AZ ÉJSZAKÁM A NAPPALOD

 

Az Új Budapest filmstúdió bemutatja

a

Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával

AZ ÉJSZAKÁM A NAPPALOD (My Night, Your Day)

Bemutató: 2015. november 26.

Kb. 99 perc

Forgalmazza az A Company

www.azejszakamanappalod.hu Facebook.com/azejszakamanappalod

Szereplők Novák Czukor Balázs Volf Anger Zsolt Barbara Szamosi Zsófi Pocak Scherer Péter Gida Kovács Krisztián Turi Vajda Milán Flóra Pálos Hanna Doktornő Pap Vera Kocsmáros Kovácsy Tibor Ócskás Sanyi Kaszás Gergő Mentős Menszátor Héresz Attila Schwartz Szatory Dávid Schwartzné Borbély Alexandra Kitty Fazakas Júlia Haver Horváth Illés Zöldséges Balog József Tulajszerű Felhőfi-Kiss László Drogos srác Tzafetás Roland Drogos csaj Szabó Vera Netkávézós Nagy Alfréd Türelmetlen pisilő Darvasi Áron Zenész Peter Ogi Díva Záhonyi Enikő Stáb Kép Csukás Sándor, HSC Látvány Pater Sparrow Zene ®agar Sound design Ifj. Erdélyi Gábor Vágó Roszik Gergely Jelmez Berzsenyi Krisztina Gyártásvezető Fülöp Péter Line producer Kulcsár Zsuzsa Producer Kántor László Írta és rendezte Dési András György és Móray Gábor

Novák (Czukor Balázs) nem tud aludni. Amióta odaköltözött a barátnőjéhez (Szamosi Zsófia), egy percre sem hunyta le a szemét. Nappal dolgozik, éjszakánként az utcákat járja: olyan helyekre és olyan emberek közé keveredik el, akiknek nem is álmodott a létezéséről. Bulizik, ismerkedik, élvezi a kettős életet, mindazt, amit ez az eddig ismeretlen Budapest kínál. Mire megszólal a vekker, mindig éppen sikerül visszabújnia a közös ágyba. Az egyik éjjel összeakad egy fura társasággal, melynek tagjai mind különös, éjszakai lények… főnökük, a leállíthatatlan Volf (Anger Zsolt) elképesztő szélhámosságokkal próbál meggazdagodni. A legújabb ötletéhez Novákot is fel akarja használni. A terv része egy bankigazgató, egy gyógyszersegély-szállítmány, egy orosz teherautó meg egy hulla. Hogy pontosan kié, az még nincs eldöntve. Ha Novák nem hal bele ebbe a kalandba, talán meggyógyulhat tőle… 

A RENDEZŐK A FILMRŐL Ez a film nem tiszta műfajú. Álom és valóság keveréke; őrült, vagány vígjáték és szívből jövő, realitásra törekvő történet egy fiatal férfiról, aki kínlódva, nehezen vág bele a felnőtt életbe. Olyan világot igyekeztünk teremteni benne, mely minden részletében ismerős, egészében mégis, mintha a képzelet birodalma volna. Fussunk neki másképp: Az éjszakám a nappalod műfajilag fekete komédiába oltott thriller, lényegét tekintve viszont egy beavatás története. Főhőse, a harminc körüli Novák alámerül az éjszaka bugyraiba, ahol saját személyiségének legsötétebb vonásaival szembesül, és utazása végén levegő után kapkodva, de kicsit talán tisztább lélekkel bukkan a felszínre. 4 Főhősünk életével látszólag minden rendben: érdekes munkája és szép barátnője van, éppen családalapítás előtt áll. Igaz, hogy a fekete dobozok szervizelése, amit egy repülőtér eldugott laborjában végez, a valóságban távolról sem olyan izgalmas, mint sokan hiszik, a kollégája néha az idegeire megy, a barátnője pedig, aki egyben a munkahelyei felettese, otthon is főnök, Novák mégis elégedettnek tűnik. Ám egy ellenállhatatlan erő – a pszichológusok talán azt mondanák, hogy a korosztályában oly gyakori egzisztenciális szorongás, a "kapunyitási pánik" – kilöki az ágyból, és éjszakai utazásra indítja. Bolyongása során olyan kalandokba keveredik, amelyek először elszórakoztatják, azután megrémítik. És eljön az a pillanat, amikor rákényszerül, hogy felhagyjon a passzív sodródással. Döntenie kell, mi az igazán fontos az életében, választania kell, sorsot, társat, életutat, és amit választott, azért meg kell küzdenie. Lehet, hogy ezt hívják felnőtté válásnak? A közeg, amelyben Novák alvilági utazása lezajlik, és amely a főhőssel egyenrangú szereplője a történetnek, a pesti éjszaka. Erről a világról korábban olyan nagyszerű filmek születtek, mint Sándor Pál Ripacsok-ja, vagy Sós Mária Városbújócská-ja. Forgatókönyvünk megírására eredetileg épp az ösztönzött, hogy megörökítsük a mi városunk, a kétezres évek Budapestjének éjszakai arcát. Ezek az utcák, kocsmák, bulik, zenék és legfőképp emberek fontos részei a város történetének, és mi szeretnénk megőrizni azt a semmivel össze nem téveszthető hangulatot, amit 2015 nyári éjszakáin kedvenc metropoliszunk áraszt. Egy másik szempontból viszont történetünk a Szentivánéji álommal rokon: két párhuzamos, jól elválasztott világot mutat meg, a racionális, erős fényekkel megvilágított nappalt és a félhomályos, sötét, bizonytalan éjszakát. A két világ közti átjárás nem veszélytelen: csak hősünk képes rá, és ő is majdnem otthagyja a fogát. De nemcsak éjjel és nappal találkozik: a történet Kelet és Nyugat találkozóhelyének is mutatja Budapestet, ahol a legkülönbözőbb szubkultúrák alkotnak izgalmas, és olykor veszedelmesen robbanékony elegyet – a szereplők között van Amerikát és talán Indiát is megjárt világcsavargó, és délvidéki srác, aki állítólag gyerekfejjel részt vett az ottani vérengzésekben; a roncstelepen régi szovjet katonai teherautók rozsdásodnak, angolul és oroszul is énekelnek a filmben és így tovább. A forgatókönyvet 2011 tavaszán beválogatta műhelyébe az Európai Unió MEDIA alapítványa által fenntartott rangos forgatókönyvíró-alapítvány, az éQuinox. Az általuk meghívott szakemberek (köztük James V Hart, Coppola forgatókönyvírója és Martin Sherman New York-i drámaíró) ezt a sokszínűséget, a változatos Budapest főszereplővé emelését tartották a 5 forgatókönyv egyik fontos erényének. Az ő szempontjaik szerint a történet egy másik értéke lehet – írói szándékunknak megfelelően – az, ahogy a maga kelet-európai módján visszájára fordítja a hagyományos thriller formai kellékeit, és játékos önreflexivitással használja a műfaji alapeszközöket. Valódi bűnügy, igazi nagy zsákmány valójában nincs is a történetben: csak emberek, akik elhiszik, hogy lehetne. Az indulatok, a marakodás a nem létező zsákmány felett valóságos; minden más csupán álom, terv, nagyot akarás. Ez is jellemző a világnak erre a szegletére, ahol a grandiózus tervek ritkán jutnak el a megvalósulásig. Ám közben azért akár ölni is képesek értük – főhősünk is majdnem belehal új társai őrült meggazdagodási kísérletébe. Ez a történet azt a lehetőséget kínálta számunkra, hogy összehozzunk sokfajta embert, helyzetet, helyszínt, amit érdekesnek, különlegesnek, megjegyzésre méltónak találunk. Szereplőink nem mind jó emberek, nem is feltétlen okosak vagy szépek: inkább esendőek; vágyak, álmok, sőt, néha őrült fantazmagóriák rabságában élnek. De rossz tulajdonságaik mellett sem tagadható el tőlük egyik legfontosabb erényük: érdekesek, izgalmasak és ezért remélhetőleg, szórakoztatóak is. Különleges feladat e több műfajú, sokszereplős filmben a hangulatok, stílusok összhangjának, egyensúlyának kikeverése: számunkra alapvető fontosságú a történet humora, amely helyenként egyszerű helyzetkomikumban, helyenként a figurák rejtői, Guy Ritchie-i különlegességében, helyenként az abszurd, groteszk arcát mutató világban nyilvánul meg. Irodalmi ihletőnk volt még Bulgakov Mester és Margaritája, amelyből az éjszakából előgomolygó fura alakokat, Volfot és kíséretének előképeit merítettük. A figurák szürrealitása azonban nem zárja ki, hogy kisstílű bűnözőinket igazi, átélhető izgalom felé vezessük, ahol a történet fordulatai is meghökkentik és szórakoztatják a nézőt. Mindezek mellett a hiteles, bonyolult karakterrajz is fontos számunkra: a legszeszélyesebb meglepetésekkel szolgáló figuráink (például Volf) belső logikáját és koherenciáját is meg akarjuk őrizni. Ehhez nélkülözhetetlen volt az alapos, körültekintő szereposztás és a forgatás kezdete előtti intenzív próbafolyamat.

