Nyilvános konzultáció indul a 2021. évi emlékérme-kibocsátási program tematikájáról

 

A Magyar Nemzeti Bank a mai nappal nyilvános konzultációt indít a jövő évi emlékérme-kibocsátási program tematikájáról. Véleményüket, javaslataikat 2020. március 15-ig várja az MNB levélben, illetve elektronikus úton. A könnyebb véleményformálás érdekében a jegybank honlapján szavazás is indul.

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 1968 óta rendszeresen bocsát ki forint emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. Az MNB az emlékérmék kibocsátásával szeretné felhívni a figyelmet közös értékeinkre, és hozzájárulni a méltó megemlékezéshez. Az MNB célja, hogy az emlékérmék amellett, hogy törvényes fizetőeszközként értéket képviselnek, mindannyiunk számára szimbolikus értéket is hordozzanak. Ezért az MNB a 2021. évi emlékérme-kibocsátási programhoz kapcsolódóan nyilvános konzultációt hirdet, amelynek keretében véleményt nyilváníthatnak a kibocsátandó forint emlékérmék témáját illetően.

Az MNB a 2021-ben kibocsátandó forint emlékérmék tematikájára vonatkozó végső döntését a nyilvános konzultáció tapasztalatait is figyelembe véve hozza meg, majd ezt követően kerül sor az emlékérmék anyagának, névértékének és technikai paramétereinek meghatározására.

A nyilvános konzultáció időpontja:

2020. február 21 - március 15.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MNB több szerv, szervezet (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciáért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Numizmatikai Társulat, a Magyar Pénzverő Zrt., a Magyar Tudományos Akadémia, a Miniszterelnökség, a Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Nemzeti Örökség Intézete) véleményét is kikérte az emlékérme-kibocsátási program tematikájának összeállításához.

A beérkezett javaslatok alapján, figyelembe véve a megkezdett gyűjtői sorozatok folytatását is, a 2021. évi emlékérme-kibocsátási program tematikáját az alábbi tartalommal bocsátja a jegybank nyilvános konzultációra:

ARANY EMLÉKÉRME TEMATIKA

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207. július 7.? - 1231. november 17.) - „Árpád-házi magyar szentek" sorozat

Szent Erzsébet a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, a feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. II. András (1205-1235) magyar király és Merániai Gertrúd leánya, IV. Béla húga, Lajos thüringiai tartománygróf hitvese. Vezeklő életmódot folytatott. Első gyermeke születése után az árvák részére menedéket létesített, második gyermeke születését követően kórházat alapított. 1225-ben a nagy éhínség idején Wartburg éléstárát kinyittatta, a szegényeket élelmezte, ápolta. Férje halálát követően szerény körülmények között élt 1231-ben bekövetkezett haláláig. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.

A 2017-ben indult Árpád-házi magyar szentek sorozat következő tagjaként Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére arany emlékérme kibocsátását tervezi az MNB. A sorozat eddig megjelent elemei: Árpád-házi Szent Margit és Szent Piroska emlékérmék.

I (Szent) István (1000 v. 1001 - 1038) - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából" sorozat

2021-ben az Árpád-házi uralkodókat bemutató sorozat indítását tervezi az MNB „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából" címmel. A tervek szerint a sorozat részeként megjelenő első emlékérmék államalapító uralkodónknak állítanak emléket. Szent István nevéhez fűződik az európai mintájú keresztény állam kiépítése: a nép keresztény hitre térítése, az egyházszervezet és a világi közigazgatás létrehozása, a magyar pénzverés elindítása.

A sorozat tematikai jelentőségére tekintettel azonos érmeképpel alacsony példányszámban megjelenő arany, az ismeretterjesztés érvényesülése érdekében magas példányszámú ezüst és színesfém emlékérmék kibocsátását tervezi az MNB a sorozat részeként.

EZÜST EMLÉKÉRME TEMATIKÁK

Aktuális évfordulók, események

Szent István (1000 v. 1001 - 1038) - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából" sorozat

Az arany emlékérméknél részletezett tematika szerint.

Benyovszky Móric Ágost (1746-1786)

Benyovszky Móric az egyik leghíresebb magyar világutazó, Madagaszkár első európai uralkodója. Kalandos élete során 4 földrészt megjárt, Szibériába deportálták, ahonnan megszökött. A franciák madagaszkári expedíciójában részt vett, 1776-ban a malgas törzsek királyukká választották. Hatalma megerősítéséhez keresett szövetségeseket, de végül 1786-ban régi ellensége, a közeli Francia-Sziget kormányzója megtámadta az indiai-óceáni szigetet. Benyovszky Móric a csatában vesztette életét.

A 2021. évi kiemelt nemzeti évfordulók közé került a XVIII. századi nagy magyar felfedező születésének 280., halálának 235. évfordulója. A kettős jubileumra az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.

Szent Jobb hazahozatala (1771. április 16.)

A Szent Jobb katolikus és magyar nemzeti ereklye, vélhetően Szent István természetes úton mumifikálódott jobb keze. 1038-ban, István király temetésekor kezdődött a holttestről leválasztott Szent Jobb kalandos története. Az őrzésével megbízott kincstárőr eltulajdonította, a legenda szerint Szent László 1084-ben szerezte vissza. Az Aranybulla törvénybe iktatta tiszteletét. A XV. században Boszniába, majd Raguzába került domonkos szerzetesekhez. Hosszas diplomáciai tárgyalások eredményeképp Mária Terézia visszaszerezte az ereklyét, és őrzését az Angolkisasszonyokra bízta.

Az évforduló össznemzeti jelentőségére tekintettel ezüst emlékérme kibocsátását tervezi a jegybank.

