Mit csináltak másképp a koronavírus nyertesei?





Sok céget a kiszámíthatatlan kommunikáció vitt csődbe**Hogyan állhatnak
talpra a magyar vállalkozások a koronavírus-járványt követően? És vajon
milyen kommunikációs eszközöket kell bevetnünk ahhoz, hogy akár karantén
idején is versenyképesek maradhassunk? A szakember szerint a kulcsszó a
stabil online jelenlét.

A vállalkozások helyzete már reménykeltőbb, mint néhány hónappal ezelőtt,
de a koronavírus komoly károkat okozott az üzleti szférában. Sok helyen
elindultak felfelé a statisztikák, de nem érdemes hátradőlni, hiszen a
cégek többségének fejlesztésekre van szüksége, főleg a kommunikáció terén.

„A karantén elején volt, aki teljesen beleállt a földbe. Mostanra viszont
egyre többeknél mutatkozik növekedés. Az idei évre kitűzött célokért
viszont keményen meg kell dolgozniuk a vállalkozóknak. Az ügyfelek körében
jelenleg a napi 14-16 óra munka sem számít ritkaságnak. Ez nem az az
időszak, amikor elmehetünk 3 hónapra nyaralni" - mondta Langmár Zsuzsa, a
Langmár Kommunikáció alapítója, aki szerint mostanra sokat változott a
vállalkozók válságkezelése.

Sokan most kezdtek el foglalkozni az online kommunikációjukkal

„Szerencsére a 2008-as válság idején a cégek már megtapasztalták, mennyire
végzetes húzás csökkenteni a marketingbüdzsét. Ez az egyetlen költség, amit
nem szabad levágni! Rengeteg ügyfelünk csak most látta be igazán, mekkora
szüksége van a hatékony online jelenlétre. Belevágtak azokba a feladatokba,
amiket már régóta halogattak: a webshopjuk fejlesztésébe kezdtek, esetleg
megismerkedtek a Facebook-hirdetések világával. Szembesültek vele, hogy az
online csatornák profi használata elengedhetetlen" - emelte ki a szakember.

Különösen igaz ez a vírushelyzet idején. Bármikor hozhatnak olyan szabályt,
aminek egy vállalkozás nehezen felel meg - főleg úgy, hogy közben képes
legyen profitot termelni. A weben ugyanakkor soha nem áll meg az élet, az
internet 0-24-ben hozza a vevőket.

Hogyan érdemes vállalkozóként kommunikálnunk a neten?

Langmár Zsuzsa szerint a legfőbb kommunikációs felületünk a saját
weboldalunk, ahol a rendszeresen frissülő tartalmakkal szakértőként
pozicionálhatjuk magunkat. Emellett persze elengedhetetlen a Facebook és
erősen ajánlott a YouTube (már csak az utóbbi Google-érdekeltsége miatt
is). Az, hogy a többi közösségimédia-felületből ki melyiket veszi igénybe,
már egyéni profil kérdése. Vannak szektorok, ahol az Instagram-, míg máshol
a LinkedIn-jelenlét hasznosbb. Egyre fontosabb a Google térkép és a Google
cégem használata is. Érdemes végiggondolnunk, melyik platform testhezálló a
célcsoportjaink szempontjából - hiszen mindre semmiképpen nincs szükségünk.

10 vállalkozóból 8 nem küld hírleveleket

Ami biztos, hogy a hírlevelek ideje továbbra sem járt le: „Hiába temetik
őket minden évben, hogy senki sem olvassa, ez nem igaz! Az átlagos
megnyitási statisztika 20-25 százalék. Elsősorban azért kell őket minden
héten kiküldeni, hogy éreztessük: folyamatosan jelen vagyunk. A hírlevelek
érezhető profitot generálnak. Mégis azzal szembesülünk, hogy 10
vállalkozóból 8 nem küld heti hírlevelet, amivel elszalasztja ezt a
lehetőséget. Sokan nem tudják, hogy miként írjanak hírlevelet, webszöveget,
ezért nekik az erről szóló ingyenes, weboldalunkról letölhető
<https://newsletter.akoczka.com/link.php?M=453&N=44&L=89&F=H> anyagunkat
javaslom" - mondja Langmár Zsuzsa.

Folyamatosan tájékoztatni kell a vásárlókat

Fontos azt is időről időre tudatosítani, hogy továbbra is működünk,
kiszolgáljuk az igényeket. Különösen érvényes ez karantén idején, amikor a
kiszámíthatatlanság rengeteg céget csődbe vitt. Nem tehetjük meg, hogy az
egyik héten bezárunk, a másikon újranyitunk! Kommunikáljunk tisztán minden
felületen, ne szerepeljen például más nyitvatartás a Tripadvisoron, a
weboldalunkon és a Google cégemben - ajánlja a szakértő.

„A kezdeti fejetlenségben sokan azzal tudtak piaci részesedést növelni,
hogy őket találták meg a Facebookon, a Google-ben a versenytársak helyett.
A versenytársak ugyanis nem kommunikálták, hogy nyitva tartanak-e, hogy
továbbra is elérhetőek-e. Ami tehát az egyik cég tragédiája lett, az hozott
a másiknak fellendülést" - tette hozzá Zsuzsa.

Legolvasottabb cikkek

Mese a szomorú emberről