AZ ÁLMATLANSÁG Az inszomnia mint tünet többféle betegséghez társulhat. Az alvással kapcsolatos panaszok többnyire klinikai tünetegyüttesek részei, az alvászavar mint önálló betegség ritka. Többféle pszichiátria kórképnek (depresszió, pszichózis, szorongás) lehet bevezető tünete, de szervi betegséget is jelezhet. Ha az álmatlanság oka nem tisztázott, pszichiátriai és szomatikus okokat kell keresni. Magyarországon mintegy 500 000 ember küzd alvászavarral. Évente a felnőttek 30-40 százaléka él át inszomniás epizódokat, és 10-15 százalékuknál krónikus ez a betegség. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a tartós alvásmegvonás halálhoz vezethet. 1915-ben az orosz fronton egy Kern Pál nevű magyar katonát fejbe lőttek, a golyó a frontális lebenyén okozott sérülést. A férfi nem halt meg, de attól kezdve egy percet sem aludt, nem is pislogott. A kor vezető agysebészei vizsgálták, mégsem nem jöttek rá, hogy pontosan mi váltja ki ezt az állapotot. Kern a leszerelése után Budapesten lett hivatalnok. 1955-ös haláláig negyven évet töltött ébren, a nélkül, hogy ez egy kicsit is zavarta volna. 

ÍGY KEZDŐDÖTT A film története több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött. A két forgatókönyvíró, akkor már két kisjátékfilmmel a háta mögött elhatározta, hogy végre úgy írnak, hogy nem a lehetőségekkel törődnek, hanem olyan filmet álmodnak meg, amelyikben nem számolnak a megszokott korlátokkal, nem kötnek kompromisszumot. Szokásos munkamódszerük szerint éjszakánként 7 írtak hol egyikük, hol másikuk konyhájában, a fokozatosan kialakuló, az újraírások során többször alaposan átalakuló téma pedig éppen az írás körülményeiből következett, és természetesen adta magát: az éjszakai „másik” életről, az éjszakáról, a kettős élet lehetőségeiről találtak ki egy történetet, amely lassan, fokozatosan, sokszor a szerzők számára is meglepő fordulatokat hozva nyerte el végső formáját. Dési és Móray közben folyamatosan készítették a kisfilmjeiket. És miközben mindegyik közel áll alkotói szívéhez, és a természetesen mindegyik önmagában megálló, kerek egész, Az éjszakám a nappalod felől visszanézve úgy tűnik, hogy részben ezek is a nagyjátékfilm előtanulmányai voltak. Dramaturgiai módszerek, ötletek, stílusok, történetdarabok, színészek próbája. Nem véletlen, hogy az író-rendező páros korábbi kisjátékfilmjei legtöbb színészét igyekezett a nagyfilmbe is bevonni, ha másképp nem, legalább egy cameo erejéig. A film producere, az Új Budapest Filmstúdió vezetője, Kántor László másképp emlékszik a kezdetekre: „Egy legénybúcsún találkoztam Dési Andrissal, valamikor hajnalban. Mellém keveredett a csocsóasztalnál, elkezdtünk beszélgetni, elmesélte filmötletét. Tetszett! Budapest, éjszaka, álmatlanság, kaland. Kértem, küldje át másnap. Elolvastam, még jobban tetszett, pedig évente körülbelül száz könyvet olvasok el egész Európából. Úgy döntöttem, próbáljuk meg, ezt szeretni fogják a nézők, hiszen ma ez rólunk szól. Belevágtunk sok tehetséges ismert és ismeretlen színésszel, a támogatók is hittek bennünk és… elkészült. És azt hiszem, igazán jó film lett.” AZ OPERATŐR Az elmúlt évtizedben a rendezők körül egy többé-kevésbé állandó stáb alakult ki. Ha film készítésére nyílt lehetőségük, az alkotópáros őket hívta először. E csapat talán legfontosabb tagja a Balázs Béla-díjas operatőr, Csukás Sándor. Így lehetséges, hogy bár a rendezők elsőfilmesek, ez a hetedik közös munkájuk vele. Az különösen fontos számukra Csukásban, hogy nem egyszerűen a kamerát kezeli: szereposztást, dramaturgiai problémákat, minden fontos részletet megbeszélnek, mert együtt hisznek benne, hogy a film képi világát ez is befolyásolja. Csukás Sándor mondja: „A kulcsszó jelen esetben, a jó értelmében vett eklektika. Ez vonatkozik a helyszínek kiválasztására, a világítás megtervezésére, a kamera mozgására, sőt a ruhák, illetve a 8 berendezési tárgyak összeállítására is. A rendkívül izgalmas helyszíneken, mint például Ócskás Sanyi telephelyén, vagy az építkezésen zajló elegáns bulin, hogy a talán két legmarkánsabb helyszínt említsem, rengeteg, látszólag a tér adottságaival ellenkező tárgy keveredik egymással, ám az összhatás egységes vizuális világot képvisel.” A rendezők és az operatőr azt az alapelvet is együtt dolgozták ki, hogy közös művük egy alapvető – vizuálisan is jelenlévő – ellentéten alapul: a nappal világos, egyértelmű és hideg, az éjjel bonyolult, nehezen átlátható, és titkokkal teli. De a kontraszt mégsem gépiesen érvényesülő szabály. Néha oldódik, változik, bonyolódik.” A ZENE Peter Ogi, szintén a csapat régi tagja. A magyar rocktörténet egyik különlegesen fontos alakja, a Spions alapítója, aki évtizedes párizsi és New York-i kitérő után a kilencvenes években tért haza Magyarországra. Ő volt a zeneszerzője Dési-Móray mind a hat kisjátékfilmjének, és most nemcsak két – végül orosz nyelven előadott – betétdallal járult hozzá a filmhez, hanem saját magát adja: sanzonjai a felismerhetetlenségig átalakított Fogasházban forgatott kocsmajelenetben hangoznak fel, a kerthelyiség színpadán pedig maga Peter Ogi áll. A dalok szövege igazából két klasszikus orosz vers, Zinaida Hippiusz Любов одно (Egyetlen szerelem) és Valerij Brjuszov Первый снег (Első hó) című műve. A kocsmaduett másik tagja Záhonyi Enikő, aki korábban a Sziámi majd a Lidérc énekesnője volt. A film hangulatát nagyon erősen meghatározza Zságer Balázs elvarázsolt zenéje. A zeneszerző, a ®agar vezetője nagy filmfanatikus. Saját bevallása szerint, nem telik el estéje legalább egy film nélkül. A drámákat és a sci-fiket szereti a legjobban, kedvenc rendezői Stanley Kubrick, Milos Forman, Mike Nichols, Terry Gilliam és Wes Anderson. Az éjszakám a nappalodhoz készített zenében a ®agar tagjai is közreműködtek, Ligeti György több számban gitározik, és DJ Bootsie-val scratch betéteket rögzítettek. A bulijelenetben hallható számban, a Sleepwalkingban a Mary Popkidsben népszerűvé vált Kama is énekel. Az eleje főcímdalt Kid Moxie énekli, a vége főcímdalban egy vegyeskórus működik közre. Zságer Balázs mondja: „Sokat agyaltam, hogy milyen zsánerű zene is illene a filmhez a legjobban, abban biztos voltam, hogy egyfajta atmoszférikus ambient hangzást szeretnék. Inspirációt jelentettek az olyan 80-as években készült filmzenék, mint a Vangelis: Szárnyas fejvadász vagy a 9 Tűzszekerek, emellett az Angelo Badalamenti és a Cliff Martinez-féle soundtrack iskola is rányomta a bélyegét a hangzásvilágra.” A filmzene egyik különlegessége, hogy a főcím alatt hallható dalt egy Los Angeles-i énekesnő, Kid Moxie adja elő. A zeneszerző így mutatta be: „Ő egy Los Angelesben élő énekesnő, akivel egy publishing cégen keresztül ismerkedtünk meg. Elküldte a számait, érdekelte ez a film, ez a történet, és nyitott volt a közreműködésre. Nemrégen Angelo Badalamentivel újra feldolgozta a Twin Peaks egyik betétdalát, a Misteries of Love-ot és ezzel vált ismerté. A közös munkánk a neten zajlott, nem találkoztunk személyesen. De remélem fogunk, mert tervezünk egy videoklipet is.” A LÁTVÁNY Zságer Balázs mellett még néhányan csupán a nagyjátékfilmre való előkészületek során csatlakoztak a csapathoz: Pater Sparrow látványtervező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Ifj. Erdélyi Gábor Sound designer. Pater Sparrow és csapata (Szurdi Juci, Bálint Balázs, Cseh Renátó, Sztevanovity Szandra és még sokan mások) hatalmas energiával vetette bele magát a szokatlan és megterhelő munkába. Számukra az első nehezítés az volt, hogy a forgatás szinte az elejétől a végéig éjszaka zajlott, és a feszített tempó miatt minden nap máshol folyt a munka. Az utcákon játszódó jelenetek legtöbbjét a VII., VIII., IX. kerületben vették fel: Csukás Sándor javaslatára minden jelenetet vizes járdán és úttesten rögzítettek, vagyis folyamatosan locsoltak. Pater Sparrow-ék elképesztő sebességgel varázsolták az éjszakai utcákat mesebelivé. Bármerre jártak, utólag eltávolítható grafittiket, plakátokat és street art matricákat helyeztek el, és mindenhová vitték magukat a cserélhető felszínű, akárhol kiakasztható neonkészletüket, mely igény szerint vált masszőr, kocsma vagy lemezbolt más színű, más alakú cégérévé vagy csak furcsa, megmagyarázhatatlan fényforrássá. Ha kellett, egész házfalakat festettek át. A kiragasztott díszek változatosak voltak, de nem véletlenszerűek: egyik állandó, visszatérő motívumuk egy embrió vagy egy baba, amelybe vándorlásai során Novák egyébként is nagyon sokszor – számítógép-képernyőn, Ócskás Sanyi boltjában és egyebütt – beleütközik, és amivel az éjszaka figyelmezteti nappali életének egyik legfontosabb problémájára, a közelgő apaságra. A látvány-brigádnak néhány olyan feladatot is meg kellett oldania, amely magyar filmben valószínűleg még sohasem merült fel: az egyik 10 jelenet egy toronydaru legtetején játszódik (az eredeti a Práter utca 6.-ban áll), egy másik pedig egy teherszállító repülőgép lángoló rakterébe zárva. A valóság és a stúdióban felépített díszlet gyakran csak egy snittnyire (a filmben, mondjuk, egy ajtónyitásnyira) van egymástól, a sokféle helyszín, a változatos világ mégis egységes stílusban valósult meg: és ahogy a film megkívánta, még a legreálisabb háttérben is van némi meseszerű, míg a legmesésebb kép is valamiképpen a valóságban gyökeredzik. A csapat számos szokatlan technikai kihívással szembesült. Az egyik jelenetben például egy repülőgépajtó szétverését és felfeszítését kellett úgy megoldaniuk, hogy a stáb ne kényszerüljön sokmilliós kártérítésre a kölcsöngép tulajdonosának. A feladatot végül egy hajszálpontosan illeszkedő "ajtódublőrrel" oldották meg, amelyre a jelenetek egy részében lecserélték az eredeti ajtót. A pótajtót cserélhető panelkészlettel is ellátták, hogy a felvételek megismételhetők legyenek. Pater Sparrow a filmről: „Minden világváros éjszakai élete ihletett már filmet. Fiatalkoromban nagy hatással volt rám Martin Scorsese: Lidérces órák című munkája, ami a New York-i Sohóban játszódik, ezért nagyon örültem, hogy részt vehetek a saját városomat, Budapestet átstilizáló első projektben. Már a forgatókönyv olvasásakor tetszett a valóság és álom határán egyensúlyozó, groteszk humorral megspékelt sejtelmes hangulat. A közeg, amelyben a film játszódik egyszerre volt ismerős és idegen, és ennek az ellentmondásnak a vizualizálása izgalmas feladatnak ígérkezett. A kortárs Budapesti éjszakából építkezve egy könnyed neo-noirba hajló világot szerettünk volna létrehozni, amelyben az éjszaka (szürrealitás) és nappal (realitás) megfoghatatlanul keveredik.”

AZ UTÓMUNKA – HANG A képért és a hangért felelős részleg munkája valószínűleg akkor keresztezte egymást először, amikor a mogyoródi stúdióban felépített nagyszabású díszletbe egy tücsök költözött be, és folyton belehegedült a hangfelvételbe: a túl hangosan zizegő rovart végül Szurdi Juci találta meg, és vitte vissza a mezőre. A film hangzásáért felelős szakember, a sound designer viszont csak a forgatás befejezésekor látott munkához – a helyszíni hangfelvételért még Péterffy Máté felelt. Ifj. Erdélyi Gábor mondja: "A hangvágói-tervezői munka élvezetes, kreatív tevékenység, de egyben nagy felelősség is, hiszen a filmhang közvetlenül és gyorsabban hat az érzelmekre, mint a cselekmény, és a film megértését segíti elő. A jó hang alázatosan szolgálja a filmet, nem öncélú; megerősíti a jelenetet, vezeti a nézőt a megértésben és stilizál. Természetesen nem egy fajta út vezet el a megoldáshoz, és hogy melyiket válasszuk, egyrészt egyéni kreativitáson múlik, másrészt hierarchikus folyamat. Mire találkoztam Dési András Györggyel és Móray Gáborral, már próbáltam értelmezni a filmet, majd közösen megvitattuk, ötleteltünk, és amiben végül megállapodtunk, azt a továbbiakban tiszteletben tartottuk. Így lett Az éjszakám a nappalod végül közös, mindannyiunk számára fontos alkotás. Ez a film bonyolult, sűrű szövésű, jelenetei sokrétűek, hangi lehetőségei nagyon változatosak. Az éjszaka, a pszichedelikus világ, a realitás kontra fikció remek lehetőséget rejtett a szórakoztató irányból a mélyebb gondolatok felé való elmozdulásra. Zságer Balázs elektronikus zenei univerzuma meghatározta a film stílusát. A rendezőkkel való nyitott, őszinte bizalomra épülő kapcsolat és a mindnyájunkra jellemző maximalista hozzáállás jó hangulatú, izgalmas munkát eredményezett."

