A CSODA

Valódi történet az elkötelezettség hatalmáról

 

Csík Somlyón a híres zarándok helyen, ahol több ezer ember gyülekezik minden évben a Szűz Mária kegyszobornál, nagyon sokfajta nemzet találkozik. Mindenkinek vannak nehézségei, egészségügyi problémái, amiket hite szerint orvosolni szeretne Mária lábainak megérintésével. A kápolnánál fent a hegyen, barátok laknak, akik a székely nemzet elkötelezett fiaiból, erős elhatározás hatására kerültek oda. Többek között egy kedves munkatársunk, aki egy szép napon bejelentette szüleinek, hogy ő bizony ott fogja hagyni a munkahelyét, a menyasszonyát, és felköltözik a kápolnába. Nagyon jól rendezett családi fészekben élhetett szülei jóvoltából, de mindez őt nem érdekelte. Amikor megkérdeztük, miért teszi mindezt, ó azt válaszolta, hogy meg van rá az oka, őt Jézus Krisztus iránti szeretete készteti, és felölti a csuhát magára. Nem lehetett lebeszélni szándékáról, annyira megszállta állítása szerint a Szent Lélek.

Azt hitte mindenki, hogy meghibbant a huszonéves gyerek, de ő higgadtan és értelmesen értesítette a Püspökséget szándékáról. A szülők közbenjárására nem engedélyezték neki a bevonulását a barátok közé. Amit ő elgondolt, azt bizony meg is valósította, nem kérdezve senkit többé, üres kézzel beköltözött egy koporsóba, amit fekhelyének bérelt ki fent a hegybeli kápolnában.

A barátai minden héten meglátogatták, és amit vittek neki, azt ette, a koporsóban aludt, nappal a templomban imádkozott azokért, akik meglátogatták és családjaikért. Nagy szakállt növesztett magának, hatalmas olvasót rakott a nyakába, és így élte mindennap az életét.

A menyasszonya hiába kereste fel, már csak úgy tekintett rá, mint egy keresztény idegen zarándokra. Megpróbáltatásokon esett át, közben komoly betegségek kínozták, de nem adta fel. Egyik nap, amikor a hegyen lefelé ereszkedett a templom felé, hirtelen fekete felhők lepték el az eget és komoly vihar közeledett Csíkszereda irányából. A barát, mintha sejtette volna a bajt, keresztet vetett, és imádkozni kezdett a somlyói hegyoldalban, gyorsan szedve a lábait a templom felé. Egy adott pillanatban a földre esett, és elveszítette az eszméletét. Hatalmas csattanás járta át az egész határt, dübörgött az ég, és a barát meg sem mozdult. A villámcsapás pontosan őt érte. A templomba igyekező emberek meglátták szegény lelket, és a segítségére siettek. Az olvasója a szíve körül teljesen beleégett a testébe. És a ruhája is a felsőtestén leégett. Azt hitte mindenki, hogy vége van, de a barátnak, a védőangyalai jelen voltak, nemsokára felkelt, keresztet vetett, és Istennek hálát adva továbbment a többi ember kíséretében a célja felé. A megpróbáltatásoknak vége lett, és ma már boldog kápolnalakó, mert kivívta magának a rendeltetési helyét. Ha arra jár bárki, megtalálja a koporsóban alvó sebhelyes szerény Isten által felavatott barátot, a hegybeli kápolnában.

Élelmiszeren kívül semmit nem fogad el, és mindenkiért buzgón imádkozik.

 

 

