Optimizmus a magyar piacon, hatalmas különbségek Európában

Egészen eltérően látják a gazdaság kilátásait az egyes európai országok vállalkozói - derült ki az Intrum 2019-es Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A 29 országra kiterjedő, több ezer cégvezető megkérdezésével készült felmérés szerint Magyarország az optimistább államok közé tartozik, csakúgy, mint Ausztria és Németország, ahol a válaszadók többsége szerint belátható időn belül egyáltalán nem kell gazdasági visszaeséstől tartani. Ezzel szemben a görög vállalkozók nagy többsége például úgy érzi, máris elindult a recesszió, vagy máig nem ért még véget a 2008-as válság.

 

Európai viszonylatban is kiemelkedő a magyar cégek optimizmusa, derült ki az Intrum 29 országra kiterjedő kutatásából. Az idei EPR (European Payment Report) felmérésből az is látszik, hogy az európai országokban óriási különbségek vannak a gazdaság megítélését illetően: van, ahol a vállalkozók 87 százaléka úgy érzi, már elindult a recesszió, míg máshol az emberek többsége elképzelhetetlennek tart egy újabb válságot.

 

Az Intrum, Európa vezető követeléskezelési szolgáltatója idén is közzétette Európai Fizetési Jelentését, az EPR-t (European Payment Report). A 29 országban (az EU tagállamai mellett Norvégiában, Svájcban, Szerbiában és Boszniában), több ezer vállalkozó és cégvezető részvételével készült felmérés során elsősorban kintlévőségekkel kapcsolatos ügyekre kérdeztek rá az Intrum elemzői, de a kutatás kiterjedt arra is, milyen gazdasági trendeket érzékelnek a vállalkozások, és mennyire optimisták a gazdaság alakulásával kapcsolatban.

 

„A felmérés jól mutatja, hogy az európai piac integrációja még távolról sem nevezhető teljesnek" - mondta Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója. „Az egyes államokban a vállalkozók egészen eltérő válaszokat adnak, amikor arról kérdezzük őket, hogyan látják a gazdaság helyzetét és saját kilátásaikat".

 

A leglátványosabb különbségeket a recesszió esélyével kapcsolatban tapasztalták az elemzők. A nemzetgazdaság állapotának megítélése idén messze Görögországban a legrosszabb, itt a válaszadók 87 százaléka szerint most is recesszió van (annak ellenére, hogy a görög GDP növekedése tavaly 1,9 százalékos volt). Görögország után Olaszországban és Boszniában látják a legsötétebben a helyzetet, ezekben az országokban 65, illetve 52 százalék érzékel visszaesést.

 

A spektrum másik végén találjuk Ausztriát, ahol a többség szerint nemhogy nincs válság, de 65 százalék szerint még csak számítani sem kell rá a közeljövőben. Hasonlóan optimisták a német és az ír vállalatok, ezekben az államokban 62 és 51 százalék egyáltalán nem számít recesszióra.

 

Visegrádi optimizmus?

 

A magyar vállalkozók szintén derűlátók, a tavalyi EPR eredményeihez képest jelentősen javult a hangulatuk. Ma csak a válaszadók 7 százaléka gondolja úgy, hogy hazánkban visszaesés tapasztalható. 4 százalék szerint egy, 11 százalék szerint kettő, 23 százalék szerint pedig három-öt éven belül érdemes tartani a válságtól, 31 százalék pedig belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra. Hasonló eredmények láthatók a többi visegrádi országban is: a növekedés érzete Lengyelországban a legerősebb (32 százalék nem tart a visszaeséstől a közeljövőben), utánuk következik Magyarország, majd Szlovákia (24 százalék).

Csehország azonban némiképp kilóg a visegrádi négyek közül: itt csak 9 százalék nevezhető optimistának, a nagy többség szerint legfeljebb öt éven belül a gazdaság zsugorodásával kell számolni.

 

„Az ország gazdasági teljesítményének megítélése összefügg azzal is, hogyan állnak a kintlévőségeikhez a vállalatok" - tette hozzá Felfalusi Péter. „A felmérés alapján a magyar vállalkozók egyre jobban tudják kezelni ezeket a problémákat, és a kintlévőségek miatt keletkezett veszteségek aránya bőven az európai átlag alatt van."

Ezzel együtt persze a tartozásokkal kapcsolatos gondok Magyarországon sem szűntek meg, a vállalkozások 51 százaléka tavaly is vesztett forrásokat a kezeletlenül maradt kintlévőségek miatt. Hazánkban különösen az ügyfelek (leginkább magánszemélyek) pénzhiánya okoz problémát, az összes késedelmes fizetés 46 százalékát ez okozza. Magyarország kimondottan jól áll az EU átlaghoz képest a leírási veszteség területén. A megkérdezett cégek Magyarországon bevételük 1,1 százalékát kénytelenek éves szinten leírni, mert vevőik nem fizetik ki számláikat, míg az EU-ben ez a szám 2,3 százalék.

 

Kevésbé ismert még ezzel szemben a tervezett tartozáskezelés, így például a tudatosan választott késedelmes fizetési konstrukciók lehetősége. „Nyugat-Európában a kintlévőségkezelő megoldások régebb óta népszerűek, míg a magyar piac csak most kezd felzárkózni ebből a szempontból. Ha ezek a konstrukciók nálunk is elterjedtebbé válnak, a magyar vállalkozások pénzügyi helyzete a mostaninál is kedvezőbbé válhat" - mondta Felfalusi Péter. Sok cég nem tudja, hogy az ügyvédeken kívül a céges tartozások rendezésére is lehet más szolgáltatást igénybe venni, mint például az Intrum B2B szolgáltatását, amely profi módon az ügyfélvesztés elkerülésével képes hatékonyan csökkenteni a kintlevőségeken.

 

Legolvasottabb cikkek