AZ UTÓMUNKA – KÉP A rendezők és Roszik Gergely vágó korábban nem dolgoztak együtt, a forgatás kezdetekor találkoztak először. Mivel Dési és Móray babonából és játékból szerették volna, hogy a stáb fontos tagjai mind megjelenjenek a képen, az első forgatási napon, egy Szent István körúti bérház régimódi polgárlakásában felvett bulijelenetben Gergő is a táncolók közé vegyült – bár csak hosszú rábeszélés után. A vágó a bonyolultabb, trükkigényes felvételeket igénylő napokon – például a repülőgép belsejében zajló akciódús jeleneteknél – forgatás közben, helyben rakta össze a snitteket. De az igazi közös munka a forgatás befejezése után két héttel kezdődött. A szokatlanul hosszú, alapos közös munka 2014. szeptember elejétől a következő április közepéig tartott. Roszik Gergely mondja: „A vágás során a legnehezebb mindig a közös hang megtalálása a rendezővel, ez esetben a rendezőkkel. A legalább három hónapos összezártság egy félhomályos szobában különösen érdekes módon hozza közelebb egymáshoz a résztvevőket. Mindenki azon igyekszik – a szó szoros értelmében egymás lélegzetét is belélegezve, egymás mellett üldögélve, a vászonra, nagymonitorra meredve –, hogy az elérhető legjobb eredményt hozza ki abból az egyetlen dobozkából (a nyersanyagból), ahová több száz ember munkája néhány év alatt bepréselődött. Nem ciki: vannak súrlódások, viták, késhegyig menő érvelések három nyomorult kocka felett is akár. (Ami hát ugye mégis csupán csak a másodperc nyolcada!) Most két rendezővel dolgoztam. Alapvetően semmi sem változott ahhoz képest, amikor csak egy ember ül mellettem. Ez az ő érdemük, együttműködésüknek köszönhető: az ugyanis, hogy mit akarnak látni, mindig egyértelmű, világos és egyező volt. A “hogyan” persze… Ez meg maradjon a mi titkunk.” A film álom és ébrenlét között csúszkáló különleges látványvilágának egy része nem a forgatás során került a képbe: a digitális utómunka kiemelkedően fontos – és a forgatásnál jóval hosszabb – része volt a filmkészítésnek. A Digital Apes stúdió és vezető munkatársa Benyó Zoltán nagyon sokat dolgozik külföldi megrendelésre: a világ film és tévésorozatgyártásában való részvételük kiválóan alkalmassá teszi őket arra, hogy valóra váltsák az alkotók vad ötleteit, melyek úgy illeszkednek a reális, valóban leforgatott képekbe, hogy a néző – akárcsak a film főszereplője – valószínűleg képtelen lesz eldönteni, hol végződik a valódi világ, és hol kezdődik a digitálisan újrateremtett mása. Végül is, néhány ügyes ócskavas-gyűjtő miért ne lophatta volna el a Gellért-hegyi Szabadságszobrot?