Kép forrása


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
janos
#23. 2011. november 10. 07:59
Köszönöm nagylelküségedet, és jó indulatodat.
Szeretettel gondolok rád mert helyén van a szíved.
János
előzmény: dezsoili hozzászólása, 2011. november 6. 21:02
janos
#22. 2011. november 10. 07:56
Köszönöm szépen !
Hálából, puszi!
János
előzmény: izike.andre hozzászólása, 2011. november 5. 15:25
dezsoili
#21. 2011. november 6. 21:02
Kedves János! Elkélne értem, értünk az az ima. Előre is köszönöm, viszonzásul érted saját magam, a hajlékomban kérem Isten áldását további írásaidra és életedre. Mindannyiunkéra. Köszönöm.
előzmény: janos hozzászólása, 2011. november 4. 00:55
izike.andre
#20. 2011. november 5. 15:25
Szeretettel olvastalak :) Erzsi
janos
#19. 2011. november 5. 12:32
K0szi a bizalmat de vigyázz mert én is férfi vagyok.
Puszi!
János
Döme Zsuzsa
#18. 2011. november 5. 08:55
Neked elhiszem ezt a csodával határos valóságot.
janos
#17. 2011. november 5. 08:39
Köszönöm édes Zsusza!
Zsuzsikát akartam írni de hirtelen meggondoltam magam ne,hogy meg sértselek.
Puszi! János
zsuzsahorváth
#16. 2011. november 5. 08:16
Megható történet a hitről...
Szeretettel olvastalak: zsuzsa
janos
#15. 2011. november 5. 07:46
Köszönöm kedves öreg olvasó! Engedd meg, hogy ez alkalommal üdvözölhesselek az oldalunkon.
Mond mennyi ideje, hogy olvasol? Mert ez a titula nekem nagyon bejött. Úgy néz ki, hogy van humor érzéked.
János
előzmény: öreg olvasó hozzászólása, 2011. november 4. 17:58
öreg olvasó
#14. 2011. november 4. 17:58
Kedves János!
A BARÁT- ról szóló írásod megragadott.
Gratulálok!
janos
#13. 2011. november 4. 01:00
Egyet értek veled kedves Fer-Kai, és jó kedvvel gondolok rád,valamint örömmel ,hogy megtiszteltél véleményeddel.
Köszönöm! Üdvözöllek, János
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2011. november 3. 21:40
janos
#12. 2011. november 4. 00:55
Mivel nem tudok aludni, úgy gondoltam rá tekintek a portálra és a szívem meg telt szeretettel,vidámsággal most az éjszaka közepén . Boldoggá tettetek ,hogy jelen vagytok az írásomnál.
Azt hiszem, hogy én hamarabb el fogok menni hozzá mert én oda haza megyek és az egész Portálért, a közösségünkért fogok imát kérni tő Az pedig Mikulás és Karácsony között lesz ha élek.
Puszi!
János
előzmény: dezsoili hozzászólása, 2011. november 3. 20:48
janos
#11. 2011. november 4. 00:47
Katuska Édes!
Köszönöm az el pazarolt időt amit el használtál ,
az olvasásra.
De úgy éreztem le kell írnom, mert ezzel a baráttal vagy hét évet együtt dolgoztunk a gyárban Csíkszeredában.
Puszi!
előzmény: katuska hozzászólása, 2011. november 3. 20:26
janos
#10. 2011. november 4. 00:42
Nagyon örülök answerem!
És szívemből köszönöm.Üdvözöllek.
János
előzmény: Answer hozzászólása, 2011. november 3. 19:40
janos
#9. 2011. november 4. 00:40
Adjon a jó Isten erőt ,neked és családodnak,mert akkor meg is ismerkedhetnénk közelebbről.
Nem is lenne rossz dolog
Puszi! János
előzmény: Juhász Kató hozzászólása, 2011. november 3. 17:50
Fer-Kai
#8. 2011. november 3. 21:40
Ami a jó hír, hogy igen magas lélekminőségű, elkötelezett emberek élnek családi környezetben, kevésbé feltűnően is, annál is inkább, mert a másokért végzett spirituális munkájuk személytelen jellegű.
dezsoili
#7. 2011. november 3. 20:48
Kedves János! Sajnos, még soha sem jártam Csíksomlyón a búcsúban, pedig már épp itt lenne az ideje. Ha egyszer eljutok, feltétlen felkeresem ezt a szent életű embert, mondjon értem is el egy imát. Olyan szépen írtad meg a történetét, mint egy emléket állítva neki, hogy megkérném, először érted mondja el azt az imát, megérdemled. Gratulálok, nagyon tetszett, Ili.
katuska
#6. 2011. november 3. 20:26
Hallottam hírét én is, de nem volt még szerencsém hozzá A szentek és a boldogok közöttünk élnek.Köszönöm, hogy olvashattalak!
Answer
#5. 2011. november 3. 19:40
Tetszett Jánoskám!
SZeretettel: answer
Juhász Kató
#4. 2011. november 3. 17:50
Kedves János!
Ez valóban egy igazi csoda! Köszönjük, hogy megírtad. Életünkben, ha még arra járunk, -
remélem, lesz ilyen alkalom - lehet, hogy még
találkozhatunk is vele.
janos
#3. 2011. november 3. 17:01
Köszönöm kedves Balázs!
Igyekszem de vannak az ember életében nehezebben elviselhető, pillanatok, gondok,bajok és ilyenkor nehezebb az alkotás. Gyengék vagyunk és sajnos könnyen meghátrálunk.
Üdvözöllek!
János
Balage
#2. 2011. november 3. 16:48
Nagyon jó írás. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek