A BOLDOGSÁGVIRÁG

A tudomány különféle dolgokkal kísérletezik nap mint nap és soha senki nem gondol a következményekre. Mégis csinálják. Néha pozitív eredményeket is elérnek.

 

A BOLDOGSÁGVIRÁG

(Little Joe)

színes, feliratos, angol-osztrák-német sci-fi/dráma, 2019, 105'

 

Rendező: Jessica Hausner

Forgatókönyv: Jessica Hausner, Géraldine Bajard

Producerek: Bruno Wagner, Bertrand Faivre, Philippe Bober, Martin Gschlacht, Jessica Hausner, Gerardine O'Flynn

Operatőr: Martin Gschlacht

Díszlet: Katharina Wöppermann

 

Korhatár besorolás: 12

Statisztikai kód: 23800

ART besorolás: igen

Hordozók: DCP, BRD

 

Tervezett bemutató: 2020. február 13.

 

Forgalmazza a magyarhangya

 

 

SZINOPSZIS

 

Alice egyedülálló anyaként neveli fiát, míg csoportvezetőként dolgozik egy növénynemesítő cégnél. Éppen egy nagyon különleges virágon kísérleteznek, amely nemcsak szépsége, de jótékony hatása miatt is ragyogó bevételekkel kecsegtet a nemzetközi piacon. Ha megfelelő hőmérsékleten tartjuk, gondosan öntözzük és még beszélünk is hozzá, a virág képes boldoggá tenni a környezetét. A szabályokat megszegve Alice hazavisz egy példányt és fiának, Janónak ajándékozza. A növényt közösen Jancsikának keresztelik, ám ekkor még nem sejtik, hogy a növény illatának rejtélyes mellékhatásai is lehetnek.

 

Először Bellában, Alice kolléganőjében merül fel a gyanú, miután Bello nevű kutyája véletlenül egy egész éjszakát tölt az üvegházban. Bella meg van győződve, hogy Bello már nem ugyanaz a kutya és mindezt az új növény, Jancsika hatásának tulajdonítja. Alice asszisztense, Chris is beszippantotta a pollent. Ő is megváltozott? Korábban rendületlenül hajtott Alice-ra, most mintha Jancsika érdekelné inkább. No és ott van Janó, Alice fia, aki újabban nagyon furcsán viselkedik. Több figyelmet követel magának, vagy csak kamaszodik? Vagy őt is Jancsika fertőzte meg?

 

Bella szerint a növény reagál így arra, hogy terméketlenné tették. Patogén vírust terjeszt, amivel érzelmi együgyűséget okoz, Jancsika megkérdőjelezhetetlen imádatát, és mindezt oly ravaszul, hogy laborban sem lehet kimutatni. Bella arra is emlékeztet, hogy Jancsika veszélyes és a következményekért nem a növény, hanem Alice fog felelni. Chris azzal kérdőjelezi meg Bella szavahihetőségét, hogy korábban mentális problémákkal kezelték.

 

Kinek higgyen Alice, ha körülötte mindenki meg van fertőzve?

 

****

 

BIOGRÁFIÁK

 

Jessica Hausner

 

Jessica Hausner 1972-ben született Bécsben. Filmrendező szakon tanult a bécsi Filmakadémián, ahol elkészítette díjnyertes rövidfilmjeit, a Florát (1996) és az Inter-View-t (1999). Az első nagyjátékfilmje, az Édes Rita a cannes-i Un Certain Regard szekcióban debütált, majd 2004-ben második nagyjátékfilmje a Hotel szintén. 2009-ben a Lourdes c. filmjével a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyszekciójába jutott, végül a FIPRESCI díjat zsebelte be. 2014-ben pedig az Őrült szerelem c. filmjével tért vissza ismét Cannes-ba. A boldogságvirág Hausner ötödik nagyjátékfilmje és egyben első rendezése angol nyelven.