A SZÍNÉSZEK Czukor Balázs (Novák) 2002-ben Máté Gábor legendássá vált színészosztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A Bárka és az Örkény Színház után 2008-ban szerződött a Jordán Tamás vezette szombathelyi Weöres Sándor Színházhoz, melynek azóta is tagja, bár közben a Bodó Viktor-féle Szputnyik Hajózási Társaság tagja is volt. 2007-ben rendezett először az Örkényben, azóta a Szputnyikban és a Weöres Sándor Színházban is rendszeresen hoz létre színházi előadásokat, legutóbb Szombathelyen irányította a Hamlet színpadra állítását. Eddigi legnagyobb filmszerepe Dömötör Tamás Czukor-show-ja volt (2009), de számos más magyar filmben is láthattuk már, pl.: Török Ferenc: Szezon (2004), Mispál Attila: A fény ösvényei (2005), Vecsernyés János: Emelet (2006), Verebes Zoltán: 1 (2007), Sós Péter: Sweet Sixteen (2011); valamint szerepelt többek között Bodó Viktor, Császi Ádám, Szekeres Csaba, Groó Diána, Gothár Péter, Szimler Bálint és Nemes Jeles László kisfilmjeiben. Anger Zsolt (Volf), nemzedékének egyik legtöbbet foglalkoztatott, legismertebb színésze, 1988 és1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1995-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ezután a budapesti Vígszínház, a kaposvári Csiky Gergely Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház társulatát erősítette, illetve a kecskeméti Katona József Színházban és a soproni Petőfi Színházban vállalt vendégszereplést. 2006 óta szabadúszó. Majd három évtizedes pályafutása alatt számtalan emlékezetes előadás részese volt: a Vígszinházban Figarót formálta meg Beaumarchais: Figaro házasságában, Kaposváron a Mágnás Miska és Moliere: Don Juanjának címszereplője volt, és Trileckijt alakította a Platonovban, legutóbb az Átriumban, Patrick Marber: Közelebb című darabjában lépett színpadra. Filmszínészként több mint harminc filmben játszott. Legismertebb szerepe Gigor Attila: A nyomozó (2008), de láthattuk többek közt a Gothár Péter: Magyar szépségben (2003), Sas Tamás: 9 és 1/2 randiban, Sas Tamás: S.O.S szerelemben (2008), Dömötör Tamás: Czukor-showban (2010), Török Ferenc: Isztambulban (2011), valamint a Dési-Móray szerzőpáros két kisjátékfilmjében, A pofonban (2002) és a Jocóban (2004). Sokoldalúságát számos tévésorozatban bizonyította, legfontosabb közülük a Hacktion (2012- 2014) a 2014-es Fapad és a HBO produkcióban készült Aranyélet (2015). 14 2005-ben rendezett először, azóta legrangosabb színházainkban is irányította már előadás születését, így Komáromban, Egerben, az Új Színházban, az Örkény Színházban, a Bárkában és a Radnóti Színházban. A színházi és filmszerepek mellett sokat szinkronizál: ő Ewan McGregor és Jason Sudeikis állandó magyar hangja. A Pécsi Országos Színházi Találkozón 2001-ben a kaposvári Platonov előadásban nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő, 2008-ban a szombathelyi Czukor-show-ban nyújtott teljesítményéért a legjobb férfi alakítás díját kapta; 2006-ban a Vidor Fesztivál Pantalone-díját érdemelte ki az egri A hülyéje című előadásban nyújtott játékáért. Szamosi Zsófia (Barbara) 2001-ben kapta meg a diplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Színészi pályája Szolnokon majd a Vígszínházban indult, de igazán ismerté a Pintér Béla és Társulatában lett, melynek 2006 óta tagja; először az Anyám orra című előadásban játszott, azóta a társulat összes produkciójában fontos szerepet kapott. Főszerepet játszott a HBO Terápia című sorozatának mindkét évadában és Mátyássy Áron: Átok című televíziós sorozatában is. Szerepelt Bergendy Péter: Állítsátok meg Terézanyut! (2004), Ragályi Elemér: Csudafilm(2005), Incze Ágnes: Randevú (2006), Herendi Gábor: Lora (2007) című filmjében. 2011-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb női főszereplő díját vehette át Pintér Béla Szutyok című előadásában nyújtott alakításáért, 2012-ben a Jászai Mari-díjat kapott. 2014-ben a Thália Színházban szervezett Humorfesztiválon a zsűri különdíjjal jutalmazta a Művházban nyújtott teljesítményét. Scherer Péter (Pocak) az elmúlt két évtized egyik legtöbbet foglalkoztatott filmszínésze, aki bár elsősorban komikus szerepeket játszik, feledhetetlen drámai figurákat is megformált már. Rendhagyó pályáját – miközben többször felvételizett a Színművészeti Főiskolára – a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán kezdte, ahol 1987-ben diplomázott. 1985- ben lett tagja az ország egyik legprogresszívebb színtársulatának, a Műegyetem Szkéné Színházában tevékenykedő, Somogyi István vezette Arvisurának, és fontos szerepet játszott a csapat összes, azóta legendás előadásában: Pilátust alakította a Mester és Margaritában, Demetriust meg Orrondit a Szentivánéji álomban, Mestert a Magyar Elektrában, Szállásmestert a Piszkos Fred, a kapitányban. 1997-től a Bárka, 2001-től a Krétakör Színház tagja, 2008-óta a saját alapítású Nézőművészeti Kft.-t erősíti. 15 Első filmszerepét 1996-ban kapta, de az igazi áttörést a ’98-as, Szomjas György rendezte Gengszterfilm hozta, ekkor játszott együtt Mucsi Zoltánnal, és született meg a Kapa-Pepe páros, mely a szintén ’99-es Nekem lámpást adott a kezembe az úr Pestennel kezdődően Jancsó Miklós hét filmjében is főszerepet kapott. Azóta szinte nincs magyar film (legyen az komédia vagy komoly), amiben ne szerepelne. Csak néhány példa: Antal Nimród: Kontroll (2003), Tóth Tamás: Rinaldo (2003), Koltai Róbert: Világszám! (2004), Árpa Attila: Argo (2004), Szomjas György: A nap utcai fiúk (2007), Dettre Gábor: Tabló (2008), Fonyó Gergely: Made in Hungária (2009), Bergendy Péter: A vizsga (2010), Árpa Attila: Argo 2 (2015). Legközelebb Gárdos Péter új filmjében, a Hajnali lázban láthatjuk. Aktív szinkronszínész, és jó néhány előadás (köztük ún. „tantermi színházi előadások”) rendezője. 1995-ben a Legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában a Színikritikusok díját kapta a Csányi János rendezte Szentivánéji álomban nyújtott alakításáért. A Gengszterfilmért 1998-ban a Filmszemlén a legjobb férfialakítás díját nyerte. 2006-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át. Kovács Krisztián (Gida) békéscsabai középiskolás évei alatt lett a Csabai Színistúdió tagja, érettségi után a Jókai Színház Alapítványi Színiiskolájába járt, 1997 és 2001 között a Bárka Színház ösztöndíjas segédszínésze volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet 2005-ben végezte el, ekkor szerződött az Új Színházba. 2009-ben a szabadúszást választotta, két évvel később a Nézőművészeti Kft. társulatának lett a tagja, de a Vádli Alkalmi Társulással is rendszeresen együtt dolgozik. Egyaránt játszik kőszínházak illetve független társulatok produkcióiban is. Jelenleg fut előadása a Szkénében (Caligula helytartója, Don Quijote), a Centrál Színházban (A kutya különös esete az éjszakában, Bivaly-szuflé), a Stúdió K-ban (Othello), a Jurányiban a Táp Színházzal (Jövedelmező állás), a Thália Arizona Stúdióban (A gyáva, Ady/Petőfi) és a Pesti Magyar Színházban (Frankenstein). Legelső filmszerepét Bollók Csaba: Észak-észak (1999) című filmjében kapta. Játszott Szász János: A nagy füzet (2014), Nemes Gyula: Egyetleneim (2005) és Zéró (2015) című filmjében valamint Nagy Dénes, Topolánszky Tamás és Hartung Attila kisfilmjeiben. Vajda Milán (Turi) a Szabó Ervin Gimnázium Földessy Margit vezette drámatagozatán érettségizett. A Színház- és Filmművészeti egyetem színész szakát 2003-ban – Czukor Balázzsal együtt – végezte el a híres Máté Gábor-Horvai István vezette osztályban. 16 Diplomája megszerzése után Egerbe szerződött, és 2011-ig maradt a Gárdonyi Géza Színház társulatának a tagja, azóta az Örkény Színházban játszik. Szerepelt Kamondi Zoltán: Dolina (2006) és Molnár György: Ki-Be/Tawaret (2010) című filmjében. A Vidor-fesztiválon 2004-ben az Otelló Gyulaházán című előadásban nyújtott játékáért a legjobb férfi epizodistának járó Brighella-díjat kapta, 2010-ben a művészeti vagy tudományos munkában kimagasló eredményt elért fiataloknak adományozott Márciusi ifjak díjat vehette át. Pálos Hanna (Flóra) 2012-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és rögtön a Katona József Színházba szerződtették, ahol azóta is a társulat tagja. A színház számos fontos előadásában játszik, többek között ő alakítja Kattrint a Kurázsi mama és gyermekeiben (rendezte: Zsámbéki Gábor), Dorát A mi osztályunkban (rendezte: Máté Gábor), Fimát a Fényevőkben (rendezte Ascher Tamás). Emellett rendszeresen szerepel a 0211-es alkotócsoport előadásaiban. 2013-ban ő volt a kábítószeres lány Bodzsár Márk: Isteni műszak című filmjében. 2013-ban a Vidor fesztiválon a legjobb mellékszereplő díját kapta A nyaralásban nyújtott alakításáért; 2015-ben az övé lett a Máthé Erzsi-díj; valamint a Kurázsi mamáért a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps-díj.