Paál László (1846. július 30. - 1879. március 3.)

2021-ben ünnepeljük Paál László, a 19. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja születésének 175. évfordulóját. Paál a barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátos egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja. Elsősorban erdőrészleteket ábrázoló, mély intuícióval, lírai realizmussal festett olajképei jelentősek.

A magyar képzőművészet kiemelkedő alakjait bemutató tematikus sorozat részeként ezüst emlékérme kibocsátását tervezi a jegybank a születési évforduló alkalmából. A sorozat 2019-ben Benczúr Gyula és Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulóján bővült új elemekkel.

Kisfaludy, az első balatoni gőzhajó vízre bocsátása (1846. szeptember 21.)

A gróf Széchenyi István kezdeményezésére épült gőzhajó 1846. szeptember 21-én indult első útjára. A lapátkerékkel működő gőzhajó Kisfaludy Károly költőről kapta nevét, és 1846 és 1887 között az első balatoni gőzhajóként volt szolgálatban a tavon. Első útjának 175. évfordulója tiszteletére az MNB a régi balatoni hajókat (az 1891-ben készült Helka és Kelén ikerhajókat, valamint az 1797-ben vízre bocsátott Phoenixet) bemutató emlékérmék mintájára ezüst emlékérme kibocsátását tervezi. 

A Millenniumi Földalatti Vasút megnyitásának 125. évfordulója (1896. május 2.)

A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút, köznapi nevén Kisföldalatti nemcsak Budapest, hanem a kontinens első földalatti vasútjaként nyílt meg 1896. május 2-án. A Vörösmarty tér és a Mexikói út állomások között közlekedő metró vonalának hossza 1973-ig 3700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval. A millenniumi földalatti vasút az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. A jubileumra ezüst emlékérme kibocsátását tervezi az MNB.

Pilinszky János (1921. november 27. - 1981. május 27.)

Pilinszky a huszadik század egyik legjelentősebb, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas" nemzedékének tagja.

Költészetét befolyásolták lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra és katolikus hite. Lírai mellett epikai és drámai műveket is alkotott.

Születése centenáriumán a magyar költőket bemutató tematikus gyűjtői sorozatot tervezi folytatni az MNB ezüst emlékérme kibocsátásával.

Soproni népszavazás (1921. december 14-16.)

Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződésben rögzítették, hogy Nyugat-Magyarország egy része Ausztriához kerül. A terület átadása ellen a helyi lakosság tiltakozott, végül 1921. december 14-16. között népszavazást tartottak, mely során Sopron és a környező 8 falu lakosságának döntő többsége Magyarország fennhatóságát választotta Ausztriáéval szemben. Ez jelentette a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb, 257 km2-nyi területet érintő revízióját, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. A szavazással Sopron kiérdemelte a „Civitas Fidelissima", a „Leghűségesebb Város" jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította. A jegybank a soproni népszavazás centenáriumára ezüst emlékérme kibocsátásával tervezi felhívni a figyelmet.

Gábor Dénes, Nobel-díjas magyar tudós (1900. június 5 -1979. február 9.)

Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. 1947-ben feltalálta a holográfiát, egy olyan, a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárást, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A módszer elterjedése 1960-ig, a lézer feltalálásáig váratott magára. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért" 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

A Nobel-díj odaítélésének 50. évfordulója alkalmából az MNB a magyar Nobel-díjasokat bemutató ezüst emlékérme-sorozat folytatását tervezi.

SZÍNESFÉM EMLÉKÉRME TEMATIKÁK

Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark - Nemzeti emlékhelyek sorozat

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának" helyszíne. Ópusztaszer 1975 óta Nemzeti Történeti Emlékparkként őrzi Feszty Árpád monumentális, „A Magyarok bejövetele" című körképét, és egyben a magyarság nemzeti összetartozásának is meghatározó helyszíne az 1896-ban emelt Árpád-emlékművel és -emlékoszloppal.

A nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat részeként bronzpatinázott színesfém emlékérme kibocsátását tervezi az MNB az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark alapításának 50. évfordulója alkalmából.

Magyar agár - a magyar pásztor- és vadászkutya-fajtákat bemutató sorozat részeként

A magyar agár története a honfoglalás korára vezethető vissza. A hű vadásztárs a nomád életmódot jól tűrte. A középkorban már előkelő sportnak számított az agarászat, mely aranykorát a XVIII-XIX. században élte. Önálló fajtaként 1966-ban ismerte el hivatalosan a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI).

Alapvető tulajdonsága az erős jellem, nemesség, büszkeség és bizalom. Önállóan, gyorsan hoz döntést, energikus, rendkívül rövid a reakció ideje. A családot és az élőhelyét védelmezi. Az elegáns megjelenésű, rusztikus felépítésű, nyújtott törzsű kutya a gyerekek nagy barátja.

A magyar pásztor- és vadászkutya-fajtákat bemutató színesfém sorozat 3. elemeként tervezi az MNB az emlékérme kibocsátását.

Amennyiben a 2021. évi emlékérme-kibocsátási program tervezett tematikájával kapcsolatban észrevételt, javaslatot kíván tenni, azt legkésőbb 2020. március 15-ig teheti meg, a következő módokon:

Levélben:

Magyar Nemzeti Bank
Társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóság
1850 Budapest

Elektronikus levélben:

emlekermekonzultacio@mnb.hu

Az MNB mérlegeli a beérkezett észrevételeket, javaslatokat, és azokról összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz. Az MNB az észrevételekre egyedileg nem reflektál.

 

Legolvasottabb cikkek