 

Emily Beecham

 

Emily Beecham a Daphne c. filmben nyújtott alakításáért legjobb színésznő kategóriában jelölve volt egy BIFA-ra, valamint a Critic's Circle és az Evening Standard díjaira is. Ezenkívül szerepelt Julian Jarrold Sulphur and White c. filmjében, a Coen testvérek Ave, Cézár! c. filmjében és az Into the Badlands c. sorozatban is. A boldogságvirágban nyújtott alakításért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat Cannesban.

 

Ben Whishaw

 

A színpadon és képernyőn is elismert és díjazott színész, legutóbb egy Golden Globe-ot tudhatott magáénak az Egy nagyon angolos botrány c. sorozatban nyújtott alakításáért. Filmes munkái közé tartoznak a Parfüm: Egy gyilkos története, az Utolsó látogatás, a Fényes csillag, A homár, a Dallam, a Felhőatlasz, a Marry Poppins visszatér és a Paddington c. filmek, valamint ő játszotta Q szerepét az utóbbi James Bond filmekben. Legutolsó munkája Armando Iannucci The Personal History of David Copperfield c. filmje.

 

Kerry Fox

 

Kerry Fox nemzetközi elismerést először a Jane Campion által rendezett Angyal az asztalomnál c. filmjében nyújtott alakításáért szerzett. Ezután Danny Boyle áttörő sikerű filmjében, a Sekély sírhantban kapott szerepet, valamint elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a 2001-ben Arany Medvével jutalmazott Intimitás c. filmért. Ezenkívül olyan filmekben játszott még, mint a Köszöntjük Szarajevóban!, a Vihar, a Fényes csillag, a Patrick's Day, a Ne engedd el, A ruhakészítő és az Esküvő a topon.

 

***

 

INTERJÚK

 

Jessica Hausner James Fallon neurológussal beszélget a forgatás előtt (részlet)

 

James Fallon pszichiátriát, viselkedéstant tanít, valamint a Kaliforniai Egyetem emeritus professzora anatómia és neurobiológia területeken.

 

Jessica Hausner: Ez a történet egy növénynemesítő nőről szól, aki egy genetikailag módosított új, szép virág létrehozásán dolgozik.

 

James Fallon: Oh, erről a Rémségek kicsiny boltja c. film jut eszembe, amiben a növények felfalták az embereket. (nevet)

 

JH: (nevet) Pontosan! A Rémségek kicsiny boltja az egyik inspirációm is lehetne.

A virág, azonkívül, hogy csodálatos illata van - képes akár boldoggá is tenni. Ám nemsokára kiderül, a virág megváltoztatja a környezetében élőket úgy, hogy még kimutatni sem lehet. Kívülálló észre se venné, mert nincsenek szimptómák. Csak azok veszik észre a változást, akik közel vannak egymáshoz, mint egy anya és a fia. Ahol az anya rádöbben, hogy a fia már nem ugyanaz, aki volt korábban. Vajon mi történhetett vele?

 

JF: Ez egy valós pszichiátriai betegség, egy neurológiai dolog.

 

JH: Igen, hallottunk erről. Nem úgy hívják, hogy Capgras-szindróma?

 

JF: De. Ez egy olyan tudatállapot, amikor a beteg azt hiszi, hogy valamelyik hozzátartozója egy imposztor.

 

JH: A mi filmünkben se biztos, hogy nincs a főhősnek pszichiátriai betegsége. Nem tudjuk, hogy ő mindezt csak képzeli, kitalálja, vagy a valóságban is ez történik. A kétértelműség végig jelen van a filmben. Az is kiderül, hogy a virágpor valamilyen változást idéz elő a karakterek személyiségében. Beleírtuk ezt a forgatókönyvbe, de nem tudtuk, hogy ez a valóságban lehetséges lehet-e.

