszavakat: most még kis sün vagyok, de nagy és hatalmas leszek, mint Süti kutya. Ettől mindjárt jó kedve kerekedett. Jó reggelt, kiáltotta, és már szaladt is Cin-cinhez és Brekkencshez. Új nap, új kalandok. Útközben énekelt:

 

mert mi már barátok vagyunk

egész nap vígan játszhatunk

ma éppen jobbra fordulunk

holnap meg balra indulunk

de az a biztos, biztos már

együtt a három jó barát

 

Ugra-bugrált az egérlyukig, maga előtt gurigatva dió-labdáját. Anya szerint ez már nem ehető, de labdának kitűnő.

- Jó reggelt! - kiabált be az egérhez.

- Jó hajnalt! - szólt vissza álmosan Cin-cin.

- Gyere Cin-cin, bizsereg a talpam, mehetnékem támadt. Megnézhetnénk az erdőt, a gombákat, vagy felmászhatnánk a Kopasz-hegyre, az csuda izgalmas lenne.

- Még fogat kell mosnom!

- Addig elszaladok Brekkencsért!

A nap épp hogy csak körülnézett az égen, a három jó barát már úton is volt a Kopasz hegy felé. Egymásnak gurították a diót, és nevettek, ha elgurult. Az út egyre meredekebb lett, a diót cipelni kellett, mert minduntalan visszagurult. Végre felértek a Kopasz-hegy tetejére.

- Hű, micsoda kilátás! - kiáltott fel Cin-cin.

- Inkább lelátás, nem? - mondta Pite.

- Nézzétek, ott a Nádas-tó! Milyen kicsinek látszik! - így Brekkencs.

- Pedig én nagyobbra emlékszem! - mondta Pite.

- Ami messze van, azt kicsinek látjuk - magyarázta Cin-cin, úgy ahogy a mamája szokta

- Ott pedig a diófa, ahol a Süti kutya lakik. Hangyányi. Jaj, legurult a dióm! - és sírva nézett a bukdácsolva távolodó dió után. Egyszer csak szárnysuhogás, hangos károgás hallatszott, és a dió csodák csodája újból a hegytetőn volt, csak épp egy fekete madár csőrében.

- Tiétek ez a dió? De ez már nem jó! Kárrr!

- Az enyém - mondta Pite. Hogy tudtad elkapni?

- Repültem, megláttam, csőrömmel elkaptam, neked visszahoztam. Kárrr!

- Nagyon kedves vagy, köszönöm  izé... Ki vagy? Hogy hívnak?

- Dalmi vagyok, a dolmányos varjú. Hát ti kik vagytok?

- Ő Cin-cin , az egér, aztán Brekkencs a tavi-béka, én pedig Pite vagyok a kis sün. Mi vagyunk a három jó barát.

- Nahát, ti barátok vagytok, pedig mennyire különbözők vagytok! Te tüskés vagy Pite, te hosszú farkincát növesztettél Cin-cin, neked pedig milyen szép gülüszemed van Brekkencs!

- De valamiben egyformák vagyunk! - mondták egyszerre - barátok vagyunk!

- Én is lehetnék? Nekem még sosem volt barátom.

- Hát persze!

 Ezután így énekeltek:

mert mi már barátok vagyunk

egész nap vígan játszhatunk

ma éppen jobbra fordulunk

holnap meg balra indulunk

de egy az biztos, biztos már

együtt a négy jó barát

 

 A hegyről lefelé Dalmi repült, Pite összegömbölyödött, és gurult, Cin-cin ide-oda cikázva szaladt, Brekkencs meg nagyokat ugrálva haladt az újabb kalandok felé.

 

 

Első rész...

Előző rész...

A pályázat részletei...

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Eliza Beth
#3. 2012. április 7. 21:29
Helyes mese. :-)
Balage
#2. 2012. április 7. 13:19
Tetszett ez a rész is.
Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Rég múlt idők