A STÁB Dési András György és Móray Gábor (író-rendező) eddig hat kisjátékfilmet írt és rendezett közösen. A Pofon (2002), Jocó (2003), A 639. baba (2005), Az utolsó kép (2010), a Valaki vacsorára (2012) és a Búcsú (2014) az Inforg, az Objektív, a Hunnia, a Makabor és a TvCom produkciójában készült, producerei Muhi András, Rózsa János, Sándor Pál, Oláh Kata és Németh Gyula voltak. A legsikeresebb kisfilmnek A 639. baba bizonyult, hiszen több mint 60 nemzetközi kisjátékfilm fesztivál versenyprogramjába válogattak be. A Scherer Péter és Murányi Tünde főszereplésével készült sci-fi többek között Clermont-Ferrand-ban is versenyzett, és díjat nyert Budapesten, Brüsszelben, Amszterdamban, Nashville-ben, Nancyben, Bukarestben valamint Genfben. Az összes kisjátékfilmet beválogatták a Filmszemle programjába, Az utolsó kép a Diákzsűri fődíját érdemelte ki. A páros többször szerepelt a Mediawave és a BuSho programjában is. A Valaki vacsorára című filmet a 19. Szarajevói Filmfesztivál válogatta versenybe. A páros első nagyjátékfilm forgatókönyve, a Kovács (melyből egyre jobban szeretnének filmet forgatni) bekerült a Sundance Central European Screenwriters’ Labbe és a Hartley Merryll alapítvány is díjazta. Az éjszakám a nappalod-at az eQuinox tartotta érdemesnek arra, hogy meghívja a műhelyébe. Az Inforg – M&M számára Rohonyi Gábor és Mécs Mónika ötletéből írt forgatókönyvüket, a Gingkó-t 2014-ben a berlini koprodukciós piac hívta meg. Szabad idejében mindkét rendező fordít, ír, és forgatókönyveket ír néha pénzért, néha az élvezet kedvéért. Kántor László (producer) a Színház- és Filmművészeti Főiskola film és televízió operatőrrendező szakán szerzett diplomát, az Európai Filmakadémia tagja. Kis- és dokumentumfilmek operatőre, tévéfilmek rendezője, 2001-től áll az Új Budapest Filmstúdió élén, azóta több mint 20 játékfilm és 30 dokumentumfilm elkészülése fölött bábáskodott, melyek sikerrel szerepeltek Montreal, Torontó, Berlin, Chicago, Karlovy Vary, Tokió és Sanghaj nemzetközi filmfesztiváljain. Producere volt többek között Fonyó Gergely: Kelj fel, Jancsi (2000), Mészáros Péter: A bolond gránátalmafa (2000), Szirtes János-FeLugossy László: Tiszta 18 lap (2002), Török Ferenc: Szezon (2004), Pejó Róbert: Dallas Pashmanende (2005), Török Ferenc: Csodálatos vadállatok (2005), Srdan Golubovic: A csapda (2007), Vidnyánszky Attila: Liberté ’56 (2007), Caroline Strubbe: Elveszett személyek körzete (2009), Ali Özgentürk: Igazság (2009), Molnár György: Ki-Be/Tawaret (2009), Török Ferenc: Isztambul (2011), Pejó Róbert: Mancs (2013) című filmjének. Csukás Sándor HSC (operatőr) a Magyar Operatőrök Társaságának tagja. 2002-ben Balázs Béla-díjat, 2011-ben Illés György-díjat kapott, ekkor választották meg az év operatőrének is. Négyszer kapott operatőri különdíjat a Magyar Filmszemlén dokumentumfilm kategóriában. Sikeres dokumentum- és kisjátékfilmek rendezője. Legfontosabb operatőri munkái: Dér András: Árnyékszázad (1993), Balogh Zsolt: Szelídek (1997), Dér András: A kanyaron túl (2001), Tímár Péter: Le a fejjel! (2004), A herceg haladéka (2005), Casting minden (2007), Fonyó Gergely: Made in Hungária (2008), Molnár György: Ki-Be/Tawaret (2009), Novák Emil: Igazából apa (2009), Tímár Péter: Zimmer Feri 2. (2010) valamint ő állt a kamera mögött Molnár György, Balogh Zsolt, Fonyó Gergely, Pajer Róbert, Gyöngyössy Bence számos tévéfilmje forgatásán, és ő fényképezte a HBO-nál készült Társas-játék 1., 2. évadát. Zságer Balázs (zene) 2000-es évek elején Yonderboi Shallow and Profound című albumán tevékeny társszerzői és hangszeres szerepet vállalt, ekkor került az európai könnyűzenei vérkeringésbe. Közel kétszáz koncerten játszott európai klubokban, fesztiválokon. Nem sokkal ezután ®agar néven megalapította saját zenekarát. A debütáló albumukat (Local Broadcast) a Petőfi Rádió minden idők legfontosabb 50 magyar lemeze közé sorolta. Megalakulásuk óta folyamatosan koncerteznek. Játszottak a Depeche Mode előzenekaraként is. A Wings of Love című sikerszámukat számos külföldi rádió és TV játszotta. A zenekart kétszer jelölték az MTV European Music Awardson. A legújabb ®agar album (Light Leaks) számos nemzetközi blogon visszhangra talált, számait a BBC is a műsorára tűzte. Zságer nevéhez számos színházi és filmzenei munka is kapcsolódik. A Szezon című film zenéjéért 2005-ben a filmkritikusok díját kapta. Az angol BBC, a CNN műsoraiban, és az amerikai CSI helyszínelők című sorozatban is hallhatóak a számai. Ő az első elektronikus zenész, aki a Nemzeti Színház felkérésére több darabhoz is zenét komponált. 