 

JF: A válasz igen, lehetséges. Ez a növény valószínűleg olyan pollent bocsát ki, mondjuk peptideket és szteroidokat, vagy vírusokat, ami képes az agy bizonyos sejtjeiben változásokat előidézni, aminek az lesz a következménye, hogy a személy viselkedését akár teljes mértékben befolyásolhatja. A növények és a vírusok több mint 100 millió éve használnak bennünket. Olyan anyagokat bocsátanak ki, amik szabályozzák a viselkedésünket: nikotint, ópiumot és számos más szubsztanciát is használ az emberiség tudatmódosításra és ezt növények nélkül nem tehetné. Mi használjuk ezeket a növényeket, vagy a növények használnak bennünket?

 

A vírusokból kinyerhetőek apró DNS szakaszok, amit transzpozonoknak nevezünk. Élelmiszerből is kinyerhetőek ezek az transzpozonok, amik képesek beeépülni a bélrendszerbe, vagyis a testünk részévé válhatnak. Tehát ha te otthon, Ausztriában mindig hasonló élelmiszert fogyasztasz, ez befolyásolhatja a viselkedésedet, hiszen egy idő után nemcsak kívánni fogod ezeket az ételeket, de a szervezetednek lesz szüksége erre a táplálékra.

 

****

 

Jessica Hausner Hanns Hatt biológussal beszélget a forgatás előtt (részlet)

 

Hanns Hatt biológus és orvos, az elektrofiziológia és szaglás területeit kutatja.

 

Jessica Hausner: A film egy olyan virágról szól, amely genetikailag módosított és az illata képes az embereket boldoggá tenni. Lehet ilyen illatot mesterségesen előállítani?

 

Hanns Hatt: Ha lenne ilyen illat, valószínűleg már meggazdagodott volna belőle egy-két ember. Tudomány felől közelítve kijelenthető, hogy nem létezik olyan illat, ami egységesen boldoggá tenné az embereket. Nincs túl sok esély arra, hogy feltalálunk egy ilyen illatot. Valószínűleg az állatok számára sem létezik ilyen illat, hiszen az evolúció szempontjából a boldogság nem létszükséglet. Az evolúció számára fontos tulajdonságok, például a szaporodás elengedhetetlen, hiszen ezek segítik a túlélést, de az általános dolgok, mint az, hogy boldogok vagyunk-e, nem számítanak.

 

JH: És létezhet-e olyan növény, ami az illatával csábítja el az embereket, hogy a pollent terjesszék?

 

HH: Egy növény természetileg rendelkezik olyan illatokkal, amelyek vonzzák az állatokat, hogy az ő segítségükkel szórja szét a pollenjeit. Megannyi példát találunk erre a természetben. A növények olyan illatot állítanak elő, ami valamiféle jutalmat igérnek az állatokatnak, így csábítják őket. Ez a folyamat embereknél is elképzelhető lenne, mert az agyunk jutalomközpontja nagyon aktív és számos dologra vesz rá bennünket. Veszettül fogyasztunk például olyan élelmiszereket, amik birizgálják agyunk jutalomközpontját, pedig tudjuk, hogy károsak az egészségünkre.

 

JH: Egy konkrét anyag hogyan serkentheti az agy jutalomközpontját?

 

HH: A cukor például ilyen anyag, amikor édességet eszel, több energiád lesz és az agy jutalomközpontja pozitív jelzéseket kap. A csokoládé az illatával csábít.

 

JH: Az illat aktiválja a jutalomközpontot?

 

HH: Nem közvetlenül, de igen, mivel kapcsolódik az utólagos jutalomhoz. Ezt hívják kondicionálásnak. Hiszen tudja az agyunk, hogy az illat magát a jutalmat ígéri. Mint a híres Pavlov kísérletben, csak itt az illatok a főszereplők. Amikor megérzem az illatát a kedvenc ételemnek, a nyáltermelésem azonnal elindul.

