11 év alatt háromszoros drágulás a termőföld-piacon

 

 

Tavaly 36%-kal több tranzakció keretében 22%-kal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2020-ban. Az árak emelkedése továbbra is töretlen, így a tavalyi közel 7%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2021-re összességében már átlagosan háromszorosára növelte árát. Az idei évben kialakult inflációs környezet tovább élénkítheti a termőföld-forgalmat, a kereslet növekedése pedig még magasabb szintekre hajthatja az árakat - derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

 

A 2020. évi 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra, 6,9%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV - egyelőre nem teljeskörű - adatai alapján. A legnagyobb mértékben (28%-kal) Nógrád megyében emelkedtek az árak, s még Somogy megye áll 20% feletti értékkel. A másik végletként minimális, 2% körüli csökkenést pedig Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látunk. (Pest megyében sajnos a hiányos adatok nem teszik lehetővé az elemzést.)

 

„A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lépte át a kétmilliós szintet. Tavaly Nógrád először mozdult el az árlista utolsó helyéről, átadva azt Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ahol 1,23 milliós átlagos hektárárat láthattunk" - mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

 

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2021-ben legnagyobb mértékben, bő 12%-kal az erdőterületek drágultak. A szántók 7%-os áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4-5% közötti drágulása követte.

 

Növekvő forgalom, kisebb eladott földterületek

 

A termőföld-piac tavaly látványosan bővült. A megelőző évi 37,3 ezerről - azzal időarányosan - 2021-ben 50,6 ezerre, közel 36%-kal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában csökkent, 4%-kal. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye adja, ahol több mint megkétszereződött az adásvételek száma.

 

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva bő 22%-os növekedést látunk 2021-ben. Ez tehát alatta marad a tranzakciószám növekedésének, azaz átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2020-ban. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2021-ben összességében nagyjából 47,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

 

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 5,7 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2021-ben. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom megye 6-800 hektárral. Az eladott termőföld-terület öt megyében csökkent az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 15%-kal Baranyában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont több mint kétszeres volt a bővülés.

 

Az országos forgalom bő kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 17%-kal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 32,6 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2021-ben. A többi művelési ág forgalmi bővülése ennél is nagyobb: 27-30%-os az erdő- és gyepterületeknél, a 40%-ot meghaladja a szőlőknél és 71%-os a kert-gyümölcsös kategóriában.

 

11 éves távlatban háromszoros drágulás

 

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan háromszorosára növelte árát 2021-re.

 

„A mezőgazdaság általános erősödése miatt a koronavírus-járvány a termőföld-piacon nem éreztette hatását. Az adásvételek számára és a termőföldek árszintjére egyaránt élénkítően hatott a 2021. elején életbe lépett, az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is, ami várhatóan ebben az évben fog kiteljesedni. Az idei évben kialakult inflációs környezet a megtakarítások értékállóságának megőrzésére tekintettel ugyancsak élénkítheti a termőföld-forgalmat, a kereslet növekedése pedig tovább hajthatja az árakat" - sorolja az összefüggéseket Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A termőföld-piacra ugyancsak hatása lehet a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklusnak. Közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.

 

 

 

 

Legolvasottabb cikkek