19 Peter Ogi (dalbetét) igazi legenda: Petrovics Emil és Kurtág György osztályában zeneszerzést tanult a budapesti Zeneakadémián, amikor megalapította az első magyar punkegyüttest a Spionst. Nem maradt utánuk sok felvétel, nem léptek fel sokat, de a számaik beépültek az utánuk jövők, az URH, a Kontroll, a Sziámi stb. műveibe, és így generációk számára váltak fontos igazodási ponttá. Ogi 1978-ban elhagyta Magyarországot, először Párizsban és Londonban élt, Malcom McLarennel, a Sex Pistols producerével dolgozott. Az ő segítségével adott ki egy LP-t és működött közre olyan együttesek és előadók stúdiómunkáiban, mint többek közt az Adam Ant, Bow Wow Wow, Boy George, Peter Gabriel, Kate Bush. 1983-ban New Yorkba tette át székhelyét, ott két együttest alapított. A Backlashben Mark Ribot, Michael Blair és Greg Cohen volt a társa, utóbbi Tom Waits és John Lurie együttesinek is állandó zenésze volt. A Central Europe különös hangzását egy afrikai dobosnak és egy arab hegedűsnek, Djamel Ben Yellesnek köszönhette: a világzene népszerűvé válása előtt ők már e műfaj lehetőségeit térképezték fel. Az együttes 1990-ben nagy sikerrel lépett fel a Petőfi Csarnokban, ekkor csatlakozott a társasághoz Balogh Kálmán cimbalmos, Szalai Péter tablás és Másik János. Peter Ogi 1990-ben költözött haza, azóta számos együttest alapított, szólóban is fellépett, és producerként dolgozott. Egyebek közt ő volt a zeneszerzője Szász János: Szédülés (1989), Salamon András: Zsötem (1992), Kardos Sándor: A sírásó (2010) című filmjének valamint a Dési-Móray rendezőpáros összes kisfilmjének. Pater Sparrow (látványtervező) kisjátékfilmek rendezésével kezdte pályáját, majd Kamondi Zoltán asszisztense lett Az alkimista és a szűz (1999) című filmben. A London Film Schoolban 2004-ben kapta meg MA fokozatú rendező/látványtervező diplomáját. Első rendezését Stanisław Lem: Az emberiség egy perce című novellájából készítette 1 (2009) címmel, a film a 40. Filmszemlén öt díjat kapott és számos nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjába is meghívták. Jelenleg új rendezése előkészítésén dolgozik, ez Boris Vian egy írásán alapul. Eközben folyamatosan dolgozik mások filmjeiben, legnagyobb sikerét Peter Strickland: The Duke of Burgundy (2014) látványtervezőjeként aratta, idén Gigor Attila és Sándor Pál készülő filmjének munkálataiban működik közre. Ifj Erdélyi Gábor (Sound designer) Gyerekkorában zongorázni, dobolni és énekelni tanult. A GATE állattenyésztői kar elvégzése után két évet a Zeneművészeti Egyetemen, majd egy évet 20 külföldön töltött, zenekaraival (Exotic, Neoton) sokat koncertezett. Édesapja, dr. Erdélyi Gábor vezetésével 1991-ben megalakították az R.D.I Stúdiót, mellyel elsők között játszottak szerepet az akkor még új technológiának számító számítógépes hangfeldolgozás magyarországi meghonosításában. Első nagyjátékfilmes hangvágói munkája, a Kern András és Koltai Róbert rendezte A miniszter félrelép (1997), amely után jött többek között Tarr Béla: Werckmeister harmóniák (2000), Bereményi Géza: A hídember (2002), Herendi Gábor: Valami Amerika (2001), Antal Nimród: Kontroll (2003), Rudolf Péter: Üvegtigris 2. (2006). Peter Strickland: Varga Katalin balladája (2009) című filmjében már mint Sound designer vett részt, és a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat kapott a film hangtervezéséért. Hangmérnökként és hangtervezőként működött közre Tarr Béla: A torinói ló című – számos nemzetközi díjjal elismert – filmjének az elkészítésében. 2013 óta több indiai művészfilmben dolgozott, például Anand Gandhi: The Ship of Theseus (2013) című rendezésében, mely az Indiai Filmfesztivál nagydíját és a Jagran Fesztivál legjobb hang díját is kiérdemelte. 2009 óta a VDT (német hangmérnök szövetség) tagja, 2010-től a nemzetközileg elismert magyar játékfejlesztő csapat, a Neocoregames hangtervezője. Roszik Gergely (vágó) járt az ELTE matematika majd a SZFE vágó szakára; a Szent István Egyetem kommunikációs technika szakán szerzett diplomát. Számos televíziós, dokumentum- és kisjátékfilmet vágott (köztük a Hacktion számos epizódját), valamint közreműködött Mundruczó Kornél: Frankenstein-terv (2010) és Pálfi György: Final Cut (2012) elkészítésében. Vágója volt Pejó Róbert: Mancs-ának is. (2015). Berzsenyi Krisztina (jelmeztervező) 1996- ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Szakán. Elsősorban színházi produkciókban dolgozik, emellett rendszeresen vállal filmekhez is jelmeztervezést. Legutóbbi színházi munkái: MÜPARecirquel Társulat: A meztelen Bohóc, Párizs Éjjel, Magyar Állami Operaház: A Bolygó Hollandi, Centrál Színház: Chicago, Schauspielhaus Graz: Ballhaus, Motel, Grand Avignon Opera: La Boheme. Filmes munkái az utóbbi évekből: Hajdu Szabolcs: Fehér Tenyér (2005), Bibliotheque Pascal (2010), Délibáb (2014).

16 karikás ean_B1_preview

Legolvasottabb cikkek