 

*****

 

IDÉZET

Abbahagyhatjuk az atommaghasítást, a holdra mászkálást, még az aeroszolos palackok használatát is, sőt a népírtásokkal is felhagyhatunk, ha éppen mégsem dobjuk le a bombáinkat. Az élet új formáinak megjelenését azonban nem tudjuk megakadályozni. Túl fognak bennünket élni, de még az unokáinkat is. Egy visszafordíthatatlan beavatkozás a bioszférába olyan hallatlan, korábbi generációk számára felfoghatatlan merénylet lenne, hogy csak remélni tudom, hogy nem az én generációmat fogják majd ezért kárhoztatni. Prométheusz és Hérosztratosz keresztezéséből ördögi dolgok születhetnek. Van-e jogunk visszavonhatatlanul beavatkozni évmilliók óta működő folyamatokba, csak mert néhány tudós túl kíváncsi? Ezt a világot mi kölcsönbe kaptuk. Nem voltunk itt mindig, és lesz úgy, hogy nem leszünk itt többé. A földet, a vizet, a levegőt azok öröklik majd, akik utánunk jönnek. Az én korosztályom, vagy talán az eggyel korábbi generáció indította el azt a destruktív hódító hadjáratot a természet ellen a tudomány égisze alatt, amelyért a jövő nemzedéke ki fog bennünket átkozni."

Erwin Chargaff publikációja a Science tudományos folyóiratban 1976-ban. Erwin Chargaff biokémikus volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, aki a DNS struktúrájának feltérképezésében játszott meghatározó szerepet.

 

***

 

RENDEZŐI NYILATKOZAT

 

A furcsaság

 

A filmnek az volt az alapötlete, hogy minden embernek van egy rejtett oldala, amit más sosem fog meglátni, vagy értékelni, az adott személy talán még magán sem veszi észre. Van bennünk valami különös, ami egyszer csak előtör és az eddig igaznak vélt dolgokat, hirtelen felülírja. Tegyük fel, hogy valaki, akit régóta ismerünk, hirtelen furán kezd el viselkedni. Egyre jobban eltávolodik tőlünk. A kölcsönös megértés, az empátia és a szimbiózis vágya nem teljesül be.

 

Ebben az értelemben A boldogságvirág egy parabola arról, hogy mi is olyan különös bennünk, emberekben. Ez a filmben úgy válik tetten érhetővé, hogy egy növény testesíti meg azt, ami képes megváltoztatni az embereket. Ennek a változásnak a következménye pedig az, hogy egy már jól ismert, biztonságot jelentő állapot elvész: a kötelék két ember között.

 

A forgatókönyv

 

Miközben a forgatókönyvön dolgoztunk Geraldine Bajard-ral, a legnagyobb kihívás az volt, hogyan teremtsünk egy olyan atmoszférát, amiben a szereplők integritása megkérdőjelezhetővé válik a néző számára.

 

Azt akartuk, hogy több lehetséges interpretáció születhessen a néző fejében: a karakterekben végbemenő furcsa változásoknak az oka egyrészt lehet pszichológiai eredetű, de a növény pollenje is okozhatja. Lehet, hogy az egész csak Bella és Alice agyának a szüleménye és a valóságban mindez meg sem történik.

 

A legnagyobb kihívás az volt, hogy olyan jeleneteket találjunk ki, amelyekben folyamatosan jelen van ez a kétértelműség, így a néző sosem lehet teljesen biztos abban, hogy mi történik valójában.

 

Dolgoztunk már hasonló dramaturgiai kihívásokon együtt korábban. A Lourdes c. filmemben a csoda létezéséről és annak az ellenkezőjéről kellett meggyőzni nemcsak a Vatikánt, de az Ateisták Szövetségét is, és végül mindegyikük díjazta a filmet Velencében.

