Rekordokat dönt a Black Friday, de jobban figyelünk a fenntarthatóságra

 

 

Idén is rekordot döntött Magyarországon a Black Friday, annak ellenére, hogy egyre többen kritizálják az akciókkal összefüggő féktelen fogyasztást. Az uniós szintű felmérések szerint 10-ből 4 ember részben fenntarthatósági okból fogja vissza magát vásárláskor.

Idén november 29-én volt a hónap utolsó péntekje, amit a legtöbben Black Friday-ként, a karácsonyi bevásárlási szezon kezdeteként ismernek, és amit a kereskedők jelentős árkedvezményekkel „ünnepelnek" meg. Bár kevésbé ismert, de ugyanerre a napra hirdették meg a „ne vásárolj semmit napot" is olyan szervezetek, akik a túlfogyasztás problémáira hívnák fel a figyelmet. A Black Friday-t és a féktelen fogyasztói kultúrát érő kritikák között egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ökológiai, fenntarthatósági szempontok, hiszen az ilyenkor vásárolt, jelentős részben fölösleges áruk gyártása és szállítása jelentős szennyezéssel is jár.

Ha a fogyasztási adatokat nézzük, akkor a „ne vásárolj semmit nap" egyértelműen vesztésre áll a Black Friday-jel szemben. Magyarországon a webáruházak forgalma tavaly novemberben 63 milliárd forint volt, míg idén becslések szerint a 80 milliárd forintot is elérte. Más európai országokban hasonló trendeket figyelhetünk meg, például Németországban a közelmúltban több mint 15 százalékkal, Lengyelországban több mint 20 százalékkal nőttek a fogyasztói kiadások évről-évre. A Black Friday hagyományát elindító Egyesült Államokban szintén rekordot döntöttek a pénteki kiadások, a Bloomberg adatai szerint csak a Black Fridayen 7,4 milliárd dollárt (2244 milliárd forintot) költöttek el a vásárlók a webáruházakban.

Fontosak a fenntarthatósági szempontok

Az árengedmények láthatóan továbbra is jelentősen befolyásolják a vásárlási szokásokat, azonban az Intrum felmérései szerint egy trendforduló közepén vagyunk, ahol egyre nagyobb súllyal esnek latba a fenntarthatósági szempontok is. Az Intrum idei Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (European Consumer Payment Report, ECPR) szerint az európai fogyasztók 42 százaléka részben a fenntarthatóság érdekében fogja vissza magát a vásárláskor.

A felmérés szerint a fenntarthatóság a legnagyobb mértékben Görögországban, Szlovákiában, Romániában és Portugáliában befolyásolja a vásárlási szokásokat. Magyarországon szintén az európai átlagnál többen figyelnek az ökológiai szempontokra, a válaszolók 51 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre. A lista végén a britek és a hollandok állnak, ezekben az országokban csak a válaszadók 29, illetve 26 százaléka mondta azt, hogy a fenntarthatóság érdekében kevesebbet próbál fogyasztani.

Nemcsak a fiatalokat érdekli a fenntarthatóság

A felmérés alapján a fenntarthatóság a fiatalabb korosztályokat jobban érdekli, mint az idősebbeket, európai szinten a 18-21 évesek 47 százaléka mondta azt, hogy hajlandó környezetvédelmi okból kevesebbet fogyasztani. Ugyanakkor nincs igazán jelentős eltérés a generációk között ebből a szempontból, az „igen" válaszok aránya minden korcsoportban 40 százalék körül mozgott. Magyarországon a 18-21 évesek több mint fele figyel a fenntarthatósági szempontokra, ugyanez igaz a 40 év felettiekre, míg a 22 és 44 év közöttieket az átlagnál kevésbé érdekli a fenntarthatóság.

 

Az Intrum felméréséből kiderül az is, hogy a közösségi média két, egymásnak ellentmondó üzenetet közvetít a fogyasztók felé. Az európai válaszadók mintegy harmada számolt be arról, hogy a közösségi médiában futó kampányok növelték fogyasztói tudatosságát, ezek hatására vásárol inkább fenntartható és etikus módon előállított termékeket. Ugyanakkor a válaszadók 39 százaléka szerint a közösségi média nyomást gyakorol rájuk, hogy többet fogyasszanak, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Mindkét kérdésre a fiatalabbak válaszoltak nagyobb arányban európai szinten, a válaszok alapján a 18-21 évesek mintegy felénél a közösségi média nagymértékben meghatározza a fogyasztói szokásokat, akár a túlfogyasztás, akár a fenntartható vásárlás irányába.

 

Legolvasottabb cikkek

ELMARADÓ ELŐADÁSOK