 

Egy anya szerelme

 

Tündérmesékben, de nem csak ott még mindig úgy ábrázolják az anyákat, mint akik valamilyen láthatatlan módon elválaszthatatlanok a gyermeküktől. Jobb esetben ez a kötődés szeretetből fakad és ez az erős kötelék legitimizálja az anya felelősségteljes viselkedését a gyereke iránt. Minden dolgozó anya számára ismerős lehet a következő, tulajdonképpen számonkérő kérdés: 'És a gyerekre ki vigyáz, mikor te dolgozni mész?' A boldogságvirág egy olyan anyát helyez középpontba, akit furdal a lelkiismerete, hogy a munkája miatt nem fordít elegendő időt gyermekére. Alice érzései ellentmondásosak hiszen van egy másik gyermeke is - Jancsika, a virág. Ezt a gyermekét sem akarja elhanyagolni, ugyanolyan fontossággal bír számára. Vajon végül melyik gyermekét fogja választani?

 

Őrült nők

 

Mind a két női karakter - Alice és Bella is - labilis lelkileg. Alice rendszeresen jár pszichoterápiára, ahol a rossz lelkiismeretét, a munkamániáját és a legbelsőbb félelmeit osztja meg a terapeutájával. Kiderül, hogy Alice karrierjére nézve a legnagyobb veszély, (a növény megváltoztatja az embereket és elidegeníti őket szeretteiktől) igazából titkolt vágyként is értelmezhető: megszabadulni a gyereknevelés terhétől. Egy kicsit több időt szeretne magára szánni, ami egy teljesen reális kívánság és ezért nem akarja hibáztatni magát. Mikor végre megkapja ezt a szabadságot, a film boldog véget ér.

 

Frankenstein

 

Alice két különböző dolgot alkotott, de mindkettő kezd kicsúszni a kezei közül: Janót, fiát és Jancsikát, a virágot. A növény a saját létezéséért küzd: pollenjét kiszámíthatatlan időközönként bocsátja ki. Vajon azzal próbálja biztosítani a faj fennmaradását, hogy megfertőzi az embereket, és el is idegeníti őket környezetüktől? Tehát, aki megfertőződött, innentől kezdve a faj túlélését szolgálja majd? Ez a teória teljesen elképzelhetetlennek és nevetségesnek tűnik Alice számára - legalábbis egy darabig.

 

Manapság olyan élőlények is körülvesznek bennünket, amik genetikailag módosítottak így sosem tudhatjuk biztosan, hogy pontosan milyen veszélyt rejtenek magukban. Lehet, hogy semmilyet, de nem tudhatjuk biztosan. Néhányan azt gondolják, hogy emiatt elővigyázatosabbnak kellene lennünk, mások pedig azt, hogy az ember mindent kontroll alatt tart, nincs mitől tartanunk. Anélkül, hogy állást foglalnék ebben a kérdésben, engem az érdekel leginkább, hogyan bolondítja majd meg az életünket a tudományos felfedezések híre, és az internetre felkerült féligazságok özöne. Nyomasztó, hogy tudósok is érvelnek olyan dolgok mellett, amit nem tudnak bizonyítani. A mostani helyzet tökéletes táptalajként szolgál az összeesküvés elméleteknek.

 

A dizájn

 

Számomra A boldogságvirág esztétikája és designja sokkal absztraktabb és mesterségesebb mint a korábbi filmjeimé. Az Őrült szerelem volt talán az egyik véglet, hiszen abban próbáltunk egy történelmi korszakot megjeleníteni, ami már önmagában fantáziadús. Egyikünk sem élt abban a korban, csak fényképek segítségével próbáltuk kitalálni, hogy milyen is lehetett, de már ez is magán hordozza egy másik művész interpretációját. Egy már kitalált világhoz adod hozzá a saját ötleteidet. A boldogságvirágnál már előre volt egy olyan érzésem, hogy itt ezt is túl fogjuk szárnyalni. Alapvetően üvegházak, laboratóriumok - tehát a valóságban is létező helyek inspiráltak bennünket, a végeredmény mégis fantáziavilágnak látszik. Ez az esztétikai döntés azért született meg, mert a történet meseszerűségét akartuk vele kihangsúlyozni. Például a színeknél mentazöldet és fehéret választottunk, valamint a virágot élénk vörösnek képzeltük el. Ezek a tulajdonképpen gyermeteg színek szintén a tündérmesék és fabulák világát közvetítik. Alice vörös, gombafrizurája is részét képezi ennek az ötletnek.

 

Ami a kosztümöket illeti - a nőverem, Tanja Hausner készítette őket, már az első filmemtől kezdve együtt dolgozunk. Közösen gondoltuk ki a ruhák stílusát. A jelmezeket látva, nem tudnád belőni, hogy milyen korban játszódik a történet. A jelmeztervezésnél a fő koncepció tehát az volt, hogy egy önálló valóságot teremtsen meg - amibe olyan ikonikus darabok is belekerültek, mint a gyöngyfülbevaló, vagy piros kalap - és a színek nyilvánvalóan a díszlethez alkalmazkodjanak. A nevetséges ruhák és nem testhez álló zakók egyfajta humort is közvetítenek. A képi világra ugyanez mondható el. Az volt a személyes benyomásom, hogy minél hosszabb ideig dolgoztunk együtt Martin Gschlachttal, annál inkább el tudtunk rugaszkodni a valóságtól és a kötött szabályoktól. Mindkettőnk fantáziáját a film esztétikája és képi világa izgatta. A kameraállások is megkérdőjelezik a történet valószerűségét azzal, hogy a perspektívákat gyakran váltogattuk - a néző nem láthat mindent - és tökéletesen egyensúlyban tartjuk, hogy minek kell rejtve maradnia, vagy éppen felbukkannia a kétértelműség fenntartása érdekében. A néző tudatában van annak, hogy mindaz, amit lát csak egy szelete a történetnek és közben felmerül benne a kérdés, vajon mi történik ott, ahova a kamera nem jut be. A vizuális- és narratív döntések tulajdonképpen a hiányt próbálják kiemelni: mi az, amit nem láthatunk, és mi az ami rejtve marad?

 

Például az egyik jelenetben Bella felszólal: „Azt gondolom, hogy Jancsika pollenje az oka mindennek" - a kamera közelít felé, majd rögtön eltávolodik, ami azt a hatást kelti, mintha nem mondana igazat.

 

A zene

 

Ez az első filmem, amiben a zene tényleg filmzeneként működik. A zeneszerző a japán Teiji Ito volt, aki Maya Deren experimentális filmjeinek zenéjét szerezte. Deren filmjei a fő inspirációforrás számomra rendezőként, azt hiszem, hogy a munkámra ő van a legnagyobb hatással. A vágástechnika, a kivitelezés, a zene - minden elem magával ragadó a filmjeiben. Filmjei izgalmasak, érzelmesek, olykor félelmetesek, de egyúttal absztraktak is - képesek egyszerre behúzni és eltávolítani. Mikor meghallgattam Teiji Ito Watermill c. albumát, az az érzésem támadt, hogy ez a zene a filmemhez íródott. Amikor a storyboardot rajzoltam, folyamatosan az album ment a fejemben - pontosan tudtam, hogy a zene bizonyos részei melyik jelenethez fognak illeni. Ez az oka annak, hogy a film dinamikája és a narratíva nagyon erősen összhangban vannak a zenével. Mindeközben a zene nagyon sajátos jellegének köszönhetően, önálló entitása is megmarad.

 

A nyelv

 

Ez az első filmem angol nyelven és meglepő volt azt tapasztalni, hogy milyen üdítő is lehet idegen nyelven dolgozni. Bizonyos kifejezések angolul sokkal természetesebbnek hangzanak, míg németül nevetségesnek, vagy mesterkéltnek tűntek. A forgatást is nagyon élveztem, hiszen mikor idegen nyelven dolgozol, sokkal fókuszáltabb vagy, nem akadsz fenn minden apróságon. Ez a távolított nézőpont sokat segített, például olyankor, mikor egy jelenetről kellett eldönteni, hogy működik-e vagy sem. Ebben a távolságtartásban segít az idegen nyelv.

 

A boldogságvirág kultusz

 

A növénynemesítéssel kapcsolatos kutatás nagyon izgalmas volt. Mik azok a növények, amelyeket mesterségesen lehet előállítani, miért, és mik a piac igényei. Megérteni azt, hogy mik azok a kritériumok, amelyek fontosak egy növény esetében, például mitől lesz eladható és népszerű a piacon. Mik az aktuális trendek és irányzatok ezen a területen? Mi az, ami a tudományra és mi az, ami a gazdaságra van kedvező hatással? És mégis mik a különböző döntéshozók érdekei?

 

Például a haszonnövényeknél a legfontosabb szempont az, hogy az ellenálló képességüket fejlesszék. A dísznövények esetében viszont az illat kerül előtérbe, ennek is szentelik a legtöbb kutatást. Az utópia, hogy egy virág illata képes boldoggá tenni az embert valóban létezik. Amikor megszagolsz egy virágot, szinte azonnal mosolyra fakadsz - végtére is számunkra ez a fő funkciója egy virágnak. Gyönyörűek és illatosak legyenek. A kutatásom során kiderült, hogy nincsen univerzálisan elfogadott jó illat, hiszen mindenkinek más illat a kellemes. Ebből jött az ötlet, hogy mi lenne, ha létezne egy olyan illat, amit mindenki kedvel, ezek legyenek akár feromonok, vagy más jellegű hormonális anyagok, amit a virágok bocsátanak ki.

 

Hogy izgalmassá tegyük a történetet, ki kellett találnunk valamit, ami veszélyessé teszi ezeket az ártalmatlannak tűnő növényeket. Számos tudóst felkerestem, akik génkutatással és neurobiológiával foglalkoznak. Ez volt a sztori bonyolult része - kitalálni azt, hogy hogyan és miért fertőzne meg egy növény egy embert. Együtt kieszeltünk egy olyan teóriát, amiben a hordozó egy vírus lenne és mivel a vírusok képesek mutálódni, így egy a növények számára veszélyt jelentő vírus később az emberekre nézve is veszélyes lehet. Ez elég ritka, de bizonyos körülmények között megtörténhet ilyesmi. Ez az ötlet képezte a történet alapját. Ezután beszélgettem egy agykutatóval, James Fallonnal, akinek a nevéhez kötődik egy olyan elmélet, ami szerint az emberek képesek különböző pszichotróp gyógyszereket orron keresztül belélegezni. Ez az elmélet alátámasztja az általunk elképzelt ötletet.

 

Rengeteg üvegházat jártunk be Hollandiában, hol másutt. Hollandia még mindig piacvezető a virágkertészet területén. Ezt én meglepőnek találtam, hiszen Hollandia egy kis ország, ezen a területen mégis a legfejlettebb technológiával rendelkeznek. Van itt egy gigantikus vállalat, a Royal Flora Holland, ami úgy néz ki, mintha a Szép Új Világba csöppentél volna - végtelen mennyiségű számítógép-vezérelt autó cirkál fel- alá, virágokkal megrakva.

 

Gordiuszi csomó

 

A tudomány különféle dolgokkal kísérletezik nap mint nap és soha senki nem gondol a következményekre. Mégis csinálják. Néha pozitív eredményeket is elérnek. Ez úgy rezonál a Lourdes c. filmemmel, hogy ott a csoda egyszerre pozitív és negatívként is értelmezhető. A boldogságvirágban a génmódosított növények tisztán pozitív eredményt hoznak, hiszen az emberek a pollen belélegzése után boldogok lesznek. Látszólag működik a dolog. No de milyen ára van ennek a boldogságnak? Engem a legjobban az ilyen ellentmondásos helyzetek, gordiuszi csomók foglalkoztatnak, amelyeket képtelenség kibogozni.

 

Előzetes:

https://www.youtube.com/watch?v=n0TcnP7FANc

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek